értékviszony fn 4A

1. ’két v. több áru, pénznem, szolgáltatás stb. árának, ill. értékének egymáshoz való viszonya’ ❖ korlátlan concurrentia ellen, melly minden productum értékviszonyait majd naponkint önkényesen változtatja (1845 Jelenkor C8311, 75) | a két nemes fém értékviszonya (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 599) | Az értékazonosság kétségtelenül nyilvánvaló akkor is, ha a pankartnak a bécsi dénárhoz való értékviszonyát vizsgáljuk meg (1970 Huszár Lajos CD52) | a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás módjában, arányaiban, értékviszonyaiban különbözőségek fejlődhettek ki (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 628).

2. ’szellemi, erkölcsi stb. értékek egymáshoz való viszonya’ ❖ a modern világnak olyan irodalomra van szüksége, amelynek egészen új értékviszonyai lesznek (1935 Nyugat CD10) | A pedagógiai rendszer mindenkor a társ.-i viszonyokból, a társ. érdek- és értékviszonyaiból eredő igények és követelmények alapján szerveződik (1997 PedagógiaiLex. C6811, 156).

3. ’vmely mértékegységben kifejezhető két v. több érték egymáshoz való viszonya’ ❖ Tápegység. A takarmány pénzértéke fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmától függ. E tápanyagok nem egyenértéküek, hanem a fehérjét becsüljük legtöbbre, utána következik a zsír és utolsónak marad a szénhidrát. Az értékviszony e három tápanyag között körülbelül a következő 5:2,5:1. Ezért a takarmányban minden szénhidrátszázalék egy tápegységet, minden zsírszázalék 2,5 tápegységet képvisel (1897 PallasLex. CD02) | Menzurális hangjegyirás a zene feljegyzésének ama módja, mely, a korális hangjegyirással ellentétben, a hangok ritmikus értékviszonyát is megjelöli (1931 ZeneiLex. CD49).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

értékviszony főnév 4A
1.
két v. több áru, pénznem, szolgáltatás stb. árának, ill. értékének egymáshoz való viszonya
korlátlan concurrentia ellen, melly minden productum értékviszonyait majd naponkint önkényesen változtatja
(1845 Jelenkor)
a két nemes fém értékviszonya
(1891 Akadémiai Értesítő)
Az értékazonosság kétségtelenül nyilvánvaló akkor is, ha a pankartnak a bécsi dénárhoz való értékviszonyát vizsgáljuk meg
(1970 Huszár Lajos)
a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás módjában, arányaiban, értékviszonyaiban különbözőségek fejlődhettek ki
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2.
szellemi, erkölcsi stb. értékek egymáshoz való viszonya
a modern világnak olyan irodalomra van szüksége, amelynek egészen új értékviszonyai lesznek
(1935 Nyugat)
A pedagógiai rendszer mindenkor a társ.-itársadalmi viszonyokból, a társ.társadalom érdek- és értékviszonyaiból eredő igények és követelmények alapján szerveződik
(1997 PedagógiaiLex.)
3.
vmely mértékegységben kifejezhető két v. több érték egymáshoz való viszonya
Tápegység. A takarmány pénzértéke fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmától függ. E tápanyagok nem egyenértéküek, hanem a fehérjét becsüljük legtöbbre, utána következik a zsír és utolsónak marad a szénhidrát. Az értékviszony e három tápanyag között körülbelül a következő 5:2,5:1. Ezért a takarmányban minden szénhidrátszázalék egy tápegységet, minden zsírszázalék 2,5 tápegységet képvisel
(1897 PallasLex.)
Menzurális hangjegyirás a zene feljegyzésének ama módja, mely, a korális hangjegyirással ellentétben, a hangok ritmikus értékviszonyát is megjelöli
(1931 ZeneiLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások