értelmetlenség fn 3B8

1. (birtokszóként is) (/ritk) ’az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású v. tudatlan, tájékozatlan, ill. vmely személynek v. közösségnek ilyen (személyekből álló) volta’ ❖ Igy van ez az uj törvényekkel is, mellyeket sokan fonákul magyarázgatnak ’s ez által árulgatják vagy értelmetlenségüket vagy fondor szándékjokat (1836 Társalkodó C7973, 349) | beszélni még most is igen keveset tud, ’s csak oroszul és oláhul ért; de ennek, hitem szerint, nem értelmetlensége, hanem azon nevelő-intézet oka, hol ujuló léte három évét tölté (1844 Életképek C0100, 493) | Egy nép sincs a világon, mely annyira bolondja lenne a javasasszonyoknak, mint a mi magyar népünk. Már pedig ez határozottan a nép értelmetlenségére, butaságára mutat (1886 Sirisaka Andor 8408011, 55) | ebben a sóhajban benne volt a legnagyobb fáradtság: az emberek értelmetlenségével való viaskodás kimerültsége (1920 Móricz Zsigmond C3223, 273) | [A kábítószer-használókról] morális álcában, korbácsot suhogtató drakulák akarják kimondani szívtelen ítéleteiket. A szakmai értelmetlenségről nem is beszélve (1997 Népszava máj. 28. C6366, 7).

1a. (birtokszóként is) ’az a tulajdonság v. az a tény, hogy vmi az emberi megfontolással, a józan ésszel ellentétes, v. vki ilyen módon viselkedik, ill. vminek v. vmely személynek, közösségnek ilyen volta’ ❖ Félre tehát a’ Ti ſzemtelen köz-bóldogúlást rontó, vadságot és értelmetlenséget mutató Törvénnyeitekkel, Privilegyium, és ſzabadságaitokkal! (1790 Laczkovics János C2877, 158) | [A nézetek népszerűség tekintetében] évről évre változnak, és a mi egy korszakban értelmetlenség és eretnekség gyanánt üldöztetik, azt egy másik korszak elismeri és üdvözli higgadt igazság gyanánt (1869 Pesti Napló jan. 12. C8651, [2]) | Olyan nagy volt ez a buzgóság, hogy már szinte az értelmetlenségig vitte (1905 Ady Endre CD0801) | Az értelmiség egyetlen ellensége az értelmetlenség. És ezzel le kell számolni. Az értelmiségnek be kell látnia […], hogy az értelmiségi tudományos és művészeti munkához minden korábbinál nagyobb lehetőséget ad a népi demokratikus rendszer (1958 Magyar Nemzet máj. 1. C0354, 6) | Jeruzsálem pusztulásának a zélóták fanatikus értelmetlensége volt az oka, amely a római-zsidó háborúhoz vezetett (1993 BibliaiLex. CD1207).

1b. ’gyenge értelmi képességből v. tudatlanságból fakadó, ill. a józan ésszel, az emberi megfontolással ellentétes dolog, kül. megnyilvánulás, cselekedet’ ❖ e’ fiatal férfi, a’ helyett, hogy értelmetlenségeit szaporítsa, jobban vala teendő, ha sulyos hibája fölött eszmélkedett volna (1837 Jelenkor C8303, 255) | a közügyre nagyobb haszon háramlik, ha a törvényhatóságok foglalkoznak a politikai kérdésekkel, ha ők intéznek egy-egy ügyben az országgyüléshez kérvényt, mint egyes népgyülések, melyek hivatlan izgatók pressioja alatt állanak és egyes nagyhangu emberek értelmetlenségeire esküsznek (1873 Pesti Napló aug. 7. C8655, [1]) | Nőkkel szemben soha sem szabad, hogy az ember haragra ragadtassa magát; nyugodtan ki kell várni, amig befejezik a sok értelmetlenséget, amit összebeszélnek… (1912 Pesti Napló febr. 25. C8690, 36) | – Csak tegyél is, bán uram, amit tudsz, de ne ollyan értelmetlenségeket, mint a délelőtti tanácson! (1945 Darvas József 9101011, 157) | Folytattam a morfondírozást. Mi van, ha ez az egész csak valamiféle provokáció? Ez értelmetlenség. Mit érne el vele a Cég? (1990 Lovass Zoltán 1097002, 191).

2. (birtokszóként is) ’az a tulajdonság v. tény, hogy vmi indokolatlan, megalapozatlan v. tartalmatlan(, haszontalan, céltalan), ill. vminek ilyen volta’ ❖ Az ember megtanult nevetni azon, amitől fáj a szíve, nevetni saját hasztalan voltán, életének értelmetlenségén (1916 Schöpflin Aladár CD10) | A körúton a volt New-York palota, ez a tornya magasságával, cirádái sokaságával és értelmetlenségével egyaránt kiemelkedő épület (1963 Lengyel József 2027005, 33) | a kritikának szánt tragédia a jószándék és becsület értelmetlenségét sugallta (1966 Tóth Dezső CD53) | Ez a fejezet meggyőző bizonyíték az irodalomelmélet kontra irodalomtörténet vita értelmetlenségére (1999 Szilágyi Márton² CD40) | Pitiáner egyezkedések, zsarolások és teljes értelmetlenség, ez jellemzi a helyi politikát Magyarországon (2008 Népszabadság jún. 13. C7856, 5) | A hadművelet értelmetlensége mellett a magyarországi harcok legveszteségesebbjének is bizonyult (2010 Ungváry Krisztián 3330002, 98).

2a. ’tartalmatlan, haszontalan, céltalan, semmire nem vezető dolog’ ❖ Nyomorult, beteg életét érdemes további vaskos értelmetlenségekkel terhelni? (1914 Népszava jún. 28. C7482, 6) | A föderációra való jog általában értelmetlenség, mert a föderáció kétoldali szerződés (1949 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv C6907, 183) | minden pillanat, amit Célia Murphytől távol töltött, örökkévalóságnak és értelmetlenségnek tetszett a számára (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 36) | Nem tudjuk, mi a közszolgálati televízió? Amit a médiatörvény a közszolgálati televízió számára leír, ma értelmetlenség megcsinálni (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként is) ’az a tulajdonság v. tény, hogy vmely szövegnek, szónak stb. nincs jelentése, értelme, v. tagolatlansága, idegenszerűsége stb. miatt nem v. nehezen érthető, ill. vminek ilyen volta’ ❖ [a kuriális stílus magyarításakor alkotott szavakból] eggy ollyan új nyelv támad, mellyel végtére réſzént ſzokatlansága miatt, réſzént pedig értelmetlensége miatt még azok sem élhetnek, a’ kik az Orſzág’ dolgait örömest magyarúl folytatnák (1806 Hazai Tudósítások C0187, 143) | [a szóvégi toldalékokat] sem lehet értelmetlenségnek veſzedelme nélkl ſzabad kényünk ſzerint változtatni (1816 Verseghy Ferenc C4432, 22) | S valjon ez a stilus a Zrínyi írása volna? Ebben a szóbugyogásban, ebben az értelmetlenséggel határos zagyvalékban az ő hatalmas szelleme nyilatkoznék meg? Nem és nem! (1900 Széchy Károly CD55) | Kellér Dezsőnek köszönhetjük nyelvünk egyik – értelmetlenségében is tökéletesen érthető és találó – kifejezését, a „blabla” szót (1974 Népszava nov. 16. C7439, 3) | A Fogságomból c. versciklus II. része végén a hibás olvasat (vagy sajtóhiba?) egyenesen értelmetlenséget okoz (1987–1988 Horváth Károly 2019006, 640).

3a. ’jelentés nélküli, ill. értelmetlen v. értelmezhetetlen szó, szöveg stb.’ ❖ Nem találni itt [ti. Taubner Károly munkájában] a’ fordításokban szokott értelmetlenségeket (1839 Hasznos Mulatságok C8350, [33]) | Egy ó-egyptomi hieroglifát ennek az irásnak sült értelmetlenségeihez képest gyermekjáték megfejteni (1909 Pesti Hírlap dec. 22. C5657, 15) | A bibliánkat nem mi nyomjuk, csak nyomatjuk idegenben. Tele van ortográfus hibával, értelmetlenséggel (1930 Pesti Hírlap febr. 12. C5678, 20) | szándékosan „polgárpukkasztó” értelmetlenségeket kiagyalni, mint Alekszej Krucsonih a század elején: dür, bul, scsül ubescsur szkum vü szo bu (1991 Gránicz István 2028019, 192).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.

értelmetlenség főnév 3B8
1. (birtokszóként is) (/ritk)
az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású v. tudatlan, tájékozatlan, ill. vmely személynek v. közösségnek ilyen (személyekből álló) volta
Igy van ez az uj törvényekkel is, mellyeket sokan fonákul magyarázgatnak ’s ez által árulgatják vagy értelmetlenségüket vagy fondor szándékjokat
(1836 Társalkodó)
beszélni még most is igen keveset tud, ’s csak oroszul és oláhul ért; de ennek, hitem szerint, nem értelmetlensége, hanem azon nevelő-intézet oka, hol ujuló léte három évét tölté
(1844 Életképek)
Egy nép sincs a világon, mely annyira bolondja lenne a javasasszonyoknak, mint a mi magyar népünk. Már pedig ez határozottan a nép értelmetlenségére, butaságára mutat
(1886 Sirisaka Andor)
ebben a sóhajban benne volt a legnagyobb fáradtság: az emberek értelmetlenségével való viaskodás kimerültsége
(1920 Móricz Zsigmond)
[A kábítószer-használókról] morális álcában, korbácsot suhogtató drakulák akarják kimondani szívtelen ítéleteiket. A szakmai értelmetlenségről nem is beszélve
(1997 Népszava máj. 28.)
1a. (birtokszóként is)
az a tulajdonság v. az a tény, hogy vmi az emberi megfontolással, a józan ésszel ellentétes, v. vki ilyen módon viselkedik, ill. vminek v. vmely személynek, közösségnek ilyen volta
Félre tehát a’ Ti ſzemtelen köz-bóldogúlást rontó, vadságot és értelmetlenséget mutató Törvénnyeitekkel, Privilegyium, és ſzabadságaitokkal!
(1790 Laczkovics János)
[A nézetek népszerűség tekintetében] évről évre változnak, és a mi egy korszakban értelmetlenség és eretnekség gyanánt üldöztetik, azt egy másik korszak elismeri és üdvözli higgadt igazság gyanánt
(1869 Pesti Napló jan. 12.)
Olyan nagy volt ez a buzgóság, hogy már szinte az értelmetlenségig vitte
(1905 Ady Endre)
Az értelmiség egyetlen ellensége az értelmetlenség. És ezzel le kell számolni. Az értelmiségnek be kell látnia […], hogy az értelmiségi tudományos és művészeti munkához minden korábbinál nagyobb lehetőséget ad a népi demokratikus rendszer
(1958 Magyar Nemzet máj. 1.)
Jeruzsálem pusztulásának a zélóták fanatikus értelmetlensége volt az oka, amely a római-zsidó háborúhoz vezetett
(1993 BibliaiLex.)
1b.
gyenge értelmi képességből v. tudatlanságból fakadó, ill. a józan ésszel, az emberi megfontolással ellentétes dolog, kül. megnyilvánulás, cselekedet
e’ fiatal férfi, a’ helyett, hogy értelmetlenségeit szaporítsa, jobban vala teendő, ha sulyos hibája fölött eszmélkedett volna
(1837 Jelenkor)
a közügyre nagyobb haszon háramlik, ha a törvényhatóságok foglalkoznak a politikai kérdésekkel, ha ők intéznek egy-egy ügyben az országgyüléshez kérvényt, mint egyes népgyülések, melyek hivatlan izgatók pressioja alatt állanak és egyes nagyhangu emberek értelmetlenségeire esküsznek
(1873 Pesti Napló aug. 7.)
Nőkkel szemben soha sem szabad, hogy az ember haragra ragadtassa magát; nyugodtan ki kell várni, amig befejezik a sok értelmetlenséget, amit összebeszélnek…
(1912 Pesti Napló febr. 25.)
– Csak tegyél is, bán uram, amit tudsz, de ne ollyan értelmetlenségeket, mint a délelőtti tanácson!
(1945 Darvas József)
Folytattam a morfondírozást. Mi van, ha ez az egész csak valamiféle provokáció? Ez értelmetlenség. Mit érne el vele a Cég?
(1990 Lovass Zoltán)
2. (birtokszóként is)
az a tulajdonság v. tény, hogy vmi indokolatlan, megalapozatlan v. tartalmatlan(, haszontalan, céltalan), ill. vminek ilyen volta
Az ember megtanult nevetni azon, amitől fáj a szíve, nevetni saját hasztalan voltán, életének értelmetlenségén
(1916 Schöpflin Aladár)
A körúton a volt New-York palota, ez a tornya magasságával, cirádái sokaságával és értelmetlenségével egyaránt kiemelkedő épület
(1963 Lengyel József)
a kritikának szánt tragédia a jószándék és becsület értelmetlenségét sugallta
(1966 Tóth Dezső)
Ez a fejezet meggyőző bizonyíték az irodalomelmélet kontra irodalomtörténet vita értelmetlenségére
(1999 Szilágyi Márton²)
Pitiáner egyezkedések, zsarolások és teljes értelmetlenség, ez jellemzi a helyi politikát Magyarországon
(2008 Népszabadság jún. 13.)
A hadművelet értelmetlensége mellett a magyarországi harcok legveszteségesebbjének is bizonyult
(2010 Ungváry Krisztián)
2a.
tartalmatlan, haszontalan, céltalan, semmire nem vezető dolog
Nyomorult, beteg életét érdemes további vaskos értelmetlenségekkel terhelni?
(1914 Népszava jún. 28.)
A föderációra való jog általában értelmetlenség, mert a föderáció kétoldali szerződés
(1949 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv)
minden pillanat, amit Célia Murphytől távol töltött, örökkévalóságnak és értelmetlenségnek tetszett a számára
(1972 Tandori Dezső ford.Beckett)
Nem tudjuk, mi a közszolgálati televízió? Amit a médiatörvény a közszolgálati televízió számára leír, ma értelmetlenség megcsinálni
(2002 Magyar Hírlap)
3. (birtokszóként is)
az a tulajdonság v. tény, hogy vmely szövegnek, szónak stb. nincs jelentése, értelme, v. tagolatlansága, idegenszerűsége stb. miatt nem v. nehezen érthető, ill. vminek ilyen volta
[a kuriális stílus magyarításakor alkotott szavakból] eggy ollyan új nyelv támad, mellyel végtére réſzént ſzokatlansága miatt, réſzént pedig értelmetlensége miatt még azok sem élhetnek, a’ kik az Orſzág’ dolgait örömest magyarúl folytatnák
(1806 Hazai Tudósítások)
[a szóvégi toldalékokat] sem lehet értelmetlenségnek veſzedelme nélkl ſzabad kényünk ſzerint változtatni
(1816 Verseghy Ferenc)
S valjon ez a stilus a Zrínyi írása volna? Ebben a szóbugyogásban, ebben az értelmetlenséggel határos zagyvalékban az ő hatalmas szelleme nyilatkoznék meg? Nem és nem!
(1900 Széchy Károly)
Kellér Dezsőnek köszönhetjük nyelvünk egyik – értelmetlenségében is tökéletesen érthető és találó – kifejezését, a „blabla” szót
(1974 Népszava nov. 16.)
A Fogságomból c.című versciklus II. része végén a hibás olvasat (vagy sajtóhiba?) egyenesen értelmetlenséget okoz
(1987–1988 Horváth Károly)
3a.
jelentés nélküli, ill. értelmetlen v. értelmezhetetlen szó, szöveg stb.
Nem találni itt [ti. Taubner Károly munkájában] a’ fordításokban szokott értelmetlenségeket
(1839 Hasznos Mulatságok)
Egy ó-egyptomi hieroglifát ennek az irásnak sült értelmetlenségeihez képest gyermekjáték megfejteni
(1909 Pesti Hírlap dec. 22.)
A bibliánkat nem mi nyomjuk, csak nyomatjuk idegenben. Tele van ortográfus hibával, értelmetlenséggel
(1930 Pesti Hírlap febr. 12.)
szándékosan „polgárpukkasztó” értelmetlenségeket kiagyalni, mint Alekszej Krucsonih a század elején: dür, bul, scsül ubescsur szkum vü szo bu
(1991 Gránicz István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.

Beállítások