értelmiség fn 3B8 

1. (rég) ’a logikus gondolkodás általi szellemi megismerés képessége, értelmi felfogóképesség, intelligencia’ ❖ a’ kis gyermek eszközetlenül nézleli az A betüt, ha azt nem esmeri: én pedig eszközösen nézlelem azt, tudván hogy az, A bet. Az elsbb Érzékiségnek (Sensualitas) az utóbbi Értelmiségnek (Intellectualitas) neveztetik (1828 Tudományos Gyűjtemény C5622, 93) | Ugyanazon két év alatt, mig nevelője külföldön járt, értelmisége már annyira ki volt fejlődve, hogy vastag történeti műveket olvasott keresztül, magán szenvedélyből (1857 Arany János C6504, 208) | Egy angol tudós hosszabb észlelet után kiszámitotta, hogy az emberi értelmiség az agy nagyságától, illetőleg a koponya agyür tágasságától függ (1873 Orbán Balázs 8340020, 40) | A beteg gyermekkorában gyengélkedő, értelmiség tekintetében jól fejlett, de kezdettől fogva indulatos, ijedős volt (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 143) | Vékony kis értelmisége volt ő méltóságának (1893 Iványi Ödön C2184, 100).

1a. (kissé rég) ’〈állatokra vonatkoztatva:〉 a megismeréssel, emlékezettel stb. kapcs. (agyi) funkciók, képességek összessége’ ❖ Pacsirtám esze, vagy a bölcsészek tapogatása szerint ösztöne (instinctus), túltett minden állati értelmiségen; ha nevén kiáltottam, felelt; ha irtam, olvastam, vagy aludtam: nem háborgatott (1866 Vasárnapi Újság C7380, 142) | valamilyes értelmisége van az állatnak is s saját, a miénknél kétségkivül szűkebb eszme- s indulatkörében nyilatkozni is képes (1874 Budapesti Szemle C7553, 314) | A Symphiták alrendje a fadarazsakat, levéldarazsakat, valamint a szalmadarazsak csoportját egyesíti, tehát mindenesetre azokat a hártyásszárnyúakat, melyek nemcsak szervezet, de értelmiség tekintetében is a legalsóbb fokon vesztegelnek (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’a társadalom szellemi munkával foglalkozó, ill. magasabb végzettségű, műveltebb rétege, ritk. abba tartozó személy’ ❖ bátorit, sőt nógat, azon szilárd meggyőződésem, hogy a’ magyar értelmiség’ nagyobb részének szívéből szólok (1841 Athenaeum C0022, 206) | Foglalkozásra nézve [Londonban] az összes lakosságnak mintegy 23%-a az iparral, 23%-a kereskedéssel foglalkozik és 4%-a az értelmiséghez tartozik (1895 PallasLex. CD02) | A sárszegi értelmiség egyetlen szórakozása az volt, hogy akár érkezett valakije, akár nem, kisétált a vonat elé, hogy szemügyre vegye az utasokat, beleringassa magát pár percig a nagyvárosi élet incselgő káprázatába (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 140) | Én nem vagyok értelmiség és ha dühbe jövök, nem válogatom meg a szavaimat (1951 Örkény István 9500001, 174) | természettudományos-műszaki értelmiségünk kiválóságai (1996 Természet Világa CD50) | [A rendszerváltozáskor] az új politikai elit legjelentősebb kibocsátó rétege a független szakértelmiség, közülük is elsősorban a humán értelmiség volt (2010 Romsics Ignác 3276001, 16).

3. (kissé rég) ’kultúra, művelődés, ill. vmely területen való iskolázottság, képzettség’ ❖ mondhatni, hogy a’ kimüveltebb nemzetek, mellyek mindig akkor állnak legsajátabb nemzetiség ’s leghivebb honszeretet fényében, midőn értelmiségök legjobban kifejlett, az örömeknek is sokkal tágasb ’s nemesb körében élnek mint azon népek, mellyek inkább csak az állati kellemek szük bilincsei közt sorvadoznak (1831 Széchenyi István CD1501) | Ha a dalmaták értelmiségével bírnának a mi szerbeink, a horvátok, és Magyarország minden népei, olly országot képezhetnének, melly fölköltené a világ irigységét (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | az értelmes ifju pedig mindenképpen azon van, hogy a nevelés és értelmiség mindig mélyebb gyökeret verjen szülöföldjén (1857 Szegfi Mór 8430009, 228) | [Franciaországban] a nép gazdasági értelmiségének emelésére azonfelül országszerte 3362 mintagazdaságot […] rendeztek be (1896 PallasLex. CD02) | Magyarország is gyarapodott a 18. században lakosságban, vagyonban, értelmiségben (1910 Halász Imre CD10).

Ö: agrár~.

ÖU: kis~, média~, reform~, szak~.

ÖE: ~ellenes.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.