érzékel ige 6b6
1. ts ’〈élőlény (vmely érzékszervével), ill. érzékszerv v. erre szolgáló sejt(együttes) vmely külső ingert〉 felfogva észlel’ ❖ oft fhlen, tapogatni, érzékelni, hozzányúlni, illetni, p. o. kézzel (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 690. hasáb) | A szem látóhártyája a kisérletekben ernyőn feltüntetett alakokat physikailag, reális képek gyanánt nyeri, megfelelően érzékeli (1882 Orvosi Hetilap C8132, 52) | A látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás szervén kívül vannak még helyzetérző, gyorsulást érző, hideget és meleget érzékelő, fájdalomérző és mozgásérző szerveink is (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 201) | egy sejt csak egyféle szagot képes érzékelni (1954 Élet és Tudomány C4905, 1275) | bizonyos rovarok érzékelik az ibolyántúli fényt (1973 Népszava júl. 29. C7438, 6) | A köztudatban egyelőre négy alap- (azaz egymástól egyértelműen elkülöníthető, az ízlelőapparátus más-más részein érzékelt) íz szerepel – az édes, a sós, a keserű és a savanyú (2008 Népszabadság aug. 23. C7856, 17).
1a. tn (ritk) ’〈vmely élőlény〉 rendelkezik az érzékelés képességével’ ❖ az ember a környező világból új anyagokat vesz fel; ezeket áthasonitja, s az életmozgás által felhasznált és kiküszöbölt elemek helyett öntáplálására forditja; akarva, öntudatosan mozog, érzékel (1864 Orvosi Hetilap C8114, 234) | én élek, én veszek tudomást a világ dolgairól, látok, érzékelek, szóval testem anyagának léte nem az a tudattalan, amilyen az életem előtt volt (1909 Füst Milán CD10) | ki is vagyok én valójában: mit jelent, hogy látok, hallok, érzékelek, sőt gondolkodom (2003 Népszabadság máj. 17. C7851, 4).
1b. ts (Műsz) ’〈jelet, adatot stb. készülék, műszer (része), ill. vmely műszerrel vki〉 felfog(va rögzít)’ ❖ sem szemmel, sem mikroskoppal nem érzékelhető molecularis elváltozás (1914 Orvosi Hetilap C8164, 890) | a számlálólapokra kijegyzett kulcsszámokat a gép érzékelni tudja és az érzékelés alapján maga lyukasztja ki a lyukkártyán a kivánt számokat (1948 Szabad Nép júl. 14. C4871, 7) | A gyakorlatban használt 1 Ampère áramegységnek milliárd részét kell itt [ti. a földáram-obszervatóriumban] a méréskor érzékelni (1962 Tárczy-Hornoch Antal CD52) | A Toshiba digitális [...] fényképezőgépét 1,5 millió színt érzékelő CCD egységgel látták el (1999 Byte Magazin CD38).
2. ts (tárgy n. is) ’az ismert érzékszervektől v. érzékelési módoktól (részben) független módon felfog, megérezve észlel vmit vki’ ❖ durch den inneren Sinn wahrnehmen; érzékelni, érzékeivel belsőképpen nézelni, v. nézlelni (1823 Német–magyar–deák lexikon C3047, 133) | [a magyar zeneszerzők] a romlatlan egyszerüség ösvényén haladva, józan fogékonyságukkal mintegy ösztönszerüleg érzékelik a helyest (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a dialóg úgy van megírva, hogy a néző minden pillanatban tisztán érzékeli azt is, amit ez a két ember magában gondol, de a másik előtt kénytelen elhallgatni (1935 Hevesi Sándor 9247003, 100) | vannak területek, amelyeket megfelelő érzékenységű ember varázsvessző mozgásával érzékel, hogy ezek fölött a megbetegedések gyakoribbak (1998 Természet Világa CD50).
2a. (tárgy n. is) ’lelkileg ráhangolódva átél, átérez vmit vki’ ❖ [a lélek nyugalmához és erkölcsi gyönyörökhöz] úgy juthatunk, ha a’ hitgyakorlásokban naponként nevekedünk, mert csak ezen oktatás által tanulunk érzékelni (fühlen) és érezni (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232031, 76) | érezzük, szinte érzékeljük ennek a primitív művészetnek minden szenzációját, melyben mélység és ügyesség, öntudatlanság és számítás, mezőillat és parfüm bizarr harmóniába olvad össze (1909 Kosztolányi Dezső CD10) | [Ady] az egyetlen, akinek nem a metafizikán vagy az etikán keresztül vannak hűvös és magasztos frázisai Istenről, hanem aki a látók és átélők primer tapasztalásával érzékeli a religiosumot minden etikai és metafizikai jelleget megelőzően és azoktól függetlenül (1940 Pintér Jenő CD44) | úgy éreztem mint az élet tavaszán, midőn az ember egy istenhez hasonlatosan emelkedik az emberiség fölé, és minden szívdobbanásában az örökkévalóságot érzékeli! (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).
3. ts ’értelmével (és érzékeivel) felfog, észrevesz vmit vki, ill. 〈testület〉 ismerethez jutva (meg)tud vmit’ ❖ Az igazság nem más, mint a kauzálitás, [...] vagyis nem más, mint logikus valóság. Mi ezt a kauzálitást nem láthatjuk, mert nem ismerhetjük összetételeit, nem érzékelhetjük tehát továbbmüködését (1902 Pesti Napló jún. 4. C6610, 10) | Klára izoláltan látja a dolgokat, nem érzékeli azok összefüggését a valóságban (1919 Balázs Béla CD10) | [Imrus] még nem jutott odáig, hogy rendezze, pontosan érzékelje, mit jelent számára az a három-négy szürke mondat, amit az előbb fejére olvastak (1954 Vidor Miklós 9778002, 226) | A kormány természetesen érzékelte ezt a több mint 100 milliárd forintos hiányt (2002 Országgyűlési Napló CD62).
Sz: érzékelő.
Vö. ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.