érverés fn 4B

1. ’az ütőereknek a vérkeringés következtében történő folyamatos kitágulása és összehúzódása, lüktetése, ill. ennek egy üteme; pulzus’ ❖ ha két ér ſzkés kztt egy vagy tbb hibázik, meg ſznö érveréſnek (pulſus intermittens) neveztettik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 23) | cseppet sem tesznek bölcsebben, mint ha valaki egy test életét az által gondolná és reméllené hosszabbítni, hogy annak érverését 60-rul 30-ra lassítná (1831 Széchenyi István CD1501) | Az érverés a szivmozgással együtt járván, az érverések megszámlálása által a szivlökések számát tudjuk meg (1894 PallasLex. CD02) | gyengül az érverés, lassan megáll a szív (1995 Természet Világa CD50) | [a beteg] érverése, légzésszáma, hemoglobinszintje, süllyedése is rendben volt (2004 Orvosi Hetilap C8250, 89).

2. (vál v. sajtó) ’vmely folyamat, jelenség stb. élénk folyása, működése, lüktetése’ ❖ Újra égünk őseink’ honáért, Újra készek adni életet ’s vért. És érezzük minden érverését, Szent nevére feldobog szivünk (1840 Vörösmarty Mihály 8524287, 11) | ha figyelmezünk hangzatosb régi verseinkre, nem mondom, állandóan, de mégis elég gyakran fölleljük ez átszegdelést, arra nézve, hogy benne ne csupán véletlenséget, hanem a magyar zene érverésit sejtsük (1856 Arany János C6504, 235) | minden egészséges társadalom normális érveréséhez, lüktetéséhez tartozik az értékesek és értéktelenek, a tehetségesek és tehetségtelenek elkülönböződése (1938 Korunk Szava 2131001, 428) | [A vasutasok sztrájkja alatt] két órára leállt az ország érverése (1994 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~jelző, ~mérő.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

érverés főnév 4B
1.
az ütőereknek a vérkeringés következtében történő folyamatos kitágulása és összehúzódása, lüktetése, ill. ennek egy üteme; pulzus
ha két ér ſzkés kztt egy vagy tbb hibázik, meg ſznö érveréſnek (pulſus intermittens) neveztettik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
cseppet sem tesznek bölcsebben, mint ha valaki egy test életét az által gondolná és reméllené hosszabbítni, hogy annak érverését 60-rul 30-ra lassítná
(1831 Széchenyi István)
Az érverés a szivmozgással együtt járván, az érverések megszámlálása által a szivlökések számát tudjuk meg
(1894 PallasLex.)
gyengül az érverés, lassan megáll a szív
(1995 Természet Világa)
[a beteg] érverése, légzésszáma, hemoglobinszintje, süllyedése is rendben volt
(2004 Orvosi Hetilap)
2. (vál v. sajtó)
vmely folyamat, jelenség stb. élénk folyása, működése, lüktetése
Újra égünk őseink’ honáért, Újra készek adni életet ’s vért. És érezzük minden érverését, Szent nevére feldobog szivünk
(1840 Vörösmarty Mihály)
ha figyelmezünk hangzatosb régi verseinkre, nem mondom, állandóan, de mégis elég gyakran fölleljük ez átszegdelést, arra nézve, hogy benne ne csupán véletlenséget, hanem a magyar zene érverésit sejtsük
(1856 Arany János)
minden egészséges társadalom normális érveréséhez, lüktetéséhez tartozik az értékesek és értéktelenek, a tehetségesek és tehetségtelenek elkülönböződése
(1938 Korunk Szava)
[A vasutasok sztrájkja alatt] két órára leállt az ország érverése
(1994 Magyar Hírlap)
ÖE: érverésjelző, érverésmérő
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások