értékrendszer fn 4B 

1. (Közg) ’szükségleteket kielégítő javak mérésének, értékelésének alapjául szolgáló rendszer’ ❖ [az ezüst árának és értékének hirtelen csökkenése] nemcsak az árviszonyokat, az egész szerződési és kötelmi jogot, hanem egyes országokban a nemzeti vagyon megoszlását s a forgalomvilág egész értékrendszerét is alapjaiban megváltoztathatja (1877 Kautz Gyula C7561, 2) | [a mina] bizonyos meghatározott súly- és értékegység (mint pénz = 100 drachma = 1/60 talentom), melyet a régi görögök súly- és értékrendszerükkel együtt Keletről vettek át (1896 PallasLex. CD02) | Az élelmiszerek relatív alulértékeltsége egészen a csatlakozásig fennmaradna, ellehetetlenítve a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségét az EU értékrendszeréhez, a technológiai felzárkózáshoz való alkalmazkodásról nem is beszélve (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2. (Mat) ’azoknak a mennyiségeknek a rendszere, amelyek egy térbeli v. síkbeli alakzatot meghatároznak’ ❖ nemcsak a pontot, hanem a vonalakat és felületeket is lehet értékrendszerekkel jellemezni. P. a síkban a kör teljesen jellemezve van középpontjának két koordinátája és a sugár nagysága által. Az ily értékrendszert megint koordinátáknak nevezvén, szólhatunk a kör, az egyenes, a sík stb. koordinátáiról (1893 PallasLex. CD02) | valamely egyenes vonalnak, valamely síknak vagy más geometriai alakzatnak koordinátái oly értékrendszerek, melyek az illető alakzatot teljesen meghatározzák (1915 RévaiNagyLex. C5708, 12) | Állításaink az m₁, ... m_N, r változók nem minden értékére (itt r a golyók sugara), hanem csak ezek tipikus értékrendszereire érvényesek (1998 Természet Világa CD50).

3. (vál) ’bizonyos értékek rangsorolásának alapjául szolgáló rendszer’ ❖ Széchenyi értékrendszere a keresztény etikáé (1931 Barta János¹ CD10) | a felnőttek jóváhagyására vagy helytelenítésére, dicséretére vagy dorgálására mintázódott mérce a gyerek első értékrendszere (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 102) | Több generáció nem rendelkezik alapvető közgazdasági, történelmi, szociológiai és politikai ismeretekkel […]. Ezeknek a nemzedékeknek nincs alkalmas szellemi eszköztára, amely lehetővé tenné, hogy a saját értékrendszerük alapján alkossanak véleményt bonyolultabb politikai problémákról (1986 Öllős László 2003015, 412) | paraszti mentalitás és értékrendszer (1999 Magyar néprajz CD47).

Sz: értékrendszerű.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

értékrendszer ❖ főnév ◦ 4B ◦ 

permalink

1. (Közg)

szükségleteket kielégítő javak mérésének, értékelésének alapjául szolgáló rendszer

[az ezüst árának és értékének hirtelen csökkenése] nemcsak az árviszonyokat, az egész szerződési és kötelmi jogot, hanem egyes országokban a nemzeti vagyon megoszlását s a forgalomvilág egész értékrendszerét is alapjaiban megváltoztathatja

(1877 Kautz Gyula)

[a mina] bizonyos meghatározott súly- és értékegység (mint pénz = 100 drachma = 1/60 talentom), melyet a régi görögök súly- és értékrendszerükkel együtt Keletről vettek át

(1896 PallasLex.)

Az élelmiszerek relatív alulértékeltsége egészen a csatlakozásig fennmaradna, ellehetetlenítve a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségét az EUEurópai Unió értékrendszeréhez, a technológiai felzárkózáshoz való alkalmazkodásról nem is beszélve

(1999 Országgyűlési Napló)

2. (Mat)

azoknak a mennyiségeknek a rendszere, amelyek egy térbeli v. síkbeli alakzatot meghatároznak

nemcsak a pontot, hanem a vonalakat és felületeket is lehet értékrendszerekkel jellemezni. P.például a síkban a kör teljesen jellemezve van középpontjának két koordinátája és a sugár nagysága által. Az ily értékrendszert megint koordinátáknak nevezvén, szólhatunk a kör, az egyenes, a sík stb.s a többi koordinátáiról

(1893 PallasLex.)

valamely egyenes vonalnak, valamely síknak vagy más geometriai alakzatnak koordinátái oly értékrendszerek, melyek az illető alakzatot teljesen meghatározzák

(1915 RévaiNagyLex.)

Állításaink az m₁, ... m_N, r változók nem minden értékére (itt r a golyók sugara), hanem csak ezek tipikus értékrendszereire érvényesek

(1998 Természet Világa)

3. (vál)

bizonyos értékek rangsorolásának alapjául szolgáló rendszer

Széchenyi értékrendszere a keresztény etikáé

(1931 Barta János¹)

a felnőttek jóváhagyására vagy helytelenítésére, dicséretére vagy dorgálására mintázódott mérce a gyerek első értékrendszere

(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)

Több generáció nem rendelkezik alapvető közgazdasági, történelmi, szociológiai és politikai ismeretekkel […]. Ezeknek a nemzedékeknek nincs alkalmas szellemi eszköztára, amely lehetővé tenné, hogy a saját értékrendszerük alapján alkossanak véleményt bonyolultabb politikai problémákról

(1986 Öllős László)

paraszti mentalitás és értékrendszer

(1999 Magyar néprajz)

Sz: értékrendszerű

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák