erszényes mn és fn 

I. mn 2B6

1. (rég, irod) ’erszénnyel rendelkező, ill. jómódú, vagyonos 〈ember〉’ ❖ a’ Magistratusból két szolgabiró (NB. tudod, hogy nálunk fényes házú emberek sem szégyenlik a’ Vármegye szolgálatját) kik jó fők is, erszényesek is, jó születésűek is (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 67) | Csönd volt a hidon, no most! Átmásztam a karfán, már most nem mehetek vissza. Láttam, hogy erszényes emberem felém szalad (1901 Pesti Hírlap ápr. 25. C5649, 18) | talán még akadt volna a Monarchiában más erszényes ember is, akinek nem okozott volna nagyobb megerőltetést a kedves művésznő adósságainak kifizetése (1925 Krúdy Gyula CD54).

2. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’olyan 〈állat〉, amelynek utódja az anyaállat erszényében fejlődik’ ❖ Az erszényes emlősök a hasuk alatti erszénybe rejtik fiaikat, melyek e menedéket nagyon sokáig felhasználják, ha veszély elöl menekülni óhajtanak (1878 Paszlavszky József C7902, 270) | Erszényes vidra (Chironectes minimus Zimm.) (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az erszényes hangyásznak ugyanolyan hosszú, ragadós nyelve van, amilyennel az összes többi hangyász is begyűjti táplálékát (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 220).

II. fn 4B (Áll)

’ilyen állat’ ❖ [Az oposszumok] az erszényesek közt a legrégebben ösmertetnek, s Amerikában egy külön nemet képeznek (1847 Peregriny Elek 8360008, 85) | Sajátságos erszényes ez [ti. az ún. ormányos bandikut], amely éppúgy hasonlít a nyúlhoz, mint valami cickányhoz (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a kloakások (pl. a kacsacsőrű emlős), valamint az erszényesek (pl. a kenguruk) minden sejtjében mindig csak az apai eredetű X-kromoszóma inaktiválódik (2004 Természet Világa CD50).

a. (tbsz-ban) (kissé rég) ’az ilyen állatok fajait magában foglaló taxon nevezéktani elnevezéseként’ ❖ Ötödik rend. Az erszényesek. Ezen – alkatukra nézve igen különös – állatok két nemre különöztetnek; a meleg tartományok lakosi (1847 Peregriny Elek 8360008, 85) | Az erszényesek felosztásában a Thomas-féle rendszert követve a családnak 12 nemzetségét, amelynek elterjedése egybevág az alrend elterjedésével, 3 alcsaládra osztjuk (1929 Az állatok világa ford. CD46).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. erszény; ÉKsz.; SzT.

erszényes melléknév és főnév
I. melléknév 2B6
1. (rég, irod)
erszénnyel rendelkező, ill. jómódú, vagyonos 〈ember〉
a’ Magistratusból két szolgabiró (NB.nota bene ’<figyelemfelhívásként:> jól jegyezd meg!’ tudod, hogy nálunk fényes házú emberek sem szégyenlik a’ Vármegye szolgálatját) kik jó fők is, erszényesek is, jó születésűek is
(1812 Kazinczy Ferenc)
Csönd volt a hidon, no most! Átmásztam a karfán, már most nem mehetek vissza. Láttam, hogy erszényes emberem felém szalad
(1901 Pesti Hírlap ápr. 25.)
talán még akadt volna a Monarchiában más erszényes ember is, akinek nem okozott volna nagyobb megerőltetést a kedves művésznő adósságainak kifizetése
(1925 Krúdy Gyula)
2. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll)
olyan 〈állat〉, amelynek utódja az anyaállat erszényében fejlődik
Az erszényes emlősök a hasuk alatti erszénybe rejtik fiaikat, melyek e menedéket nagyon sokáig felhasználják, ha veszély elöl menekülni óhajtanak
(1878 Paszlavszky József)
Erszényes vidra (Chironectes minimus Zimm.Zimmermann)
(1929 Az állatok világa ford.)
Az erszényes hangyásznak ugyanolyan hosszú, ragadós nyelve van, amilyennel az összes többi hangyász is begyűjti táplálékát
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
II. főnév 4B (Áll)
ilyen állat
[Az oposszumok] az erszényesek közt a legrégebben ösmertetnek, s Amerikában egy külön nemet képeznek
(1847 Peregriny Elek)
Sajátságos erszényes ez [ti. az ún. ormányos bandikut], amely éppúgy hasonlít a nyúlhoz, mint valami cickányhoz
(1929 Az állatok világa ford.)
a kloakások (pl.például a kacsacsőrű emlős), valamint az erszényesek (pl.például a kenguruk) minden sejtjében mindig csak az apai eredetű X-kromoszóma inaktiválódik
(2004 Természet Világa)
a. (tbsz-ban) (kissé rég)
az ilyen állatok fajait magában foglaló taxon nevezéktani elnevezéseként
Ötödik rend. Az erszényesek. Ezen – alkatukra nézve igen különös – állatok két nemre különöztetnek; a meleg tartományok lakosi
(1847 Peregriny Elek)
Az erszényesek felosztásában a Thomas-féle rendszert követve a családnak 12 nemzetségét, amelynek elterjedése egybevág az alrend elterjedésével, 3 alcsaládra osztjuk
(1929 Az állatok világa ford.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. erszény; ÉKsz.; SzT.

Beállítások