értelmiségi mn és fn 1B3 

I. mn

1. (kissé rég, Orvos is) ’az értelmi felfogóképességgel összefüggő, arra jellemző, abban megnyilvánuló, ill. azt vizsgáló’ ❖ a vádlottnak alantabb értelmiségi fokát figyelembe véve, közlő oda nyilatkozik: hogy K. István gyújtogatási tette alkalmával kóros lelki baja miatt szabad önelhatározásától meg volt fosztva, és hogy ennél fogva nem alkalmas a beszámításra (1860 Orvosi Hetilap C8110, 307) | [az epilepsziás gyermekek kétharmadánál] meg volt támadva vagy a psyche, vagy az intelligentia, úgy hogy értelmiségi zavarok voltak észlelhetők a legsúlyosabb idiotiáig (1909 Orvosi Hetilap C8159, 473) | a spasmophiliás [= görcsökre hajlamos] gyermekek jelentékeny részénél később […] értelmiségi és psychés hiányokat láthatunk (1923 Orvosi Hetilap C8173, 455) | Értelmiségi vizsgálatnak a [beteg] gyermek hozzá nem férhető; jó hangulatát enyhe mosollyal és a mindjárt leirandó mozgásokkal jelzi (1936 Orvosi Hetilap C8186, 95).

1a. (kissé rég) ’vmely személy v. csoport szellemi fejlettségét, iskolázottságát, műveltségét jellemző 〈szint, állapot stb.〉, ill. ilyen tekintetben való 〈változás〉 v. a szerinti, azon alapuló 〈megítélés, kötöttség〉’ ❖ Gr. La Motte a bot mellet töb izben szóllot, azt népünk értelmiségi helyzete, a pénzbeli szükölködésünk miatt, mint czélirányos büntető eszközt pártolván (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A’ tisztválasztási voksolást értjük; de koránsem kivánnók azt korlátozni a’ minden politicai eszmék legszerencsétlenebbike: vagyoni, hanem csupán és egyedül értelmiségi tekintetből (1841 Pesti Hírlap CD61) | Vajha minél átalánosabban belátnók a reáltanulmányok fontosságát, mellyeknek terjedése- s rendezésétől függ […] az összes hon nem csupán anyagi, hanem értelmiségi felvirulása is (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a britt főrend az utóbbi évtizedekben bizonyos (ha szabad mondani) értelmiségi hanyatlást mutat (a mennyiben igen-igen kevés igazán kiváló államférfiú, diplomata, kormányzati talentum került ki soraiból) (1879 Budapesti Szemle C7567, 34) | Valamely hely szellemi értékének, értelmiségi fokának legbiztosabb mértéke közművelődési intézményeinek száma s minősége (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Új választójogunk voltaképen nem „általános” abban az értelemben, hogy a választói jogot minden felnőtt polgárnak megadná, hanem azt külön kellékekhez, első sorban értelmiségi, másodsorban vagyoni cenzushoz köti (1914 RévaiNagyLex. C5707, 481).

2. ’tanult, képzett, művelt, ill. szellemi munkával foglalkozó 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport v. réteg〉’ ❖ a míveltségi és értelmiségi aristocratia még ma is […] sokkal élesebb választóvonallal különíttetik el az alsóbb néptömegtől, mint a nemesség a polgári rendtől (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3005, 312) | Mi gátolja összes értelmiségi osztályunkat, hogy valami fölfedezéssel, valami ujabb vivmánnyal akár társadalmi, tudományos vagy anyagi téren – megajándékozza az egyetemes emberiséget? (1862 Vajda János 8503084, 72) | az értelmiségi rétegek nagy részét éppen az átalány-szellemnek ez a becsülete vadította el a demokráciától (1936 Ignotus Pál 9271002, 261) | értelmiségi családból származott (1961 e. Darvas Szilárd 9102001, 162) | kisregénye a felnőtt élet kezdőpontján rajzol pillanatképet egy értelmiségi fiatalról, aki friss diplomával a zsebében vág neki, hogy meghódítsa a világot, és főképp, hogy birtokba vegye önmaga személyiségét (1994 Új Könyvek CD29) | Liberális értelmiségi körökben a háborút patologikus jelenségnek, egyes esetekben pedig bűncselekménynek tekintették (2008 Matus János 3131002, 84).

2a. ’ilyen személyre v. csoportra, rétegre jellemző, annak körében szokásos v. magasabb iskolázottságról, műveltségről, szellemi igényességről tanúskodó’ ❖ az értelmiségi öntudat erősebbnek mutatkozott a nemesi öntudatnál (1947 Bibó István 9056002, 4) | Művészet-e, vagy tudomány a politika? – hálás értelmiségi vitatéma (1983 Közhelyszótár 1066008, 307) | értelmiségi nyelvhasználat (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 51) | A valódi vezető Baader mellett különben is sokkal inkább Ensslin volt, mintsem Meinhof, akit a többiek túlzottan értelmiségi beállítottságúnak tartottak (2007 Konok Péter 3274001, 9).

2b. ’ilyen személy által végzett, iskolázottságot, szakmai képzettséget igénylő 〈munka, foglalkozás〉 v. ilyen munka iránti 〈elhivatás〉, ill. ilyen munkáért járó 〈díjazás〉’ ❖ [a népszámlálás eredménye:] értelmiségi keresetű (pap, hivatalnok, tanár, ügyvéd, orvos, művész, stb.) 162,851 [fő] (1871 Vasárnapi Újság C7385, 98) | A szülők mindenáron ugynevezett „urat” akarnának nevelni gyermekeikből, a mely egyoldalu törekvés társadalmunkban az értelmiségi pályákon káros tultengést, tultermelést idéz elő, nagy kárára és hátrányára kereskedelmi, ipar-kereskedelmi és gazdászati érdekeinknek! (1902 Margalits Ede 8293003, 28) | Semmiféle hűségnyilatkozat vagy származási kategória nem pótolhatja az értelmiségi munkában sem a szakszerűséget, de semmiféle szakszerűség sem pótolhatja az értelmiségiek politikai elkötelezettségét, aktív részvételét, társadalmi életünkben (1968 Aczél György 9809007, 77) | Ilyen körülmények között [ti. amikor nem lehet a médiából tájékozódni,] lehetetlenné válik az értelmiségi hivatás teljesítése, hiszen sötétben tapogatóznak azok, akiknek a sötétséget kellene eloszlatniuk (2002 Görömbei András 3122002, 205) | [Líbiában] az értelmiségi fizetések viszonylag magasak (2010 Huszár Tibor 3159003, 254).

II. fn (jelzőként is)

’olyan személy, aki szellemi munkával foglalkozik, ill. aki iskolázottabb, magasabb végzettségű, igényes műveltségű’ ❖ [A szamosújvári örmény algimnáziumban] a szülők polgári állása: értelmiségi 20, önálló őstermelő 18, önálló kereskedők és iparosok 36, munkások 15 (1883 Pesti Hírlap júl. 17. C5631, 8) | Budapesten, a rengeteg sok fiskális városában, az értelmiségiek a lakosságnak csak 9.3%-át teszik ki (1904 Pesti Napló jún. 19. C1516, 7) | Helytörténetíróink levéltárosok, nevelők (tanár, tanító, pap) és egyéb értelmiségiek (1938 Maár Károly–Mollay Károly CD52) | belép Gregory Peck, szemüvegben, keze maszatos a tintától. Értelmiségi benyomást tesz (1979 Esterházy Péter 9129001, 35) | [Németh László szerint] értelmiségi nem az, akinek diplomája van, hanem az, akinek újra és újra […] gondot jelent, hogy Szókratész miért itta ki a méregpoharat, és hogyan kerülhetett Mozart a szegények névtelen temetőjébe, takargatnivaló halottként (1993 Csoóri Sándor 9090088, 1234) | a falvakról származó első generációs értelmiségiek (2000 Magyar néprajz CD47).

ÖU: ál~, fél~, kis~, szak~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.