érthetetlen mn 14B érthetlen (rég)
1. ’tökéletlenül megformált, tagolatlanul ejtett, ill. pontosan, tisztán nem hallható, nem felfogható 〈hang, beszéd stb.〉’ ❖ a’ lármával, és az érthetetlen kiáltozáſſal a’ már nagyon ég tüznél keveſet haſználhatni (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 353) | Megyek, ’s Uramfija ember szót hallok, de mivel meszsze volt, nagyon érthetetlenűl (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 76) | Egressyben egészen a’ szegény de becsületes Antonyt láttuk, noha szava, kelletén túl halk és néha érthetetlen volt (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 220) | Gyorsan, szinte érthetetlenül hadartam el a köszönöm, nem dohányzomot, mert éreztem, hogy rögtön behódolok a kísértésnek (1936 Budapesti Hírlap dec. 18. C4724, 5) | A nyers magnetofonfelvétel az érthetetlen szövegrészek, a riportalany ismétlései […] stb. miatt legtöbbször alkalmatlan a közvetlen bemutatásra (1997 PedagógiaiLex. C6809, 641) | a brüsszeli bizottság egykori olasz elnöke, Romano Prodi sem volt európai kedvenc – és nemcsak érthetetlen angol kiejtése miatt (2009 Népszabadság szept. 7. C7857, 9).
1a. ’ismeretlen, régies stb. nyelv(ezet)e, írásmódja v. jelentéssel nem bíró(, összefüggéstelen) volta miatt (vki számára) értelmezhetetlen 〈szó, szöveg stb.〉’ ❖ [a kémeknek] hir-hozáſok többire olly zavarodtak, és érthetetlenek, hogy bizonytalanabbakká léſzünk az által, mintſem ha az Ellenségröl tiszta tudatlanságban maradtunk vólna (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 62) | a’ Frantzia nyelvben a’ rend ollyan el-múlhatatlan, hogy azt méltán a’ nyelv fundamentomának nevezhetni, melly nélkül az beſzédek érthetetlen lenne (1794 Gyarmathi Sámuel 7127006, 8) | arca hasonlított oly laphoz, mely tele van írva csupa nagy dolgokkal, de e nagy dolgokat nem tudjuk elolvasni, mert érthetetlen hieroglyphekbe foglalvák (1869 Toldy István 8482004, 62) | A vénasszony valami érthetetlen orosz tájszólással karattyolt és sopánkodott: egyikünk se értette (1925 Karinthy Frigyes 9309079, 92) | Még érthetetlen szavakból összeállított, afféle „halandzsa” is akad a lakodalmi versek között. („Ófondáré, fazokáré, késoka, városa…”) (1964 Stoll Béla CD53) | Noha a katalógus e két mű újrakiadását a reprintek közé sorolja, a régi – ma már érthetetlen – szöveget a szerkesztő kissé „átfésülte”, és Kovács Sándor Iván átfogó tanulmányt írt hozzá (1990 F. Nagy Angéla 2004030, 521).
1b. ’olyan 〈személy, es. hangberendezés〉, akinek beszéde v. amelynek hangja nem hallható pontosan, tisztán, ill. akinek közlését nyelv(ezet)e, kifejezésmódja stb. miatt nem értik v. nem lehet érteni’ ❖ néha nagyobb világosság okáért egy részbül a’ másikba át fogok talán ugratni; sokszor pedig hogy egészen homályos és érthetetlen ne legyek, éppen azon egyet többször is fogom mondani (1828 Széchenyi István CD1501) | – Bocsánat! – folytatám néhány percz múlva – érthetetlen vagyok; nincs birtokomban a’ szóhatalom; bár egyszerübben értethetném gondolataimat! (1847 Életképek C8373, 77) | [a művésznő] kénytelen volt erkélyén megjelenni, és egy, a zajban teljesen érthetetlen szónokot meghallgatni (1903 Budapesti Hírlap febr. 12. C4691, 8) | – Akadnak érthetetlen beszélők? – Néha egy kétéves gyerek, aki először telefonál. Akkor a mamát kéretjük oda (1926 Budapesti Hírlap máj. 23. C4714, 41) | [Az eredményjelző táblát] előnyei alkalmassá teszik, hogy – a gyakran érthetetlen hangosbeszélő helyett –,felhasználják zajos pályaudvarokon, repülőtereken is az utasok tájékoztatására (1966 Esti Hírlap nov. 19. C4755, [5]).
2. ’(vki számára) felfoghatatlan, nem (meg)érthető, ill. logikával nem kikövetkeztethető, megfejthető 〈jelenség, gondolat stb.〉’ ❖ [Az apostolok] ollyan el-rejtett, és érthetetlen titkokat, minémü a’ Szent Háromságnak, és Kriſtus meg-teſtesülésének titka, az emberekkel el-hitteték (1772 Vajda Sámuel 7365001, 143) | Ezelőtt irodalmunk, (nehány tiszteletes kivétellel) sem a népet magához nem tuda fölemelni, sem a néphez le nem birt ereszkedni – s igy a nép előtt érthetetlen maradt (1846 Hetilap CD61) | A gyermek is szemlél, – de csakis a látás által, és szemléletei érthetlenek előtte, mert még nem képes az egyes szemléleteket egy összetes képzelménybe összefoglalni, vagyis felfogni (1876 Beniczky Irma 8042001, 9) | mennél jobban odafigyelünk Mozart életére: annál rejtélyesebbé, érthetetlenebbé, nyugtalanítóbbá válik minden remekműve (1917 Hevesi Sándor CD10) | Ebben a csodálatos nemzeti apostolban [ti. Gandhiban] összesűrűsödik az orientális léleknek a nyugatiak előtt érthetetlen egész misztikuma (1924 Juhász Gyula¹ 9284907, 81) | Az egyszerű ember, akit félelem fogott el a számára érthetetlen elemi erők láttán, a természeti jelenségek mögött földöntúli hatalmakat sejtett (1988 Magyar néprajz CD47).
2a. ’a józan gondolkodásnak, az emberi tapasztalatnak nem megfelelő, annak ellentmondó v. az adott helyzetből, körülményekből stb. nem következő, az(ok) alapján indokolatlan v. nem magyarázható’ ❖ Kérem, magyarázza meg érthetetlen magaviseletét (1835 Aurora C7818, 326) | a város elöljárósága a barlang megfigyelésére alakult bizottságot nemrég érthetetlen okokból feloszlatta (1882 Nemzet dec. 7. esti kiadás C0381, 2) | Nem tud hivatalhoz jutni, mindenhonnan elutasítják „baja” miatt, nincs miből megélnie, hanem azért érthetetlen makacssággal gátolja, hogy felesége elszerződjék valamely színházhoz (1892 Budapesti Hírlap febr. 14. C4739, 11) | A dobozon feszegetés nyomai nem látszottak, igy tehát érthetetlen, hogy estétől reggelig miképen tünhetett el az ékszer (1910 Délmagyarország 2103001, 7) | [a kocsmaajtóra] teljesen érthetetlenül csengőt szereltek, mint a szatócsüzletekben, ha valaki belépett, a csilingelésre az összes vendég odakapta a fejét (1965 Polgár András 1121005, 36) | Mindezek ismeretében különösen érthetetlen, miért nem kamatcsökkentéssel akarta gyengíteni a jegybank a forintot, miért ment bele a sáveltolásba (2003 Népszava júl. 17. C7466, 7).
2b. ’olyan 〈személy v. csoport〉, akinek viselkedése, gondolkodása stb. (vki számára) nem érthető, ill. személyisége v. az adott helyzet alapján nem magyarázható’ ❖ Érthetetlen vóltál te énnékem eggykor – érthetetlen minden Szerelmes annak, a’ ki hidegenn, a’ Szerelem’ ígéz Vidékjein kívl, tsak terméſzetessen lát, és hall (1794 Kármán József² 7165022, 162) | ez a nő: ez az érthetetlen alak, aki szemébe nevet a rablónak (1865 Jókai Mór CD18) | megállapodtak a tanárok, hogy ez az Auer egészen kivételes, érthetetlen zseni, amilyent egy században egyet szül csak a korszellem (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 71) | A spanyol nép – nagy nép. Ősi nép. Érdekes és sokszor érthetetlen nép (1961 Magyar Nemzet júl. 18. C4799, 3) | Álmatlanul forgolódtam […] és számolgattam, hány éjszakát kell még ezekkel eltöltenem. Ezekkel, akik a szüleim barátai, de akik valójában idegen és érthetetlen lények (2005 Tóth Krisztina 3324002, 175).
3. (partikulaszerűen) ’〈mn fokozására:〉 rendkívül, felfoghatatlanul’ ❖ Ferdinándról, a bolgár fejedelemről jegyezte föl és jegyzi ma is a história, hogy valami érthetetlen nagy gyönyörüsége telik abban, ha megnyergelheti a mozdonyt (1900 Magyar Nemzet júl. 6. C5255, 5) | Az idegen, aki véletlenül a Hina-matszuri [ti. az ún. babaünnep] idején érkezik Japánba, csak ámul és bámul a neki érthetetlen sok babán. Minden utcában véges-végig, csaknem minden kirakatban, csak babákat látni ilyenkor (1910 Pesti Hírlap dec. 25. C5658, 136) | a 34. percben az osztrák Artnert kiállították, mert érthetetlen durva szabálytalanságot követett el Vermes ellen (1990 Népszabadság jún. 21. C7840, 12) | gyakran hallani olyan idősekről, akiket kint élő hozzátartozóik támogatnak csomagküldeményekkel, és ezt a segítségnyújtást teszik lehetetlenné az azokra érthetetlen nagy összegben kiszabott vámok (2003 Országgyűlési Napló CD62).
Sz: érthetetlenség.
Vö. CzF. érthetetlen · érthetlen, érthetetlenül · érthetlenül; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. érthetetlen, érthetetlenül; ÚMTsz.