erszény fn 4B

1. ’kül. a nálunk levő pénz tárolására szolgáló, rendsz. zárható, övön, zsebben, táskában hordható (kisebb) tartó, (pénz)tárca, buksza’ ❖ grts tamadván [!] a’ belékben, [!] mint az erſzénynek ſzáját úgy ſzve húzza egy helyet [!] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 317) | [Fridrik király] egy arannyal töltött erszényt, és egy ahhoz kötött másik arany serleget hajított a’ mélységbe (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 137) | A slusszkulcsot pedig sose a táska külsejében levő, csattal csukható erszénybe tegyük – hanem a táskába zárjuk be, a piperetasakba, és a cipzárat is húzzuk be a retikülön (1977 Népszava aug. 28. C7442, 11) | [a késő-középkorban] az öltözet kiegészítői voltak a különböző erszények és pénzeszacskók, amelyek a zsebek hiányát pótolták (2003 Szende Katalin CD58) | belekotort a nyakában lógó erszénybe, és elővette az aranylabdát (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325007, 572).

1a. (jelzőként) ’ilyen tartónyi, pénztárcányi 〈pénz, arany〉’ ❖ fizetésül esztendnként 80 erszény pénz, vagy is 40 ezer piászter rendeltetett (1818 Hazai és Külföldi Tudósítások C8257, 112) | tegyetek majd a számba egy obulust, egy erszény pénzt is a lábaimhoz (1918 Réti Ödön CD10) | erszény aranyat csúsztatott zsebembe (1920 Réti Ödön CD10) | Rákóczynak védekeznie kellett a vád ellen, hogy az oláh földről 15.000 erszény aranyat vitt el (1940 Bánlaky József CD16).

1b. ’〈anyagi helyzet, vagyon, ill. pénz jelképeként〉’ ❖ ígírt erszényedet bizonyosan megnyered és egyúttal pulykáidnak hizlalt fiait is jó kedvvel megehetjük (1772 Barcsay Ábrahám 7019032, 26) | mihelyt egészségem és erszényem engedendik, felmegyek Bécsbe (1828 Kazinczy Ferenc 7163039, 171) | [A generális] segélyt nyújta nekik [ti. parasztjainak], az ő állapotjokhoz képest tetemest, úri erszényhez képest csekélyt (1832 Fáy András¹ 8139007, 114) | Bámulatos, hogy micsoda kis erszénynyel is meg lehet élni a világban (1906 Gárdonyi Géza C1844, 140) | a szállodai szobák dúsgazdag vidékiek számára vannak fenntartva, akik kövér erszényükkel hozzájárulnak Szent Margit emlékezetéhez (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | az uraknak pedig saját erszényükből minden jobbágy után 60 denárt kellett fizetniök (1940 Bánlaky József CD16) | [ha Péterfy Jenő] soványka erszénye engedte, ott is ült esténként az operát játszó Nemzeti Színházban (1988 Németh G. Béla CD30).

1c. (ritk)(állam)kassza, költségvetés’ ❖ a laktanyákat közös erszényből építtették, igaz, hogy túlnyomólag Ausztriában, ámbár az úgynevezett osztrák kincstári kaszárnyák sem épültek kizárólag a közös budgetből (1898 Várnai Sándor 8604001, 335) | Ulászló és kormánya, tekintettel arra, hogy a legfőbb támogató, Velence immár becsukta erszényét, kapva kaptak az alkalmon és siettek megkötni a békét (1939 Bánlaky József CD16) | December közepére aztán végre kinyílt a városi közigazgatás erszénye. Az így nyert rendszeres havi támogatás biztonsága azonnal új tervek születését ösztönözte a kollégiumban (1977 Szita Szabolcs CD52).

2. (nyj) ’pásztor szíjon hordott kisebb használati tárgyainak együttese, eszközkészlete, ún. készsége’ ❖ Az erszénynek nevezett teljes készség a pásztorembernél az, ami az úriembernél a ’necessaire’; minthogy azonban a pásztor a magáét derekáról függve viseli, neki ékessége is, amelyre rápazarolja szépérzetének minden alkalmatos alakzatát (1898 NéprajziLex. CD47) | [a pásztorok eszközkészlete] tűzcsiholó acélból, a kova és a tapló részére bőrzacskóból, s az ugyancsak bőrből készült bicskatokból, esetleg még fatokba helyezett tükörből áll. Egyéb elnevezése: erszény, késség, pöszöre (1981 NéprajziLex. CD47).

2a. (nyj) ’tűzszerszám tárolására szolgáló, rendsz. bőrből készített zacskó, zsákocska’ ❖ [a legény övének] sallangjain az aczél, a kovát-taplót rejtő szenes erszény, a rézlapátocska, a parázsfogó (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Maguk készítették pásztorkészségüket, a bőr késtokokat és tűzszerszámtartó erszényeket (1977 NéprajziLex. CD47) | az Alföldön kis bőrzsacskóba (erszény) tették a taplót és a kovát, az acél mellette szíjon lógott (1982 NéprajziLex. CD47).

3. (Áll) ’az erszényes állatok emlőit körülvevő bőrredő, amelyben magzatuk véglegesen kifejlődik’ ❖ [a terhesség ideje] legrövidebb az Erszényeseknél és Kloakás emlősöknél. Az Erszényesek ujszülöttjei az erszénybe jutnak s itt fejlődnek tovább (1894 PallasLex. CD02) | az erszényes emlős jó ideig a hasán lévő bőrráncban – erszényében – hordja fiait (1929 Az állatok világa ford. CD46) | 190 nap elteltével a kengurucsemete [ti. a vörös óriáskengurué] elég nagy és független ahhoz, hogy először kimerészkedhessen az erszényből. […] 235 nap után végleg elhagyja az erszényt (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 224) | Az erszény, míg az újszülött kicsiny, elég jól zár, s így feltehető, hogy kisebb vizeken való átúszás alkalmával nem, vagy nagyon kevés víz hatol az erszénybe (2000 Természet Világa CD50).

Ö: bőr-.

Sz: erszényű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

erszény főnév 4B
1.
kül. a nálunk levő pénz tárolására szolgáló, rendsz. zárható, övön, zsebben, táskában hordható (kisebb) tartó, (pénz)tárca, buksza
grts tamadván [!] a’ belékben, [!] mint az erſzénynek ſzáját úgy ſzve húzza egy helyet [!]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[Fridrik király] egy arannyal töltött erszényt, és egy ahhoz kötött másik arany serleget hajított a’ mélységbe
(1840 Horváth Zsigmond¹)
A slusszkulcsot pedig sose a táska külsejében levő, csattal csukható erszénybe tegyük – hanem a táskába zárjuk be, a piperetasakba, és a cipzárat is húzzuk be a retikülön
(1977 Népszava aug. 28.)
[a késő-középkorban] az öltözet kiegészítői voltak a különböző erszények és pénzeszacskók, amelyek a zsebek hiányát pótolták
(2003 Szende Katalin)
belekotort a nyakában lógó erszénybe, és elővette az aranylabdát
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
1a. (jelzőként)
ilyen tartónyi, pénztárcányi 〈pénz, arany〉
fizetésül esztendnként 80 erszény pénz, vagy is 40 ezer piászter rendeltetett
(1818 Hazai és Külföldi Tudósítások)
tegyetek majd a számba egy obulust, egy erszény pénzt is a lábaimhoz
(1918 Réti Ödön)
erszény aranyat csúsztatott zsebembe
(1920 Réti Ödön)
Rákóczynak védekeznie kellett a vád ellen, hogy az oláh földről 15.000 erszény aranyat vitt el
(1940 Bánlaky József)
1b.
〈anyagi helyzet, vagyon, ill. pénz jelképeként〉
ígírt erszényedet bizonyosan megnyered és egyúttal pulykáidnak hizlalt fiait is jó kedvvel megehetjük
(1772 Barcsay Ábrahám)
mihelyt egészségem és erszényem engedendik, felmegyek Bécsbe
(1828 Kazinczy Ferenc)
[A generális] segélyt nyújta nekik [ti. parasztjainak], az ő állapotjokhoz képest tetemest, úri erszényhez képest csekélyt
(1832 Fáy András¹)
Bámulatos, hogy micsoda kis erszénynyel is meg lehet élni a világban
(1906 Gárdonyi Géza)
a szállodai szobák dúsgazdag vidékiek számára vannak fenntartva, akik kövér erszényükkel hozzájárulnak Szent Margit emlékezetéhez
(1925–1927 Krúdy Gyula)
az uraknak pedig saját erszényükből minden jobbágy után 60 denárt kellett fizetniök
(1940 Bánlaky József)
[ha Péterfy Jenő] soványka erszénye engedte, ott is ült esténként az operát játszó Nemzeti Színházban
(1988 Németh G. Béla)
1c. (ritk)
(állam)kassza, költségvetés
a laktanyákat közös erszényből építtették, igaz, hogy túlnyomólag Ausztriában, ámbár az úgynevezett osztrák kincstári kaszárnyák sem épültek kizárólag a közös budgetből
(1898 Várnai Sándor)
Ulászló és kormánya, tekintettel arra, hogy a legfőbb támogató, Velence immár becsukta erszényét, kapva kaptak az alkalmon és siettek megkötni a békét
(1939 Bánlaky József)
December közepére aztán végre kinyílt a városi közigazgatás erszénye. Az így nyert rendszeres havi támogatás biztonsága azonnal új tervek születését ösztönözte a kollégiumban
(1977 Szita Szabolcs)
2. (nyj)
pásztor szíjon hordott kisebb használati tárgyainak együttese, eszközkészlete, ún. készsége
Az erszénynek nevezett teljes készség a pásztorembernél az, ami az úriembernél a ’necessaire’; minthogy azonban a pásztor a magáét derekáról függve viseli, neki ékessége is, amelyre rápazarolja szépérzetének minden alkalmatos alakzatát
(1898 NéprajziLex.)
[a pásztorok eszközkészlete] tűzcsiholó acélból, a kova és a tapló részére bőrzacskóból, s az ugyancsak bőrből készült bicskatokból, esetleg még fatokba helyezett tükörből áll. Egyéb elnevezése: erszény, késség, pöszöre
(1981 NéprajziLex.)
2a. (nyj)
tűzszerszám tárolására szolgáló, rendsz. bőrből készített zacskó, zsákocska
[a legény övének] sallangjain az aczél, a kovát-taplót rejtő szenes erszény, a rézlapátocska, a parázsfogó
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Maguk készítették pásztorkészségüket, a bőr késtokokat és tűzszerszámtartó erszényeket
(1977 NéprajziLex.)
az Alföldön kis bőrzsacskóba (erszény) tették a taplót és a kovát, az acél mellette szíjon lógott
(1982 NéprajziLex.)
3. (Áll)
az erszényes állatok emlőit körülvevő bőrredő, amelyben magzatuk véglegesen kifejlődik
[a terhesség ideje] legrövidebb az Erszényeseknél és Kloakás emlősöknél. Az Erszényesek ujszülöttjei az erszénybe jutnak s itt fejlődnek tovább
(1894 PallasLex.)
az erszényes emlős jó ideig a hasán lévő bőrráncban – erszényében – hordja fiait
(1929 Az állatok világa ford.)
190 nap elteltével a kengurucsemete [ti. a vörös óriáskengurué] elég nagy és független ahhoz, hogy először kimerészkedhessen az erszényből. […] 235 nap után végleg elhagyja az erszényt
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
Az erszény, míg az újszülött kicsiny, elég jól zár, s így feltehető, hogy kisebb vizeken való átúszás alkalmával nem, vagy nagyon kevés víz hatol az erszénybe
(2000 Természet Világa)
Ö: bőr-
Sz: erszényű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások