érzék fn 3B8 

1. ’az az észlelési mód, forma, hogy vmely érzékszerv vmely külső ingert felfog, ill. ez mint vmely élőlény képessége’ ❖ [elalváskor] a’ külső érzékek szűnnek meg lassan lassan, mellyek közzűl a’ legtökéletesebbnek, a’ látásnak organuma tulajdon fedele alá vonúl (1821 Tudományos Gyűjtemény C5531, 14) | [a vakoknál a látást] a többi érzékeknek, különösen a hallásnak és tapintásnak nagyobb fokra kifejleszthetése pótolhatja (1841 Kossuth Lajos CD32) | Általánosságban nem mondható; hogy [az állatoknál] egyik, vagy másik érzék a többivel szemben különös fejlettséget mutatna, mert egyik csoportnál a szaglás, másutt viszont a látás, egy más csoportnál viszont a hallás mutat bámulatos fejlettséget, néhánynál végül a tapintás is igen fontos szerepet játszik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A karambol áldozata, egy 52 éves férfi, elvesztette szaglását és ízlelési érzékét (1966 Népszabadság okt. 29. C4816, 12) | Látás, hallás, érintés, szaglás, ízlelés: az öt érzék (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az érzékszervek vmelyike’ ❖ [vannak] ollyanok, kik mindent tagadnak, a’ mit vastag újjakkal tapintani, szemmel látni, és egyéb érzékekkel vi’sgálni nem lehet (1817 Tudományos Gyűjtemény C5489, 38) | az embernek érző szerei, vagy érzékei: a’ szem látásnak, a’ fül hallásnak, az orr szaglásnak, a’ száj kóstolásnak érzőszere (1845 Beke Ince Kristóf 8035002, 145) | Hatodik érzék sok alsóbbrendü állatnál feltételezhető, de a halaknál biztosan ismeretes a test két oldalán a fejtől a farkig húzódó oldalvonalak képében (1899 PallasLex. C7819, 690) | [A sarlósfecske] érzékei sorában mindenesetre nagy szeme foglalja el az első helyet (1933 Az állatok világa ford. CD46) | legfontosabb emberi érzékünk mégiscsak a szem (2006 Beney Zsuzsa 3041001, 175).

2. (rég) ’érzés, érzelem’ ❖ Tégedet ohajtó érzéke szívemnek (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 54) | Lassú lépéssel ’s levert érzékkel közelít György Atyja’ roskadó nyoszolyájához (1822 Zsebkönyv C4585, 195) | Vajha ő is hason érzékkel viseltetne erántam (1824 Maróthy Mátyás–Nátly József C3312, 49) | a zene megszünt-e varázshatása által az érzékek csudálatos vegyületét felkölteni a kebelben? (1861 Frankenburg Adolf C1775, 39).

2a. (tbsz-ban) ’〈testi jellegű érzések, érzetek v. vágyak jelölésére〉’ ❖ a’ test érzékeinek Ál boldogságaik (1812 Kazinczy Ferenc ford. C2562, 259) | az érzékek’ csiklandásit a’ szellemi gyönyörök felett ohajtók [vagyunk], mulatságul nem tanulmányt keresők, hanem vagy a’ semmi-tevést, vagy a’ lakomázást, áldomásozást, pipázást (1840 Társalkodó C7977, 119) | az élvezet a legnagyobb rossz, mert a testet dédelgeti és érzékei rabszolgájává alacsonyítja az embert (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 115) | A Napraforgók tűzijátékához a tompa háttér, a sima váza és a kísérő színek kiegészítése is hozzájárul, de fel tudnák-e úgy gyújtani bennünk az érzékek mámorát Van Gogh pogány napimádata és az Arles-ban s eleinte érzett részeg életöröme nélkül? (1963 Új Írás C5454, 1078) | Ha [az ember] élvhajhász módon csak az érzékeknek élt, mondjuk az evésnek vagy a szexnek, akkor Krisna a neki tetsző létformába engedi tovább lelkét (2006 Népszabadság aug. 21. C7854, 5).

2b. ’〈érzékiség, nemi vágy v. ösztön jelölésére〉’ ❖ eggy Ideák szerént festett M. [= Mária] Magdolna igen magára vonná az ifjúi érzékeket (1812 Vályi Nagy Ferenc C2562, 416) | Van is méltóságtoknak fogalmuk a’ hús’ izgatásai, a’ vér lázas felforrása, az érzékek’ csábos játéka, és a’ pártos akarat’ fékezéséről […], mellyeken mint erős sziklán épült rendünk’ alkotmánya (1840 Athenaeum C0021, 395) | [XIV. Lajos] női társaság nélkül nem lehetett el, hanem most azt a nőt választotta, ki nem érzékeire hatott, hanem képzeletére (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Sekélyes, fülledt kapcsolataikban nem ismerik a szerelmet, csak az érzékek órákra szóló fellobbanását (1965 Népszabadság febr. 18. C4815, 8) | Ezen a héten olyanok is felkeltik kíváncsiságát, akik korábban nem tudták volna felkorbácsolni az érzékeit (2009 Szabad Föld dec. 31. C8395, 30).

3. ’az érzékszervektől független érzékelés, megérzés (képessége)’ ❖ ez az ember mindig tiszteletet s alázatosságot tanusított a hercegné iránt, ki csupán női érzékének finom ösztönéből állíthatta, hogy e csuszómászó cserkesz neki legelkeseredettebb ellensége (1878 Fővárosi Lapok C8094, [321]) | Természetfölötti érzékünk nincs és nem is lesz (1894 Pesti Hírlap máj. 5. C5642, 14) | [az elárusítónők] már tuszkolták is befelé a bankvezérnét az öltözőfülkébe, mert biztos érzékük figyelmeztette őket, hogy az asszony csak arra vár, hogy meggyőzzék (1931 Pesti Hírlap ápr. 17. C5679, [1]) | Lám, én azt hittem, közönséges emberrel állok szemben. A kisgyermek finom érzéke megsúgta, hogy álruhás tündérkirály (1967 Népszava júl. 22. C4831, 2) | Mit mond a neurobiológia az érzékelés kevéssé ismert módozatairól? Hatodik érzék? Hetedik érzék? (2004 Természet Világa CD50).

3a. (rendsz. jelzővel, kül. -vel raggal) ’az adott helyzet, körülmény helyes érzékeléséből, az arra való ráhangolódásból fakadó és ahhoz alkalmazkodó, annak megfelelő eljárás, magatartás stb.’ ❖ [A bizottság tiszteletbeli tagjának] ajánlák Damjanich özvegyét is, de e kitűntetést tőle Ivánka Imre lovagias érzékkel háritá el (1869 Fővárosi Lapok C8085, 767) | A miniszter kezénél az ujjcsontok finom, szinte nőies végződése arra vall, hogy finom érzékkel nyul a dolgokhoz (1896 Fővárosi Lapok dec. 6. C0164, 4) | Az osztrák kormány hibájául kell fölrónunk, hogy e diplomatikus elbánást érdemlő dologban ily érzék nélkül járt el (1902 Budapesti Hírlap jún. 25. C4690, 2) | Amit „az asszony mond”, azt azért többnyire meg kell fejteni, érzékkel és találgatással (1985 Héra Zoltán 2007010, 317) | Madách ösztönösen jó érzékkel kerülte el azoknak a verseknek a kiadását, amelyeket a Tragédia előzményeiként tartottunk számon (2006 Kerényi Ferenc 3174003, 222).

4. (minőségjelzővel v. birtokszóként, ill. határozóval) ’az az (ösztönös) adottság, amely képessé, alkalmassá tesz vkit, hogy a jelzőben meghatározott szempontból v. a határozóban jelölt (szak)területen felfogjon, (helyesen) megítéljen, ill. (jól) műveljen vmit’ ❖ a’ kinek vagy eggyik vagy másik ágához a’ tudományoknak ’s mesterségeknek érzéke nincs, keresse fel azt, a’ mi az ő szellemével egyez (1823 Tudományos Gyűjtemény C5560, 38) | [a magyar észjárás] az életrevalót, a realist keresi inkább, nincs érzéke az üres szójátékhoz, ködbe burkolt elmélkedésekhez (1856 Budapesti Hírlap jún. 22. C7814, [2]) | [Wilhelm von Bode] nagy nyiltsággal, de egyszersmind mindig ép erkölcsi érzékkel ítélt emberekről és dolgokról (1929 Petrovics Elek CD10) | Hamar kiderült, hogy a kislánynak kitűnő érzéke van a zenéhez (1961 Népszabadság jún. 14. C4813, 11) | Kevés olyan remek üzleti érzékkel megáldott személyiség működött a nyugati világban, mint a Domonkos-rendi Fenyvessy Jeromos (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [a muskátli szaporítása] csak a sokat próbált házi kertészeknek való foglalatosság, mert érzék kell a megfelelő szárrész kiválasztásához (2005 Népszabadság aug. 19. C7853, 2).

4a. (kissé rég) ’vmely téma, terület stb. iránti érdeklődés, fogékonyság v. érzékeny figyelem’ ❖ egy olly korszakban, mint a’ jelen, mellyben minden hasznos, minden jótékony iránt olly eleven érzék mutatkozik, ezen kivánatnak [ti. a szegények gyógyíttatásának] is elég fog tétetni (1841 Athenaeum C0022, 1187) | [Flórát] elfoglalták most ujra saját gondolatai, még az elszáguldó vonatok iránt sem birt most érzékkel (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536005, 245) | [V. Sixtusnak] semmi érzéke az antik iránt. Róma utcáit átépíttette, tekintet nélkül az antik emlékekre (1936 Hajnal István CD42) | képeket tessék... három pengő darabja... Három pengő! – teszi hozzá nyomatékosan [a festő], mintha külön fel akarná hívni a figyelmet erre a hihetetlenül nagyszerű alkalomra. Ám, úgylátszik, az embereknek nincs nagy érzékük az ilyen lehetőségek iránt (1940 Népszava júl. 2. C7508, 6).

Ö: arány~, bel-, egyensúly~, forma~, nyelv~, stílus~, szép~, szín~, tér~.

ÖE: ~andalító, ~bódító, ~hevítő, ~káprázat, ~mámorító, ~tompító, ~világ, ~zsibbasztó.

Sz: érzékű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.