erős mn és fn 

I. mn 15C

1. ’olyan 〈ember v. állat〉, akinek v. amelynek (viszonylag) nagy testi ereje van, ill. olyan 〈test(rész)〉, amellyel v. amelynek közvetítésével nagy erőt lehet kifejteni’ ❖ ſokkal eröſebb teſtnk vólna, ha úgy nevelkednénk mint [a vad népek tagjai] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 167) | egyszerre megáll [a hintó], hogy se té, se tova Nem birja mozdítni nyolc nagy erős lova (1879 Arany János 8014004, 199) | [a zöldike] erős csőrével a keményebb héjuakat [ti. magokat] is szétmorzsolja (1899 Chernel István CD34) | Ha megbolondulok, ne bántsatok. Erős karokkal fogjatok le szépen (1936 József Attila 9282151, 328) | [a Frunza testvérek] elverték Zsoltot, aki addig a legerősebb volt a másik utcaiak közül (2005 Dragomán György 3090002, 120).

1a. (rendsz. középfokban) ’〈nagyobb testi erőre utaló jelzőként a nem¹ szóval együtt a férfinem, a férfiak összességének megnevezéseként〉’ ❖ a’ kik az erſebb, és a’ világi élet’ bajaira alkalmatoſabb Nemhez tartoznak, a’ kik a’ blts Terméſzettl a’ gyengébb Nemnek nem megnyomorítására és megrontására, hanem inkább ſegedelmére és ſzabadúlására rendeltettek (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 291) | az erős nem (férfiak) száma aránytalanúl felülhaladá a’ szépnem (némberek) számát (1839 Vasárnapi Újság C0432, [813]) | [Oláhországban] az erősebbik nem a gyöngébbik szerepében sürög forog (1865 Fővárosi Lapok C8081, 1182) | az erősebb nem általánosan elismert felsőbbsége […] az ős-korszaknak a mindinkább visszafejlődő maradványa (1914 Ambrus Zoltán 9006006, 27) | [a középiskolás] korosztályban a fiúk és a lányok még másképpen használják a készüléket. Az erősebbik nemnek fontos, hogy kinek mire képes a telefonja (2001 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’egészséges, jól működő, a betegségeknek ellenálló, a fizikai terhelést jól bíró 〈szerv v. szervezet〉 v. ilyen szervezettel rendelkező, egészséges, jól fejlett 〈ember v. állat〉, ill. ilyen emberre jellemző 〈állapot〉’ ❖ erös egéſſéggel biró ſzemélyek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 548) | Az oroszlány feltáplálja kölykét, s ha az már elég erős, gond nélkül ereszti el (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1104) | egy patricius-hölgy Szült pompás, erős gyereket (1909 Ady Endre C0536, 260) | erős a gyomrom (1985 Szentkuthy Miklós 2007001, 300) | a pestisbaktérium végül legyűrte [Hunyadi János] erős szervezetét (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’jól fejlett v. vmilyen fejlettségű, ill. erőteljes növekedésű, életképes 〈növény(i rész)〉’ ❖ [a fák] ers gyökereken állanak (1787 Mátyus István C3068, XIX) | a fiatal iskolabeli [szőlő]tőkének legalább is 3-4 éves erősnek kell lennie, hogy […] azokat sikerrel ültettessük (1874 Borászati Lapok 8607002, 228) | a gyenge csemetécske erősebb lett (1952 Takács Imre¹ 2051005, 21) | a magyarországi közösség kicsi, de erős hajtás a buddhizmus fáján (2002 Magyar Hírlap CD09).

1d. (gyakr. szépítő) ’az átlagnál nagyobb, vastagabb, vaskosabb 〈test(rész)〉 v. erőteljes, robusztus 〈testalkat〉, ill. ilyen testrésszel rendelkező v. ilyen testalkatú, nem karcsú, gyakr. kövér(kés) 〈személy, rendsz. nő〉’ ❖ [A stájer nők] arczra csinosak, domború, nagymellüek ’s erős testalkatuak (1842 Athenaeum C0025, 100) | erős ajak, nagy száj (1864 Lauka Gusztáv C0577, 210) | A müteremben erős hölgyek számára a Párisban legujabb lineal-ideal szabás […] van bevezetve (1900 Budapesti Napló ápr. 7. C5243, 10) | bejött a tanár. Kitünő, erős, vastag ember volt (1931 Nyugat CD10) | [Ódrynak] bővebbre kell szabatnia a nadrágjait, mert […] a lábikrája erősebb kissé a kelleténél (1956 Csathó Kálmán C1267, 299) | Az indiai nők hajlamosak arra, hogy kissé „erős mellük és csípőjük” legyen (1996 Magyar Hírlap CD09) | mellben erősebb hölgyek (2003 Blikk 3048001, 16).

2. ’nagy fizikai megterheléssel járó, ill. nagy testi erőt igénylő v. azzal végrehajtott 〈tevékenység, cselekvés〉’ ❖ [a parasztlányok] majd olly erös múnkát téſznek, mint a’ férfiak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 360) | Az orvosok az erős mozgást szigoruan eltilták (1843 Frankenburg Adolf C7134, 367) | [a napisten halad az égen] napszekerével, melyet Gullinbursti, az aranykan vontat erős vágtatásban (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Hungler erős fejesét […] Végh Zoltán a keresztlécre ütötte (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Géza] a bal karjával erősen szorította a pénztárosnő nyakát (2007 Méhes Károly² 3150001, 80).

2a. (fn-i ign-i alannyal, állítm-ként) (nyj) ’〈vmely fizikailag megterhelő, nagy testi erőt igénylő tevékenység jellemzésére〉’ ❖ ha megnedvesedik [a prés csavarmenetes rúdja], ers lészen véle dolgozni (1816 Kaló Péter C2485, 394) | Erős menni, nehéz menni (1838 Magyar tájszótár C6656, 110) | Könnyű meginnyi a levit, – Erős munkányi a tövit [ti. a szőlőét] (1938 Néprajzi Múzeum Értesítője C6140, 285).

3. ’nagy fizikai hatás kifejtésére képes, nagy teljesítményű 〈tárgy, eszköz, gép〉’ ❖ Elvettünk egy 12, egy 6 és egy 3 fontos ágyút […] és 2100 darab erős ágyúpatront (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A mágnestől a tüt csak egy másik erősebb mágnes huzza el (1894 Mikszáth Kálmán C3146, 254) | erős motorok (1973 Marosán György 9425003, 59) | a világ 500 legerősebb számítógépét tömörítő [toplista] (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’olyan 〈lencse, szemüveg, nagyító stb.〉, amelynek nagyfokú nagyító, ill. látásjavító hatása van’ ❖ [a mikroszkóp üvegjét] oly erősre csavartam, hogy a levegő hullámzó fényfolyammá változott (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 78) | születésénél fogva távollátó volt, olvasni csak elég erős szemüveggel tudott (1935 Schöpflin Aladár CD10) | egy nagyon erős nagyító segítségével még közelebbi pillantást vetnénk az ernyőre (2006 Varró Sándor–Dombi Péter 3316001, 158).

3b. ’nagy ütőerejű 〈kártyalap〉’ ❖ a jobb kártya erősebb volta határoz a kassza sorsa felett (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 47) | Disznó, a magyar kártya legmagasabb de nem minden játéknál a legerősebb tagja (1912 RévaiNagyLex. C5700, 614) | Az élet váratlanul erős lapokat osztott neki, és ő üt majd a legtöbbel (2003 Greskovits Endre ford.–Rushdie 3124001, 265).

4. ’szilárd, masszív, a károsító hatásoknak ellenálló, tartós 〈anyag, tárgy, építmény, képződmény stb.〉, ill. nagy, vaskos 〈tárgy, képződmény stb.〉’ ❖ jó erős nyereg (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 318) | [Fényes Elek] hat erős kötetben megjelent geographiája (1846 Pesti Divatlap C5838, 201) | erős csomókkal egymáshoz kezdék azokat [ti. a hajfonatokat] kötözni (1853 Jókai Mór CD18) | erős csontozat mellett aránylag kevés a húsa [az ún. kokinkínai tyúknak] (1895 PallasLex. CD02) | Erős vár a mi Istenünk (1934 József Attila ford.–Luther 9282218, 69) | Erős vászonból szabott [nadrág] (1956 Ottlik Géza ford.–Keller 9496009, 4) | erős pengéjű késsel (2007 Perneczky Géza 3150014, 1403).

4a. ’kemény, vastag 〈szőr- v. hajszál〉, ill. ilyen szálakból álló, dús, sűrű 〈szőrzet, haj stb.〉’ ❖ erős szemöldök (1852 Jókai Mór C2241, 128) | [Jenőke] mind kevesebbet tapogatta borotválatlan arcát azon a bizonyos helyen, ahol a férfiak azt hiszik, hogy „legerősebb” a szakálluk (1929 Krúdy Gyula C2836, 104) | erős szőrzettel bíró tyúkmellű gyereket (1978 Sándor György 1138003, 161) | Erős szálú, göndör haja volt (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1506).

4b. ’élesen, határozottan kirajzolódó 〈vonal〉, ill. határozott, markáns (kör)vonalú 〈rajz, képződmény stb.〉’ ❖ magasra rántja egynémelly gyanus jóakarat – erősre festett szemöldeit (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [a kiromantia] szerint az ember tenyerét […] hét övre osztják a rajta többé-kevésbbé erős kinyomatu vonalak (1895 PallasLex. CD02) | állát erős gödröcske hangsúlyozta (1922 Tóth Árpád ford.–Gautier² 9720041, 12) | [Francesco Francia 1500 után] való műveit ezüstös színezés, erős konturok jellemzik (1925 MűvészetiLex. C6812, 248) | [a nő] arcán mindent jótékonyan elfedő erős smink (1989 Szepes Erika 2039022, 72).

5. ’nem v. nehezen megingatható v. megzavarható, állandóságot mutató, biztos, szilárd 〈állapot, alap〉, ill. ilyen alapokon nyugvó 〈dolog〉’ ❖ [a kapcsolat] a’ Hertzegségét eröſebb lábra allitotta, ’s meg-nagyobbitotta volna (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 394) | igen erss békességet kötöttenek (1792 Mándy István ford.–Anonymus 7498003, 28) | Az egylet még mindig nem erős pénzforrása (1860 Vasárnapi Újság CD56) | erős a katonai fegyelem (1962 Szabó Pál² 9631001, 124) | [A közvélemény-kutatás alapján] a legnépszerűbb magyar politikusok osztályzata sem jobb az erős közepesnél (1996 Magyar Hírlap CD09) | az atomok erős, kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz (2003 Természet Világa ford. CD50) | erős hit a hatékony önszabályozás képességét illetően (2004 Oláh Attila 3262001, 651).

5a. ’tartós, szilárd, nem v. nehezen megbontható v. felbomló, szoros 〈kapcsolat, szövetség〉’ ❖ [a szardíniai király] Hianizbéval való ers ſzövetségét ki-kereſett móddal bontogatni nem írtózott (1789 Fejér Antal ford.–Barclay 7103003, 512) | [az ember] jó és rosz de elmultban mindenkép kedves emlékezeteinek legerősebb csomója a’ családban ’s a’ tűzhelynél kötődik (1844 Pesti Hírlap CD61) | erős kapocs [fejlődött ki] közöttünk (1926 Rákosi Jenő 8385007, 130) | Oltman és Friedman (1967) egyértelmű, erős kapcsolatot talált a szülői szeparációs események előfordulása és a drogfüggőség kialakulása között (2007 Demetrovics Zsolt 3086002, 100).

6. ’nagy lelkierővel, akaraterővel, nagyfokú önuralommal bíró, szilárd jellemű 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. nagy lelkierőről, akaraterőről, önuralomról tanúskodó, szilárd, határozott 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ légy eröss, betsületes, nagy elméjü mint a’ te ſzüléid (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 68) | ers ſzívü és bátor (1793 Mátyus István C3072, 766) | az erős jellemü embernél az öngyilkossági eszmék nem verhetnek gyökeret (1856 Szegfi Mór 8430004, 134) | erős akarat (1908 Ady Endre 9003171, 30) | Szedd össze magad, erősnek kell lenned! (1955 Palotai Boris 9511001, 109) | ép és erkölcsileg is erős családban (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Csak erős idegzetű olvasóknak való pszicho-triller (1994 Új Könyvek CD29) | lélekben erősen (2001 Magyar Hírlap CD09).

6a. ’nagy összpontosítást, odafigyelést v. lelkierőt, akaraterőt stb. igénylő, ill. azzal végzett, nehéz 〈szellemi tevékenység, cselekvés, feladat〉’ ❖ [az isteni törvény] ezt parantſollya: hogy ellenſégünkkel is jól tégyünk, […] ha egyik pofánkat meg ütik, a máſikat tartsuk. Ezek ugyan erös dolgok az el követésre (1779 Bessenyei György¹ C1082, 176) | kedvetlen nehéz materiáról való hoſzſzas ers gondolkodás (1786 Mátyus István C3067, 163) | Esmeralda, Miss Anna, Czibak Margit stb. bizony-bizony még neki erős szerepek (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [Henrietta] nem tartá erős fáradságnak megtanulni latinul (1860 Jókai Mór CD18) | erős fejtörésébe került a játék (1933 Molnár Ákos CD10) | erős felvételi [a gimnáziumban] (2002 Magyar Hírlap CD09).

6b. ’határozott, ill. nyomatékos, erélyes 〈elhatározás, ígéret, rendelkezés stb.〉’ ❖ Kleombrot’ ’s Ágiſnak veſztekrl beſzéltek; A’ mellyet magokba erſen fel-tettek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 81) | Erős fogadását hiában fogadta; Könnyü dibdáb játék maga, esküvése (1846 Arany János 8014001, 137) | A rendőrségnek erős rendelete volt, hogy […] hölgyeknek nem szabad a földszinti nézőhelyre menni (1882 Jókai Mór C2309, 89) | Erős az elhatározásom (1964 Áprily Lajos ford.–Tagore 9008075, 48) | [a nemzetközi fegyverkereskedelemmel kapcsolatban] a szokásosnál is erősebb a hallgatás parancsa (2001 Magyar Hírlap CD09).

7. ’olyan 〈időszak〉, amelynek során sok az elvégzendő feladat, ill. amely mozgalmas, eseményekkel teli’ ❖ Ezen erős napon az osztálynak 32 halott, és 85 megsebesítetett vesztesége volt (1825 Kiss Károly¹ C5577, 16) | erős idők kezdődtek, az aratás (1909 Móricz Zsigmond CD10) | A szombat és vasárnap is „erős” volt: hallottunk egy érdekes Kölcsey-műsort, jó volt Randé Jenő külföldiekkel folytatott zenés riportja, késő este pedig egy francia rádiókomédia mellett búcsúzhattunk a héttől (1958 Magyar Nemzet aug. 27. C0354, 4) | Egy ilyen erős éjszakának körülbelül 4 millió forintos költsége van [ti. a hóeltakarítás miatt] (1999 Magyar Hírlap CD09) | soha ilyen erős évkezdést nem regisztráltak a Christie’s-nél [ti. az aukciósháznál] (2001 Magyar Hírlap CD09).

8. ’nagy hatalommal v. feladata ellátásához, hivatása betöltéséhez, céljai megvalósításához megfelelő képességekkel rendelkező, ezért sikeres, hatékony 〈személy v. közösség, szervezet stb.〉, ill. határozottságot, erélyességet, hatalmat tükröző 〈megnyilvánulás, intézkedés stb.〉’ ❖ Ers Királyné vagy, Hatalmad igen nagy (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 124) | Romlásra indúlt hajdan erős magyar! (1796 k. Berzsenyi Dániel CD01) | központositás és erős kormány (1846 Eötvös József C1609, 179) | erős gazda (1885 Benedek Elek C0931, 45) | a közvélemény erős intézkedéseket követelt a mindjobban elharapódzó forradalmi szellem ellen (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | erős szövetkezeti hálózat (1938 Kodolányi János 9342005, 214) | A közgyűlésen belül erős ellenzéke volt az új városháza építésének (1977 Tompos Ernő CD52) | Gorbacsov tárgyalt […] Teng Hsziao-pinggel, Kína háttérből irányító „erős emberével” is (1989 Tények könyve CD37) | Az elnök erős kézzel irányítja a médiát (1997 Magyar Hírlap CD09) | a katolikus közösség Csicsón a legerősebb (2010 Huszár Tibor 3159003, 262).

8a. ’nagy katonai erőt képviselő 〈hadsereg, csapat〉’ ❖ eröss hadi ſereget (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 134) | [a Napóleon által legyőzött egyik sereg] éppen háromszor volt az övénél erősebb (1895 Bárczay Oszkár C0793, 416) | egy erős hadtesttel állottunk szemben (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 311) | A nagy létszámú magyar seregben ott volt Kont Miklós nádor, rokonainak fegyvereseiből és íjászaiból álló erős csapattal (2010 Kovács S. Tibor 3187001, 36).

8b. ’jól, eredményesen, nagy hatásfokkal, intenzitással működő, teljesítő 〈tevékenység, rendszer, irányzat stb.〉’ ❖ [Francziaország] igen erős iparral dicsekedhetik (1846 Hetilap CD61) | a zsidó monotheizmus […] sokkal erősebb volt a perzsa Zoroasterianizmusnál (1923 Kiss Elek 2129002, 21) | A thai gazdaság ma már ismét erős (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154001, 569).

9. ’nagyon jó, kiemelkedő 〈tulajdonság, képesség〉’ ❖ Valakinek e világon erös gondolkodása módja van, annak vagy ékesen szóllásba, vagy pennába erösnek kel lenni hasonlóul (1779 Bessenyei György¹ 7044006, 333) | a lyra nem legerősb oldalam (1850 Arany János C0642, 239) | [Lorenzo Ghiberti domborműveiben] erős festői tulajdonságokat árul el (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 255) | [Pandur Péter mesemondó] erős humorérzéke különösen a trufákban érvényesül (1981 NéprajziLex. CD47) | [Giczy György szerint Magyarországnak] saját erős pontjaira […] támaszkodva kellene az Európai Unió tagjává válnia (1995 Magyar Hírlap CD09).

9a. ’vmely területen, tevékenységben kiemelkedő képességekkel, tudással, gyakorlattal bíró 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Valakinek e világon erös gondolkodása módja van, annak vagy ékesen szóllásba, vagy pennába erösnek kel lenni hasonlóul (1779 Bessenyei György¹ 7044006, 333) | alig lesz valaki Magyarországon, a ki erősebb s mélyebben gondolkozó sakkjátszó volna, mint a mi Erkelünk (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A bátorságban gyenge: erős az ügyességben (1941 e. Babits Mihály ford.–Blake CD01) | A fiú nem volt túlságosan erős nyelvész (1973 Balla László 1010002, 9) | nem vagyok erős matematikából (1999 Országgyűlési Napló CD62) | a Juventus nagyon erős ellenfél (2003 Blikk 3049002, 17).

9b. (vmely, rendsz. élvezeti cikket fogyasztó személyre utaló szó jelzőjeként) ’〈vminek a fogyasztásában mértéktelen személy jellemzésére〉’ ❖ a nádor erős vízivó volt (1872 Jókai Mór CD18) | érdesen köhécsel, mint az erős dohányosok (1934 Török Sophie CD10) | Az erős alkoholisták mortalitása magasabb persze, mint az absztinenseké (1995 Természet Világa CD50).

9c. ’vmely elvet, nézetet meggyőződéssel, megingathatatlanul követő, valló 〈személy〉’ ❖ Balassa II. Bálint korponai kapitány, Imrének unoka-öcscse, erős királypárti (1871 Thaly Kálmán CD57) | Buzgó katolikus és erős antiszemita (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | [Hajnóczy József] meggyőződéses jozefinistából lassankint erős republikánussá formálódott (1931 Pintér Jenő CD44) | felhívom Pap János képviselőtársam figyelmét, mint erős környezetvédőét (2000 Országgyűlési Napló CD62).

10. ’nagyfokú, nagymértékű, ill. nagy intenzitású’ ❖ Ugy bánik az én elmémmel mint ſzintén nékie tetſzik […]. Az enyimet eröſsen meg-ſebhette (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 95) | erſſen ellenére van [Lucindának a férjhezmenetel] (1792 Nagyenyedi próba ford. 7468003, 276) | Egy sertéseket örző 9 éves gyermektül, ki erősen dohányzott, kérdi egy utazó uraság: Fiu már te is dohányzol? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | erősen kormánypárti lap (1882 Mikszáth Kálmán 8312125, 25) | Erős harcok folynak (1914 Halász Gyula CD10) | bévette az első falást. – No, milyen jól esik? – kérdeztem én is. – Erőssen jól – felelte (1932 Tamási Áron 9701004, 135) | erősen csökkenteni kell ezek [ti. a zsírban gazdag termékek] mennyiségét (1980 Zajkás Gábor 2206016, 10) | erős emelkedőn, esetleg lejtőn […] jól jöhet a kisebb áttételezésű fokozat (2001 Magyar Hírlap CD09) | [a villanytűzhely] a legerősebb fokozaton működik (2005 Lázár Ervin 3207002, 358).

10a. ’nagy erővel megnyilvánuló, erőteljes 〈történés, (természeti) folyamat, jelenség stb.〉’ ❖ A’ ſzem-fájás ſzármazik […] az erös ſzéltöl (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 172) | Erős fagy (1876 Várossy Mihály 8513019, 116) | erős lövés nem kell neki [ti. a szürke gémnek], mert gyengén sebezve is leesik (1899 Chernel István CD34) | skarlátpiros, ultramarin, – nagy, erős színek (1906 Kaffka Margit 9290052, 15) | erős napfény (1931 Orvosi Hetilap C8181, 448) | A szobát liliom erős szaga töltötte be (1970 Szőllősy Klára ford.–Mansfield 9685007, 49) | erős földrengések (2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre 3323002, 115).

10b. ’nagymértékben, intenzíven jelentkező 〈élettani v. lelki folyamat〉’ ❖ pulſuſſa kemény és erös (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 75) | a nagy művész, erősen sajnálta, hogy csak angolul és francziául beszél tökéletesen (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [A beteget] erős influenza köti az ágyhoz (1900 Budapesti Napló febr. 22. C5243, 11) | a vadgesztenyefák erősen hullatják levelüket (1960 Sarkadi Imre 9586017, 449) | erős fájdalmat okoz a mellemben a lelkifurdalás (2007 Vajda Miklós 3150013, 1241).

10c. (rég) ’〈napszakot jelentő szóval együtt annak késői, es. korai szakaszára utalva〉’ ❖ Tíz órakor el bútsúzának vég képpen a’ Két Ifjontzok, mivel más nap’ ers hajnalban el szándékozának útazni (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 278) | Tót-Raszlaviczára már erős alkonyatkor értünk (1883 Matolai Etele C3055, 82) | Erős estébe hajlott a nap, mire leértem a völgybe (1942 Függetlenség 2203011, 8).

10d. ’nagy hangerejű, hangos 〈hangjelenség〉’ ❖ hartzoló seregei közt fel-kiáltott erös szavakkal, meljek a’ viadalnak zúgásán felül hatottak (1778 Bessenyei György¹ C1094, 22) | erős „kip-kop” hangzott a lépcsőkön (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | [fojtásnál] a kürtös jobbkezét a tölcsér mélyébe szorítja; ezzel rekedt, de erős, humoros hatásokra alkalmas hangot ad hangszerének (1915 RévaiNagyLex. C5708, 386) | [a vizsgálat szerint éjszakai vezetésnél a lágy] dallamok altatnak, az erős rockzene viszont agresszívvá tesz (1997 Magyar Hírlap CD09).

11. ’olyan 〈élelmiszer, anyag stb.〉, amelynek magas hatóanyag-tartalma miatt vmilyen intenzív, nagyfokú, jellegzetes élettani v. vegyi hatása van’ ❖ erös balſamomot hozot elö (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 359) | erös borokat iſzik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 550) | erős valódi roffi dohányra tett szert (1867 Tolnai Lajos C4200, 207) | [a bodokiak csevicéje] jó erős víz (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | egy csésze erős kávé (1915 Nyugat ford. CD10) | kontrollra vissza kell mennem már csak az erős gyógyszer miatt is (2006 Takács Zsuzsa 3149004, 471).

11a. ’csípős ízű 〈fűszer, étel〉’ ❖ [a kakukkfű] levele olly erös tsipös mint a’ torma (1775 Csapó József 7062001, 124) | az az átkozott paprika szinte keserü, annyira erős (1883 Rózsaági Antal C3644, 190) | Erős talán a csirkepaprikás? Nem szereti így? (1913 Barta Lajos CD10) | Nem tetszik egy kis erős cukor? Meg tetszik látni, hogy az mennyire felüdít (1963 Sinkó Ervin 9605002, 429) | Előételként nachost kértünk: ropogós kukoricalapocskák, olvadt sajttal, erős fűszerezéssel (2001 Figyelő CD2601).

12. (Pénz) ’magas 〈érték v. árfolyam〉, ill. nagy vásárlóértékű 〈fizetőeszköz〉 v. magas árfolyamú 〈értékpapír〉’ ❖ Márjás hely’t adott egy ers réz forintot (1810 Farkas András C1675, 11) | Kiegyezkedvén hitelezőivel, erős perczentet fizetett nekik (1876 Hevesi Lajos 8184006, 176) | [börzetudósítás:] Francia értékek keresettek! Valuta erősen áll! Pénz bőven! (1890 Jókai Mór CD18) | erős és értékes a rubelunk (1954 Szabad Nép dec. 30. ford. C4876, 3) | a német márka továbbra is tartja erős árfolyamát a főbb valutákkal szemben (1993 Tények könyve CD37) | Fémpiac[.] Erős árakkal indul a holtszezon (1995 Figyelő CD2601) | A másik erős papír, a Matáv részvényára […] 2,5 százalékkal emelkedett (2002 Magyar Hírlap CD09).

13. ’meghökkentő, túlzó, ill. durva, tapintatlan 〈megnyilvánulás, cselekedet〉’ ❖ e’ tréfa kissé erősnek látszik! (1839 Athenaeum C0019, 174) | [olvassa, hogy] megválasztották a candidált csizmadia czéhmestert alispánjuknak, – s mondogatja magában, hogy ez még is egy kissé erős (1857 Jókai Mór C2234, 145) | Ha a különös szót erősnek találja, szokatlannak mondhatnám [az ajánlatot] (1906 Ambrus Zoltán C0591, 209) | Nem szerette az erős kifejezéseket (1954 Vidor Miklós 9778002, 224) | [a Tények a privatizációról című írásban] szakszerűtlenségeket látunk, ha nagyon finoman fogalmazok, ha kicsit erősebben, akkor hazugságokat (2004 Országgyűlési Napló CD62).

14. ’hatásos, eredményes v. meggyőző 〈megnyilvánulás, érv〉, ill. nagy hatású, értékes 〈alkotás, tevékenység stb.〉’ ❖ Ezek közül némellyek meg-tértek. Mindnyájokat bölts erös iráſſal meg-gyözé Nonnote (1783 Molnár János C0291, 161) | Horváth Lajos a felségjogokat fejtegette, erős szónoki művészettel (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | Benkő Jolán most tragédiát írt. Azt mondják, igen erős, jó darab (1902 Ady Endre CD0801) | elvárjuk az erős érvekre támaszkodó indoklást (1982 Kelemen János² 2029007, 571) | [a Thália Társaság tagjai] az 1908–09-es szezonra különösen erős műsortervet állítottak össze (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | a nyugatnémet városok a saját erős múzeumi anyaguk miatt kevésbé lelkesen fogadnák a magángyűjteményeket (2010 Ébli Gábor 3153012, 894).

15. (Nyelvt) ’〈bizonyos nyelvekben a másik, a rendsz. gyenge jelzőjű, tipikusnak számítótól eltérő nyelvi jelenség v. kategória jelzőjeként〉’ ❖ az erős conjugatióju igék (1856 Magyar Nyelvészet C7088, 63) | Ablaut. Igy nevezik a német nyelvtanban azt a szabályos magánhangzóváltakozást, mely az úgynevezett erős igék ragozásában történik (1893 PallasLex. CD02) | ugyancsak erős tövük van a finn illativusoknak is (1927 Wiklund, Karl Bernhard C5868, 323) | egy vepsä ~ vessä váltakozás erős, illetőleg gyönge fokának folytatója (1937 Zsirai Miklós C4981, 429) | az angol nyelv igéinek gyenge és erős (szabályos és rendhagyó) ragozásának tanulási folyamatát figyelték meg a kisdedeknél (1998 Természet Világa CD50).

II. fn 4C8

1. ’nagy testi erővel, jó fizikummal, ill. 〈vmely közösségben, csoportban:〉 a többieknél nagyobb testi erővel bíró személy, es. állat’ ❖ Mert mihelyt emberek társaságbann léptek, E’ két tzikkel fell mindjárt meg egyeztek: Az Ersek, Böltsek, felskké véttettek; A’ Gyengék, a’ Gyávák, alsókká téttettek (1772 Orczy Lőrinc C0794, 8) | bajnok társam! örömmel Látlak erősim közt (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 14) | te vezér bajnok, had erőse (1879 Szabó Dávid C3764, 70) | [az egyik juhász] őrzi a bárányok erősét, a másik a gyöngéket vigyázza (1911 Malonyay Dezső CD07) | [az összetákolt tutajon menekülő] utasokról lepergett minden civilizációs máz, s a gyöngébbeket az erősebbek – mit szépítsük – megették (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan személy v. csoport, aki v. amely nagy lelki- v. akaraterővel, ill. gazdasági, politikai, katonai stb. erővel, hatalommal rendelkezik’ ❖ méltán mondatik ez a Szentség [ti. az oltáriszentség] az erősök eledelöknek (1778–1781 Révai Miklós 7283021, 19) | Mért él a pór? – a gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt (1863 Madách Imre 8284006, 537) | egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen a veszély közé, mit az erősek kinevetnek (1869 Jókai Mór CD18) | [Anglia] a gyengét védi, mint inkább az erőset támadja, kinek hegemón törekvésére féltékeny (1913 Blaskovich Sándor CD10) | Az erősek Magyarországa helyett azt az erős Magyarországot [javaslom], ahol pontosan tudjuk, hogy más a dolgunk a gyengével, mint az erőssel (2006 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’tömény szeszes ital, ill. szeszes italnak a tömény, sok alkoholt tartalmazó része’ ❖ [ha a pálinkának] az erſse már le-folytt, […] a’ tsepegtet edényt alóla el-veſzik, hogy a gyengével az ers egybe ne zavaradjon (1796 Veres Mihály ford. C4409, 130) | a fejedelem csak ivott mindig valami erőset egy üvegből, aztán a tükörbe nevetgélt (1900 Magyar Nemzet júl. 13. C5255, 3) | A betegségem előtt bevallom, rendszeresen ittam, nem sokat, de naponta és erőset (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’csípős íz, ill. ilyen ízű étel’ ❖ Rózál még egy késhegynyi paprikát vet a sistergő hagymára. Péter szereti az erőset (1930 Budapesti Hírlap aug. 7. C4718, [1]) | Székelykáposztához, töltött káposztához inkább az édesnemes paprikát használjuk, a savanyú ízt ne nyomjuk el az erőssel (1971 Népszava nov. 7. C7436, 13) | [Luca napján] a kakassal erőset (fokhagymát, borsot) etettek (1980 NéprajziLex. CD47) | nem utólag kell megcsípősözni [a pörköltet], nem, neki bele kell főzni az erőset (2008 Népszabadság máj. 10. C7856, 11).

3. (tárgyraggal) ’〈vmely cselekvés, megnyilvánulás nagyobb mértékének a kif-ére〉’ ❖ lábával erőset toppant (1840 Fáncsy Lajos ford.–Bayard–Théaulon 8135003, 137) | Irén nagyot sóhajtott, egy mélyet, erőset lélekzett (1904 Tutsek Anna 8495005, 188) | odacsapunk egy durvát és erőset (2002 Országgyűlési Napló CD62) | [a hógolyózó Bukta] túl erőseket dobott, de nem bírt leállni (2006 Nádasdy Ádám 3149001, 19).

4. (tárgyraggal) ’meghökkentő, túlzó, ill. hatásos szóbeli megnyilvánulás’ ❖ A’ tárgy’ nevezetes léte kéntelenít valami erőset mondani: Schütz […] ezt állítja: „A’ Magyarnak az újkorban nagy emberei nem voltak” (1826 Tudományos Gyűjtemény C5589, 95) | [Andrássy] gorombaságot üzen, vagy én izenek valami erőset (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | Valami ingerült kegyetlenség rángatta meg a száját, hogy erőset mondjon, keserűt (1910 Móricz Zsigmond CD10) | Folyik a nagyotmondási verseny, értve ezen: ha valaki erőset mond, a konkurencia rögtön rátesz még egy lapáttal (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bika~, bivaly~, élet~, gól~, méreg~, pont~.

ÖU: szikla~.

Vö. CzF. erős¹, erősen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. erő; ÉKsz.; SzT. ~, erősebben, erősen, erősleg; ÚMTsz.

erős melléknév és főnév
I. melléknév 15C
1.
olyan 〈ember v. állat〉, akinek v. amelynek (viszonylag) nagy testi ereje van, ill. olyan 〈test(rész), amellyel v. amelynek közvetítésével nagy erőt lehet kifejteni
ſokkal eröſebb teſtnk vólna, ha úgy nevelkednénk mint [a vad népek tagjai]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
egyszerre megáll [a hintó], hogy se té, se tova Nem birja mozdítni nyolc nagy erős lova
(1879 Arany János)
[a zöldike] erős csőrével a keményebb héjuakat [ti. magokat] is szétmorzsolja
(1899 Chernel István)
Ha megbolondulok, ne bántsatok. Erős karokkal fogjatok le szépen
(1936 József Attila)
[a Frunza testvérek] elverték Zsoltot, aki addig a legerősebb volt a másik utcaiak közül
(2005 Dragomán György)
1a. (rendsz. középfokban)
〈nagyobb testi erőre utaló jelzőként a nem¹ szóval együtt a férfinem, a férfiak összességének megnevezéseként〉
a’ kik az erſebb, és a’ világi élet’ bajaira alkalmatoſabb Nemhez tartoznak, a’ kik a’ blts Terméſzettl a’ gyengébb Nemnek nem megnyomorítására és megrontására, hanem inkább ſegedelmére és ſzabadúlására rendeltettek
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
az erős nem (férfiak) száma aránytalanúl felülhaladá a’ szépnem (némberek) számát
(1839 Vasárnapi Újság)
[Oláhországban] az erősebbik nem a gyöngébbik szerepében sürög forog
(1865 Fővárosi Lapok)
az erősebb nem általánosan elismert felsőbbsége […] az ős-korszaknak a mindinkább visszafejlődő maradványa
(1914 Ambrus Zoltán)
[a középiskolás] korosztályban a fiúk és a lányok még másképpen használják a készüléket. Az erősebbik nemnek fontos, hogy kinek mire képes a telefonja
(2001 Magyar Hírlap)
1b.
egészséges, jól működő, a betegségeknek ellenálló, a fizikai terhelést jól bíró 〈szerv v. szervezet〉 v. ilyen szervezettel rendelkező, egészséges, jól fejlett 〈ember v. állat〉, ill. ilyen emberre jellemző 〈állapot〉
erös egéſſéggel biró ſzemélyek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az oroszlány feltáplálja kölykét, s ha az már elég erős, gond nélkül ereszti el
(1837 Kölcsey Ferenc)
egy patricius-hölgy Szült pompás, erős gyereket
(1909 Ady Endre)
erős a gyomrom
(1985 Szentkuthy Miklós)
a pestisbaktérium végül legyűrte [Hunyadi János] erős szervezetét
(2002 Magyar Hírlap)
1c.
jól fejlett v. vmilyen fejlettségű, ill. erőteljes növekedésű, életképes 〈növény(i rész)
[a fák] ers gyökereken állanak
(1787 Mátyus István)
a fiatal iskolabeli [szőlő]tőkének legalább is 3-4 éves erősnek kell lennie, hogy […] azokat sikerrel ültettessük
(1874 Borászati Lapok)
a gyenge csemetécske erősebb lett
(1952 Takács Imre¹)
a magyarországi közösség kicsi, de erős hajtás a buddhizmus fáján
(2002 Magyar Hírlap)
1d. (gyakr. szépítő)
az átlagnál nagyobb, vastagabb, vaskosabb 〈test(rész) v. erőteljes, robusztus 〈testalkat〉, ill. ilyen testrésszel rendelkező v. ilyen testalkatú, nem karcsú, gyakr. kövér(kés) 〈személy, rendsz. nő〉
[A stájer nők] arczra csinosak, domború, nagymellüek ’s erős testalkatuak
(1842 Athenaeum)
erős ajak, nagy száj
(1864 Lauka Gusztáv)
A müteremben erős hölgyek számára a Párisban legujabb lineal-ideal szabás […] van bevezetve
(1900 Budapesti Napló ápr. 7.)
bejött a tanár. Kitünő, erős, vastag ember volt
(1931 Nyugat)
[Ódrynak] bővebbre kell szabatnia a nadrágjait, mert […] a lábikrája erősebb kissé a kelleténél
(1956 Csathó Kálmán)
Az indiai nők hajlamosak arra, hogy kissé „erős mellük és csípőjük” legyen
(1996 Magyar Hírlap)
mellben erősebb hölgyek
(2003 Blikk)
2.
nagy fizikai megterheléssel járó, ill. nagy testi erőt igénylő v. azzal végrehajtott 〈tevékenység, cselekvés〉
[a parasztlányok] majd olly erös múnkát téſznek, mint a’ férfiak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az orvosok az erős mozgást szigoruan eltilták
(1843 Frankenburg Adolf)
[a napisten halad az égen] napszekerével, melyet Gullinbursti, az aranykan vontat erős vágtatásban
(1929 Az állatok világa ford.)
Hungler erős fejesét […] Végh Zoltán a keresztlécre ütötte
(1998 Magyar Hírlap)
[Géza] a bal karjával erősen szorította a pénztárosnő nyakát
(2007 Méhes Károly²)
2a. (fn-i ign-i alannyal, állítm-ként) (nyj)
〈vmely fizikailag megterhelő, nagy testi erőt igénylő tevékenység jellemzésére〉
ha megnedvesedik [a prés csavarmenetes rúdja], ers lészen véle dolgozni
(1816 Kaló Péter)
Erős menni, nehéz menni
(1838 Magyar tájszótár)
Könnyű meginnyi a levit, – Erős munkányi a tövit [ti. a szőlőét]
(1938 Néprajzi Múzeum Értesítője)
3.
nagy fizikai hatás kifejtésére képes, nagy teljesítményű 〈tárgy, eszköz, gép〉
Elvettünk egy 12, egy 6 és egy 3 fontos ágyút […] és 2100 darab erős ágyúpatront
(1848 Kossuth Hírlapja)
A mágnestől a tüt csak egy másik erősebb mágnes huzza el
(1894 Mikszáth Kálmán)
erős motorok
(1973 Marosán György)
a világ 500 legerősebb számítógépét tömörítő [toplista]
(2002 Magyar Hírlap)
3a.
olyan 〈lencse, szemüveg, nagyító stb.〉, amelynek nagyfokú nagyító, ill. látásjavító hatása van
[a mikroszkóp üvegjét] oly erősre csavartam, hogy a levegő hullámzó fényfolyammá változott
(1922 e. Gárdonyi Géza)
születésénél fogva távollátó volt, olvasni csak elég erős szemüveggel tudott
(1935 Schöpflin Aladár)
egy nagyon erős nagyító segítségével még közelebbi pillantást vetnénk az ernyőre
(2006 Varró Sándor–Dombi Péter)
3b.
nagy ütőerejű 〈kártyalap〉
a jobb kártya erősebb volta határoz a kassza sorsa felett
(1888 Porzsolt Kálmán)
Disznó, a magyar kártya legmagasabb de nem minden játéknál a legerősebb tagja
(1912 RévaiNagyLex.)
Az élet váratlanul erős lapokat osztott neki, és ő üt majd a legtöbbel
(2003 Greskovits Endre ford.Rushdie)
4.
szilárd, masszív, a károsító hatásoknak ellenálló, tartós 〈anyag, tárgy, építmény, képződmény stb.〉, ill. nagy, vaskos 〈tárgy, képződmény stb.〉
erős nyereg
(1772 Bessenyei György¹)
[Fényes Elek] hat erős kötetben megjelent geographiája
(1846 Pesti Divatlap)
erős csomókkal egymáshoz kezdék azokat [ti. a hajfonatokat] kötözni
(1853 Jókai Mór)
erős csontozat mellett aránylag kevés a húsa [az ún. kokinkínai tyúknak]
(1895 PallasLex.)
Erős vár a mi Istenünk
(1934 József Attila ford.Luther)
Erős vászonból szabott [nadrág]
(1956 Ottlik Géza ford.Keller)
erős pengéjű késsel
(2007 Perneczky Géza)
4a.
kemény, vastag 〈szőr- v. hajszál〉, ill. ilyen szálakból álló, dús, sűrű 〈szőrzet, haj stb.〉
erős szemöldök
(1852 Jókai Mór)
[Jenőke] mind kevesebbet tapogatta borotválatlan arcát azon a bizonyos helyen, ahol a férfiak azt hiszik, hogy „legerősebb” a szakálluk
(1929 Krúdy Gyula)
erős szőrzettel bíró tyúkmellű gyereket
(1978 Sándor György)
Erős szálú, göndör haja volt
(2006 Greskovits Endre ford.Nair)
4b.
élesen, határozottan kirajzolódó 〈vonal〉, ill. határozott, markáns (kör)vonalú 〈rajz, képződmény stb.〉
magasra rántja egynémelly gyanus jóakarat – erősre festett szemöldeit
(1857 Vasárnapi Újság)
[a kiromantia] szerint az ember tenyerét […] hét övre osztják a rajta többé-kevésbbé erős kinyomatu vonalak
(1895 PallasLex.)
állát erős gödröcske hangsúlyozta
(1922 Tóth Árpád ford.Gautier²)
[Francesco Francia 1500 után] való műveit ezüstös színezés, erős konturok jellemzik
(1925 MűvészetiLex.)
[a nő] arcán mindent jótékonyan elfedő erős smink
(1989 Szepes Erika)
5.
nem v. nehezen megingatható v. megzavarható, állandóságot mutató, biztos, szilárd 〈állapot, alap〉, ill. ilyen alapokon nyugvó 〈dolog〉
[a kapcsolat] a’ Hertzegségét eröſebb lábra allitotta, ’s meg-nagyobbitotta volna
(1772 Mészáros Ignác ford.)
igen erss békességet kötöttenek
(1792 Mándy István ford.Anonymus)
Az egylet még mindig nem erős pénzforrása
(1860 Vasárnapi Újság)
erős a katonai fegyelem
(1962 Szabó Pál²)
[A közvélemény-kutatás alapján] a legnépszerűbb magyar politikusok osztályzata sem jobb az erős közepesnél
(1996 Magyar Hírlap)
az atomok erős, kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz
(2003 Természet Világa ford.)
erős hit a hatékony önszabályozás képességét illetően
(2004 Oláh Attila)
5a.
tartós, szilárd, nem v. nehezen megbontható v. felbomló, szoros 〈kapcsolat, szövetség〉
[a szardíniai király] Hianizbéval való ers ſzövetségét ki-kereſett móddal bontogatni nem írtózott
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
[az ember] jó és rosz de elmultban mindenkép kedves emlékezeteinek legerősebb csomója a’ családban ’s a’ tűzhelynél kötődik
(1844 Pesti Hírlap)
erős kapocs [fejlődött ki] közöttünk
(1926 Rákosi Jenő)
Oltman és Friedman (1967) egyértelmű, erős kapcsolatot talált a szülői szeparációs események előfordulása és a drogfüggőség kialakulása között
(2007 Demetrovics Zsolt)
6.
nagy lelkierővel, akaraterővel, nagyfokú önuralommal bíró, szilárd jellemű 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. nagy lelkierőről, akaraterőről, önuralomról tanúskodó, szilárd, határozott 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
légy eröss, betsületes, nagy elméjü mint a’ te ſzüléid
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
ers ſzívü és bátor
(1793 Mátyus István)
az erős jellemü embernél az öngyilkossági eszmék nem verhetnek gyökeret
(1856 Szegfi Mór)
erős akarat
(1908 Ady Endre)
Szedd össze magad, erősnek kell lenned!
(1955 Palotai Boris)
ép és erkölcsileg is erős családban
(1991 Országgyűlési Napló)
Csak erős idegzetű olvasóknak való pszicho-triller
(1994 Új Könyvek)
lélekben erősen
(2001 Magyar Hírlap)
6a.
nagy összpontosítást, odafigyelést v. lelkierőt, akaraterőt stb. igénylő, ill. azzal végzett, nehéz 〈szellemi tevékenység, cselekvés, feladat〉
[az isteni törvény] ezt parantſollya: hogy ellenſégünkkel is jól tégyünk, […] ha egyik pofánkat meg ütik, a máſikat tartsuk. Ezek ugyan erös dolgok az el követésre
(1779 Bessenyei György¹)
kedvetlen nehéz materiáról való hoſzſzas ers gondolkodás
(1786 Mátyus István)
Esmeralda, Miss Anna, Czibak Margit stb.s a többi bizony-bizony még neki erős szerepek
(1857 Vasárnapi Újság)
[Henrietta] nem tartá erős fáradságnak megtanulni latinul
(1860 Jókai Mór)
erős fejtörésébe került a játék
(1933 Molnár Ákos)
erős felvételi [a gimnáziumban]
(2002 Magyar Hírlap)
6b.
határozott, ill. nyomatékos, erélyes 〈elhatározás, ígéret, rendelkezés stb.〉
Kleombrot’ ’s Ágiſnak veſztekrl beſzéltek; A’ mellyet magokba erſen fel-tettek
(1772 Bessenyei György¹)
Erős fogadását hiában fogadta; Könnyü dibdáb játék maga, esküvése
(1846 Arany János)
A rendőrségnek erős rendelete volt, hogy […] hölgyeknek nem szabad a földszinti nézőhelyre menni
(1882 Jókai Mór)
Erős az elhatározásom
(1964 Áprily Lajos ford.Tagore)
[a nemzetközi fegyverkereskedelemmel kapcsolatban] a szokásosnál is erősebb a hallgatás parancsa
(2001 Magyar Hírlap)
7.
olyan 〈időszak〉, amelynek során sok az elvégzendő feladat, ill. amely mozgalmas, eseményekkel teli
Ezen erős napon az osztálynak 32 halott, és 85 megsebesítetett vesztesége volt
(1825 Kiss Károly¹)
erős idők kezdődtek, az aratás
(1909 Móricz Zsigmond)
A szombat és vasárnap is „erős” volt: hallottunk egy érdekes Kölcsey-műsort, jó volt Randé Jenő külföldiekkel folytatott zenés riportja, késő este pedig egy francia rádiókomédia mellett búcsúzhattunk a héttől
(1958 Magyar Nemzet aug. 27.)
Egy ilyen erős éjszakának körülbelül 4 millió forintos költsége van [ti. a hóeltakarítás miatt]
(1999 Magyar Hírlap)
soha ilyen erős évkezdést nem regisztráltak a Christie’s-nél [ti. az aukciósháznál]
(2001 Magyar Hírlap)
8.
nagy hatalommal v. feladata ellátásához, hivatása betöltéséhez, céljai megvalósításához megfelelő képességekkel rendelkező, ezért sikeres, hatékony 〈személy v. közösség, szervezet stb.〉, ill. határozottságot, erélyességet, hatalmat tükröző 〈megnyilvánulás, intézkedés stb.〉
Ers Királyné vagy, Hatalmad igen nagy
(1772 Cserey Farkas¹)
Romlásra indúlt hajdan erős magyar!
(1796 k. Berzsenyi Dániel)
központositás és erős kormány
(1846 Eötvös József)
erős gazda
(1885 Benedek Elek)
a közvélemény erős intézkedéseket követelt a mindjobban elharapódzó forradalmi szellem ellen
(1904 Nagy képes világtörténet)
erős szövetkezeti hálózat
(1938 Kodolányi János)
A közgyűlésen belül erős ellenzéke volt az új városháza építésének
(1977 Tompos Ernő)
Gorbacsov tárgyalt […] Teng Hsziao-pinggel, Kína háttérből irányító „erős emberével” is
(1989 Tények könyve)
Az elnök erős kézzel irányítja a médiát
(1997 Magyar Hírlap)
a katolikus közösség Csicsón a legerősebb
(2010 Huszár Tibor)
8a.
nagy katonai erőt képviselő 〈hadsereg, csapat〉
eröss hadi ſereget
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
[a Napóleon által legyőzött egyik sereg] éppen háromszor volt az övénél erősebb
(1895 Bárczay Oszkár)
egy erős hadtesttel állottunk szemben
(1901 Gárdonyi Géza)
A nagy létszámú magyar seregben ott volt Kont Miklós nádor, rokonainak fegyvereseiből és íjászaiból álló erős csapattal
(2010 Kovács S. Tibor)
8b.
jól, eredményesen, nagy hatásfokkal, intenzitással működő, teljesítő 〈tevékenység, rendszer, irányzat stb.〉
[Francziaország] igen erős iparral dicsekedhetik
(1846 Hetilap)
a zsidó monotheizmus […] sokkal erősebb volt a perzsa Zoroasterianizmusnál
(1923 Kiss Elek)
A thai gazdaság ma már ismét erős
(2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál)
9.
nagyon jó, kiemelkedő 〈tulajdonság, képesség〉
Valakinek e világon erös gondolkodása módja van, annak vagy ékesen szóllásba, vagy pennába erösnek kel lenni hasonlóul
(1779 Bessenyei György¹)
a lyra nem legerősb oldalam
(1850 Arany János)
[Lorenzo Ghiberti domborműveiben] erős festői tulajdonságokat árul el
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Pandur Péter mesemondó] erős humorérzéke különösen a trufákban érvényesül
(1981 NéprajziLex.)
[Giczy György szerint Magyarországnak] saját erős pontjaira […] támaszkodva kellene az Európai Unió tagjává válnia
(1995 Magyar Hírlap)
9a.
vmely területen, tevékenységben kiemelkedő képességekkel, tudással, gyakorlattal bíró 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Valakinek e világon erös gondolkodása módja van, annak vagy ékesen szóllásba, vagy pennába erösnek kel lenni hasonlóul
(1779 Bessenyei György¹)
alig lesz valaki Magyarországon, a ki erősebb s mélyebben gondolkozó sakkjátszó volna, mint a mi Erkelünk
(1860 Vasárnapi Újság)
A bátorságban gyenge: erős az ügyességben
(1941 e. Babits Mihály ford.Blake)
A fiú nem volt túlságosan erős nyelvész
(1973 Balla László)
nem vagyok erős matematikából
(1999 Országgyűlési Napló)
a Juventus nagyon erős ellenfél
(2003 Blikk)
9b. (vmely, rendsz. élvezeti cikket fogyasztó személyre utaló szó jelzőjeként)
〈vminek a fogyasztásában mértéktelen személy jellemzésére〉
a nádor erős vízivó volt
(1872 Jókai Mór)
érdesen köhécsel, mint az erős dohányosok
(1934 Török Sophie)
Az erős alkoholisták mortalitása magasabb persze, mint az absztinenseké
(1995 Természet Világa)
9c.
vmely elvet, nézetet meggyőződéssel, megingathatatlanul követő, valló 〈személy〉
Balassa II. Bálint korponai kapitány, Imrének unoka-öcscse, erős királypárti
(1871 Thaly Kálmán)
Buzgó katolikus és erős antiszemita
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
[Hajnóczy József] meggyőződéses jozefinistából lassankint erős republikánussá formálódott
(1931 Pintér Jenő)
felhívom Pap János képviselőtársam figyelmét, mint erős környezetvédőét
(2000 Országgyűlési Napló)
10.
nagyfokú, nagymértékű, ill. nagy intenzitású
Ugy bánik az én elmémmel mint ſzintén nékie tetſzik […]. Az enyimet eröſsen meg-ſebhette
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
erſſen ellenére van [Lucindának a férjhezmenetel]
(1792 Nagyenyedi próba ford.)
Egy sertéseket örző 9 éves gyermektül, ki erősen dohányzott, kérdi egy utazó uraság: Fiu már te is dohányzol?
(1855 Vasárnapi Újság)
erősen kormánypárti lap
(1882 Mikszáth Kálmán)
Erős harcok folynak
(1914 Halász Gyula)
bévette az első falást. – No, milyen jól esik? – kérdeztem én is. – Erőssen jól – felelte
(1932 Tamási Áron)
erősen csökkenteni kell ezek [ti. a zsírban gazdag termékek] mennyiségét
(1980 Zajkás Gábor)
erős emelkedőn, esetleg lejtőn […] jól jöhet a kisebb áttételezésű fokozat
(2001 Magyar Hírlap)
[a villanytűzhely] a legerősebb fokozaton működik
(2005 Lázár Ervin)
10a.
nagy erővel megnyilvánuló, erőteljes 〈történés, (természeti) folyamat, jelenség stb.〉
A’ ſzem-fájás ſzármazik […] az erös ſzéltöl
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
Erős fagy
(1876 Várossy Mihály)
erős lövés nem kell neki [ti. a szürke gémnek], mert gyengén sebezve is leesik
(1899 Chernel István)
skarlátpiros, ultramarin, – nagy, erős színek
(1906 Kaffka Margit)
erős napfény
(1931 Orvosi Hetilap)
A szobát liliom erős szaga töltötte be
(1970 Szőllősy Klára ford.Mansfield)
erős földrengések
(2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre)
10b.
nagymértékben, intenzíven jelentkező 〈élettani v. lelki folyamat〉
pulſuſſa kemény és erös
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a nagy művész, erősen sajnálta, hogy csak angolul és francziául beszél tökéletesen
(1856 Vasárnapi Újság)
[A beteget] erős influenza köti az ágyhoz
(1900 Budapesti Napló febr. 22.)
a vadgesztenyefák erősen hullatják levelüket
(1960 Sarkadi Imre)
erős fájdalmat okoz a mellemben a lelkifurdalás
(2007 Vajda Miklós)
10c. (rég)
〈napszakot jelentő szóval együtt annak késői, es. korai szakaszára utalva〉
Tíz órakor el bútsúzának vég képpen a’ Két Ifjontzok, mivel más nap’ ers hajnalban el szándékozának útazni
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Tót-Raszlaviczára már erős alkonyatkor értünk
(1883 Matolai Etele)
Erős estébe hajlott a nap, mire leértem a völgybe
(1942 Függetlenség)
10d.
nagy hangerejű, hangos 〈hangjelenség〉
hartzoló seregei közt fel-kiáltott erös szavakkal, meljek a’ viadalnak zúgásán felül hatottak
(1778 Bessenyei György¹)
erős „kip-kop” hangzott a lépcsőkön
(1887 Mikszáth Kálmán)
[fojtásnál] a kürtös jobbkezét a tölcsér mélyébe szorítja; ezzel rekedt, de erős, humoros hatásokra alkalmas hangot ad hangszerének
(1915 RévaiNagyLex.)
[a vizsgálat szerint éjszakai vezetésnél a lágy] dallamok altatnak, az erős rockzene viszont agresszívvá tesz
(1997 Magyar Hírlap)
11.
olyan 〈élelmiszer, anyag stb.〉, amelynek magas hatóanyag-tartalma miatt vmilyen intenzív, nagyfokú, jellegzetes élettani v. vegyi hatása van
erös balſamomot hozot elö
(1772 Mészáros Ignác ford.)
erös borokat iſzik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
erős valódi roffi dohányra tett szert
(1867 Tolnai Lajos)
[a bodokiak csevicéje]erős víz
(1882 Mikszáth Kálmán)
egy csésze erős kávé
(1915 Nyugat ford.)
kontrollra vissza kell mennem már csak az erős gyógyszer miatt is
(2006 Takács Zsuzsa)
11a.
csípős ízű 〈fűszer, étel〉
[a kakukkfű] levele olly erös tsipös mint a’ torma
(1775 Csapó József)
az az átkozott paprika szinte keserü, annyira erős
(1883 Rózsaági Antal)
Erős talán a csirkepaprikás? Nem szereti így?
(1913 Barta Lajos)
Nem tetszik egy kis erős cukor? Meg tetszik látni, hogy az mennyire felüdít
(1963 Sinkó Ervin)
Előételként nachost kértünk: ropogós kukoricalapocskák, olvadt sajttal, erős fűszerezéssel
(2001 Figyelő)
12. (Pénz)
magas 〈érték v. árfolyam〉, ill. nagy vásárlóértékű 〈fizetőeszköz〉 v. magas árfolyamú 〈értékpapír〉
Márjás hely’t adott egy ers réz forintot
(1810 Farkas András)
Kiegyezkedvén hitelezőivel, erős perczentet fizetett nekik
(1876 Hevesi Lajos)
[börzetudósítás:] Francia értékek keresettek! Valuta erősen áll! Pénz bőven!
(1890 Jókai Mór)
erős és értékes a rubelunk
(1954 Szabad Nép dec. 30. ford.)
a német márka továbbra is tartja erős árfolyamát a főbb valutákkal szemben
(1993 Tények könyve)
Fémpiac[.] Erős árakkal indul a holtszezon
(1995 Figyelő)
A másik erős papír, a MatávMagyar Távközlési Részvénytársaság részvényára […] 2,5 százalékkal emelkedett
(2002 Magyar Hírlap)
13.
meghökkentő, túlzó, ill. durva, tapintatlan 〈megnyilvánulás, cselekedet〉
e’ tréfa kissé erősnek látszik!
(1839 Athenaeum)
[olvassa, hogy] megválasztották a candidált csizmadia czéhmestert alispánjuknak, – s mondogatja magában, hogy ez még is egy kissé erős
(1857 Jókai Mór)
Ha a különös szót erősnek találja, szokatlannak mondhatnám [az ajánlatot]
(1906 Ambrus Zoltán)
Nem szerette az erős kifejezéseket
(1954 Vidor Miklós)
[a Tények a privatizációról című írásban] szakszerűtlenségeket látunk, ha nagyon finoman fogalmazok, ha kicsit erősebben, akkor hazugságokat
(2004 Országgyűlési Napló)
14.
hatásos, eredményes v. meggyőző 〈megnyilvánulás, érv〉, ill. nagy hatású, értékes 〈alkotás, tevékenység stb.〉
Ezek közül némellyek meg-tértek. Mindnyájokat bölts erös iráſſal meg-gyözé Nonnote
(1783 Molnár János)
Horváth Lajos a felségjogokat fejtegette, erős szónoki művészettel
(1889 Mikszáth Kálmán)
Benkő Jolán most tragédiát írt. Azt mondják, igen erős, jó darab
(1902 Ady Endre)
elvárjuk az erős érvekre támaszkodó indoklást
(1982 Kelemen János²)
[a Thália Társaság tagjai] az 1908–09-es szezonra különösen erős műsortervet állítottak össze
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
a nyugatnémet városok a saját erős múzeumi anyaguk miatt kevésbé lelkesen fogadnák a magángyűjteményeket
(2010 Ébli Gábor)
15. (Nyelvt)
〈bizonyos nyelvekben a másik, a rendsz. gyenge jelzőjű, tipikusnak számítótól eltérő nyelvi jelenség v. kategória jelzőjeként〉
az erős conjugatióju igék
(1856 Magyar Nyelvészet)
Ablaut. Igy nevezik a német nyelvtanban azt a szabályos magánhangzóváltakozást, mely az úgynevezett erős igék ragozásában történik
(1893 PallasLex.)
ugyancsak erős tövük van a finn illativusoknak is
(1927 Wiklund, Karl Bernhard)
egy vepsä ~ vessä váltakozás erős, illetőleg gyönge fokának folytatója
(1937 Zsirai Miklós)
az angol nyelv igéinek gyenge és erős (szabályos és rendhagyó) ragozásának tanulási folyamatát figyelték meg a kisdedeknél
(1998 Természet Világa)
II. főnév 4C8
1.
nagy testi erővel, jó fizikummal, ill. 〈vmely közösségben, csoportban:〉 a többieknél nagyobb testi erővel bíró személy, es. állat
Mert mihelyt emberek társaságbann léptek, E’ két tzikkel fell mindjárt meg egyeztek: Az Ersek, Böltsek, felskké véttettek; A’ Gyengék, a’ Gyávák, alsókká téttettek
(1772 Orczy Lőrinc)
bajnok társam! örömmel Látlak erősim közt
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
te vezér bajnok, had erőse
(1879 Szabó Dávid)
[az egyik juhász] őrzi a bárányok erősét, a másik a gyöngéket vigyázza
(1911 Malonyay Dezső)
[az összetákolt tutajon menekülő] utasokról lepergett minden civilizációs máz, s a gyöngébbeket az erősebbek – mit szépítsük – megették
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
olyan személy v. csoport, aki v. amely nagy lelki- v. akaraterővel, ill. gazdasági, politikai, katonai stb. erővel, hatalommal rendelkezik
méltán mondatik ez a Szentség [ti. az oltáriszentség] az erősök eledelöknek
(1778–1781 Révai Miklós)
Mért él a pór? – a gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt
(1863 Madách Imre)
egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen a veszély közé, mit az erősek kinevetnek
(1869 Jókai Mór)
[Anglia] a gyengét védi, mint inkább az erőset támadja, kinek hegemón törekvésére féltékeny
(1913 Blaskovich Sándor)
Az erősek Magyarországa helyett azt az erős Magyarországot [javaslom], ahol pontosan tudjuk, hogy más a dolgunk a gyengével, mint az erőssel
(2006 Országgyűlési Napló)
2.
tömény szeszes ital, ill. szeszes italnak a tömény, sok alkoholt tartalmazó része
[ha a pálinkának] az erſse már le-folytt, […] a’ tsepegtet edényt alóla el-veſzik, hogy a gyengével az ers egybe ne zavaradjon
(1796 Veres Mihály ford.)
a fejedelem csak ivott mindig valami erőset egy üvegből, aztán a tükörbe nevetgélt
(1900 Magyar Nemzet júl. 13.)
A betegségem előtt bevallom, rendszeresen ittam, nem sokat, de naponta és erőset
(1995 Magyar Hírlap)
2a.
csípős íz, ill. ilyen ízű étel
Rózál még egy késhegynyi paprikát vet a sistergő hagymára. Péter szereti az erőset
(1930 Budapesti Hírlap aug. 7.)
Székelykáposztához, töltött káposztához inkább az édesnemes paprikát használjuk, a savanyú ízt ne nyomjuk el az erőssel
(1971 Népszava nov. 7.)
[Luca napján] a kakassal erőset (fokhagymát, borsot) etettek
(1980 NéprajziLex.)
nem utólag kell megcsípősözni [a pörköltet], nem, neki bele kell főzni az erőset
(2008 Népszabadság máj. 10.)
3. (tárgyraggal)
〈vmely cselekvés, megnyilvánulás nagyobb mértékének a kif-ére〉
lábával erőset toppant
(1840 Fáncsy Lajos ford.Bayard–Théaulon)
Irén nagyot sóhajtott, egy mélyet, erőset lélekzett
(1904 Tutsek Anna)
odacsapunk egy durvát és erőset
(2002 Országgyűlési Napló)
[a hógolyózó Bukta] túl erőseket dobott, de nem bírt leállni
(2006 Nádasdy Ádám)
4. (tárgyraggal)
meghökkentő, túlzó, ill. hatásos szóbeli megnyilvánulás
A’ tárgy’ nevezetes léte kéntelenít valami erőset mondani: Schütz […] ezt állítja: „A’ Magyarnak az újkorban nagy emberei nem voltak”
(1826 Tudományos Gyűjtemény)
[Andrássy] gorombaságot üzen, vagy én izenek valami erőset
(1885 Mikszáth Kálmán)
Valami ingerült kegyetlenség rángatta meg a száját, hogy erőset mondjon, keserűt
(1910 Móricz Zsigmond)
Folyik a nagyotmondási verseny, értve ezen: ha valaki erőset mond, a konkurencia rögtön rátesz még egy lapáttal
(1996 Magyar Hírlap)
ÖU: sziklaerős
Vö. CzF. erős¹, erősen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. erő; ÉKsz.; SzT. ~, erősebben, erősen, erősleg; ÚMTsz.

Beállítások