erősítő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → erősít.

II. mn 17C5

1. ’vkit v. vmit fizikailag erősebbé, ellenállóbbá, egészségesebbé tevő 〈szer, gyógymód〉, ill. ilyen szerre, gyógymódra stb. jellemző 〈hatás〉’ ❖ a’ forróſágokban feküvö betegek, eröſitö leveket vettek-bé (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 42) | A’ ki azt akarja, hogy a’ lábferdő igen erősítő legyen, főzzön meg két vagy három lat chinát [= kínafát, vagyis annak a kérgét] (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 28) | A konyhasó-fürdő szintén erősítőleg és idegnyugtatólag hat (1885 Wohl Janka 8529001, 64) | A gerelyvetés, mint tornagyakorlat, igen szép és erősítő gyakorlat (1913 RévaiNagyLex. C5704, 478) | erősítő táplálékot adnak [a megerőltető feladatot végző kutyának] (1996 Szinák János–Veress István CD59) | A magoncokat ősszel erősítő iskolába, az erőteljesebbeket végleges helyükre ültetik (2010 Szabad Föld febr. 12. C8396, 32).

2. (vál) ’a lelkierőt, bátorságot növelő, vkit lélekben erősebbé, ellenállóbbá tevő 〈megnyilvánulás, tényező stb.〉’ ❖ A’ keresztyén vallásúak’ ersít vigasztalására (1798 Molnár János C0299, [185]) | Az erdő mező sem vár bennünket üdítőbb, erősítőbb, vidámabb hangulatú dalokkal, épen ugy nem, mint a Vegyesek czímü utolsó csoport [Jékey Aladár verseskönyvében] (1893 Budapesti Szemle C7624, 175) | mondogatni kell a fellebbezhetetlen, sziklakemény, erősítő, vigasztaló igét (1928 Dsida Jenő CD01) | megkínál valamiféle örömmel, erősítő lélek-tartalékkal (2005 Báthori Csaba 3023001, 318).

3. ’vmit felerősítő, fokozó, vminek a hatását, erejét növelő 〈tényező, eszköz stb.〉’ ❖ a termesztés, és műipar, és kereskedés kölcsönösen ébresztő, éltető és erősitő, egymásra hatásából szülemlik [az eredmény] (1847 Hetilap CD61) | jó hangszóró-vételt érhetünk el s nagy termet, sőt szabad teret is betölthetünk rádiómuzsikával, ha az erősítőenergia elegendő (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 298) | Az autó csak akkor indult el, ha nagyon közel volt a fényforrás, tehát kellett egy erősítő áramkör a kisautók motorjai elé (2000 Természet Világa CD50) | Az úgynevezett többlettényezők […] erősítő faktorként hatnak [az allergia kialakulásánál] (2001 Természet Világa CD50).

4. ’olyan 〈megnyilvánulás, dolog stb.〉, amely igenlést, helyeslést fejez ki, ill. alátámaszt, bizonyít vmit’ ❖ Meg-vagyon Ersébet erösitö levele: abból azt-is értjük, hogy az Akademiának, ’s Univerſitásnak minden eſztendöbeli jövedelme 53298. Rubell (1783 Molnár János C0291, 68) | Hogy vagyon Isten, azt olly ſok és nagy erſsít Okok bizonyitják (1784 Takács Ádám ford.–Pictet 7340001, 3) | a’ tagadó és erősítő (negativa et adfirmativa) határozókról (1825 Szilasy János C4030, 298) | – Bánatod van Mihály, – mondá félig kérdőleg, félig erősitőleg (1858 Vasárnapi Újság CD56) | mikor leánya [a kérdésre] igenlően felelt, azt kérdezte: „tudod biztosan?” Újabb erősítő válaszra pedig így szólt (1954 Orvosi Hetilap C8201, 1278) | a nyomozó hatóság feladata a gyengítő és az erősítő bizonyítékok mozaikszerű öszszeállítása (2007 Népszava máj. 22. C7470, 9).

5. (átv is) ’vmit megerősítő, stabilabbá, erősebbé tevő, ill. vmit vhova rögzítő 〈tárgy, alkatrész, építmény stb.〉’ ❖ minden egyéb ersít részei az illyes hídnak a’ suly’ kevesültével kevesebbé nyomatván ennélfogvást képesint takarékosb ’s kevesb költséggel is építtethetnek fel (1828 Trattner Károly C5615, 82) | Emeljük fel azért neki erősitő sánczul a’ védvámot (1843 Pesti Hírlap CD61) | Nagyobb ívközű vagy megterhelt boltozatok extradoszán [= külső, domború felületén] erősítő íveket, erősítő bordákat falazunk egymással párhuzamosan (1911 RévaiNagyLex. C5699, 493) | A környezetbarát és fagyálló anyagból (cement és erősítő szálak) készült növénytartók (1996 Lakáskultúra CD39) | [a sérült kerítéshez illesztett toldásra kerüljön] egy hosszabb erősítő lécdarab (2001 Népszabadság jún. 28. C7849, 26).

III. fn 1C

1. ’a szervezetet erősebbé, ellenállóbbá tevő (gyógy)szer’ ❖ ha azt az ertelenség tselekedné, akkor ersítkkel kell a’ beteget gyógyítani (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 326) | [a megvert személynek] csak szabadabb levegő kell sebére, s kevés erősitő a belrészekbe (1841 Kőváry László 8255007, 17) | [az asszisztens] injekciót ád izomba vagy vénán, s pirulát, erősítőt, altatót (1957 Keresztury Dezső 9326005, 15) | a velünk lévő csapatorvos többször is erősítőt adott be nekem (2003 Nemzeti Sport dec. 21. C8072, 20).

1a. (tréf) ’(tömény) szeszes ital’ ❖ megszokta vólt ezzel a gyenge erősittővel élni, hogy soha egy nap sem maradhatott ki az égettborosházból (1809 e. Báróczi Sándor ford.–Leprince de Beaumont C0803, 202) | Az élet, az szivós, makacs, kemény, Egy kis erősitőt. Add azt a bort! (1928 Kosztolányi Dezső ford.–Mell CD10) | Balra rögtön egy kis italmérés, tántorgó piacozókkal. A kezdeti undort hamarosan legyűri a kétségbeesett vágyakozás egy kis erősítő után (1994 Népszabadság jún. 7. C7844, melléklet IV).

2. (rendsz. birtokszóként) ’olyan dolog, es. személy, amely v. aki határozottabbá, biztosabbá tesz, megszilárdít, ill. felfokoz, felerősít vmit’ ❖ [a -d jövő időt kifejező jel] előtt az n, úgy látszik nekem, a’ d-nek erősítője, menénd, tudánd, látánd (1857 Magyar Nyelvészet C7089, 293) | a magyar nyelv terjedése a magyar állam egységének erősitője (1884 Bereg 8606001, 2) | [Horvát István] egy idegenimádó korban a magyar öntudat legfőbb erősítői közé tartozott (1939 Szerb Antal 9668008, 72) | minderre jön – az importált infláció erősítőjeként – az újabb közel-keleti háború keltette harmadik energiaárrobbanás (1990 Tények könyve CD37) | lelkét elküldi áldásul, erősítőül [Isten] (1993 BibliaiLex. CD1207) | [Zemplén Géza] valóban a magyar szerves kémia atyja volt: megteremtője, felnövelője, erősítője (1995 Természet Világa CD50) | Az egyház képviselői ekkor [ti. az ellenreformáció idején] a művészetet a katolicizmusba vetett hit erősítőjének és ösztönzőjének szerették volna látni (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. (Fotó) ’túl lágy v. fedetlen, életlen árnyalatokat mutató negatívot feljavító, felerősítő fémoldat’ ❖ azon kéréssel fordulok a szakférfiak elé, hogy az ide mellékelt a fotografiában úgynevezett „méregmentes erősítő” tartalmát meghatározni sziveskednék (1896 Természettudományi Közlöny C7920, 648) | a negativot valamely erősítőben csak félig halványítunk ki (1930 Budapesti Hírlap ápr. 6. C4718, 40) | [A fluoreszkáló festék] használatos még a röntgenfelvételeknél erősítőnek (1947 Élet és Tudomány C4923, [254]) | A fényképezésben erősítőnek nevezik a túl rövid ideig exponált negatívok előhívásakor használt vegyszert (1998 MagyarNagyLex. C5820, 461).

4. (Vill v. Távk) ’a bemeneti teljesítményt megnövelő berendezés’ ❖ A detektor áramát tovább fokozhatjuk az elektroncsővel mint alacsony rezgésszámú erősítővel (1921 Mende Jenő C7946, 211) | a hibajel előbb – közvetlenül – egy elektronikus erősítőre kerül (1958 Élet és Tudomány C4909, 55) | optikai technológiával készült erősítők biztosítják, hogy a jelek torzításmentesen és nagy sebességgel jussanak el bármelyik ponttól a másikig (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a] „smart” építőelembe egy, a tégla oldallapjain elhelyezett nyomtatott áramkörből kialakított antennával összekötött kis teljesítményű, széles sávú erősítőt helyeztek (2001 Népszabadság nov. 9. C7849, 17).

4a. ’zenei és beszédhangok v. kis frekvenciájú rezgések felerősítésére való készülék; hangerősítő’ ❖ Lássuk most a rezgéskeltő, fölvevő, erősítő és audion [= nagyfrekvenciás rezgések hanggá alakítására szolgáló elektroncső] részletes leírását (1920 Mende Jenő C7945, 19) | Modern villanygramofon, erősitővel, elektrodinamikus hangszóróval eladó (1942 Déli Hírlap 2121001, 12) | A japán Audio Note csöves erősítők alkotójuk, Hiroyasu Kondo zenei spiritualizmusát, valamint a tradicionális japán természet-központúságot tükrözik (1996 Lakáskultúra CD39) | Amikor [a srácok] meglátták a hangszereket és az erősítőket, rögtön ott helyben lenyomtak nekem egy koncertet (2006 Amerika Kiadó 3260001, 48).

Ö: áram~, gyomor~, hang~, izom~, szív~.

ÖU: antenna~, lélek~.

ÖE: ~berendezés, ~gép, ~szer, ~terem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.