érzékies mn 15B

1. (rég, ritk) ’anyagi, materiális, fizikai világhoz tartozó, arra vonatk., azzal kapcs.’ ❖ [a régi egyiptomiak túlvilágba vetett hite] igen érzékies volt, mert ők az ember’ anyagi részét vagy is testét elkerülhetlenül szükségesnek tárták a’ szellemi rész’ létezhetéséhöz (1838 Társalkodó C7975, 287) | [az általam kigondolt eszme] kettős ugyan, de még sem annyira érzékies mint inkább szellemi csint tolmácsol (1845 Szemere Pál C3948, 270).

2. (/vál) ’érzékekre (erősen) ható 〈dolog〉’ ❖ „A’ sz. család nyugalma Egyiptusba futamlásakor” […]. E’ festvény találmánya igen érzékies. Maria egy fa alatt ülve, a’ Krisztus-gyermeket látszik tiszta fehér ruhába öltöztetni akarni (1840 Honművész C6074, 285) | az érzékies vallásosság lobog szinte két évszázadon át az egész barokk-müvészetben (1924 Budapesti Hírlap okt. 4. C4712, 2) | Mihályfit gyönyörű, érzékies hangja, lendületes pátosza és férfias egyénisége sodorták ebbe a romantikus stílusba és a hősszerelmesi szerepkörbe (1956 Csathó Kálmán C1267, 216) | [Nemes Nagy Ágnes] érzékies-súlyos képeiben, váratlan vágásaiban, az előadás hirtelen fordulataiban, hatásosan változó tempóban egy mindenre ajzott figyelemmel tapadó, mindent test szerint újra teremtő, szenvedélyes értelem izzik (1995 Népszabadság okt. 7. C7845, melléklet 3).

3. ’Testi, kül. szexuális (jellegű).’

3a. (kissé rég) ’nemi v. erotikus jellegű, ill. a nemiségből eredő, azzal összefüggő 〈ösztön, inger, vonzerő stb.〉’ ❖ [a gróf] Páris boudoir-jaiban a szerelemről elegendő fogalmat szerzett magának, s kelet érzékies szenvedélyéről is tett némi tapasztalást (1872 Fővárosi Lapok C8088, 1064) | érzékies vágyak (1893 PallasLex. CD02) | [Bródy Sándor] csak művészi érzésre képes, és szenvedélyekre, vágyakra – buja, érzékies, csapongó szerelemre (1939 Halász Gábor¹ CD10).

3b. ’testi, kül. a nemi jellegű élvezeteket kedvelő v. a (nemi) ösztönök uralma alatt álló, ill. nemi vonzerővel rendelkező, erotikus kisugárzású 〈személy〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈természete〉’ ❖ sokkal szenvedélyesbek, érzékiesbek vagyunk, hogysem olly dolgokra önként tudnánk hajolni, mellyek bennünket erősben meg nem ráznak (1839 Hasznos Mulatságok C8351, 95) | Don Juan Tenorio, kinek gonosz, elvetemült, szenvedélyes, érzékies daemoni jellemét a költő valóban remekül festi (1870 Fővárosi Lapok C8086, [166]) | a lány túlságosan érzékies volt neki, túlságosan járt utána (1922 Alkalay Ödön CD10) | A szabados versek nem valami érzékies természet megnyilvánulásai, a kor nem vette az effajta megnyilatkozásokat nagyon tragikusan (1942 Csatkai Endre CD52) | [Balassihoz] képest a lírájában olyan érzékies Ronsard valószínűleg csak szelíd ábrándozó volt (1994 Népszabadság máj. 30. C7844, 23).

3c. (kissé rég) ’ilyen hajlamra valló v. ilyen vonzerővel bíró 〈testrész, vonás stb.〉’ ❖ Correggio a szépség, kellem és az érzékies báj utolérhetetlen mestereként ecsetelte [Magdolnáját] (1860 Ormós Zsigmond C3366, 39) | [az asszony] végighevert a pamlagon érzékies, gyönyört kináló bágyadtsággal (1912 Pesti Napló ápr. 11. C6670, 25) | [A bankárné] nagy, kék szemei ártatlan gyermekszemek; de szép formáju, nagy, érzékies szája egy bakhánsnőé (1925 Budapesti Hírlap júl. 30. C4713, 14) | [Anna] merészen kivágott kisestélyi ruhájának és sima, kreolos bőrének érzékies pompájában megint annak a „nőies” nőnek hatott, aki nem is erőlteti, hogy másért szeressék, mint önmagáért (1966 Magyar Nemzet ápr. 14. C4803, 7).

3d. (kissé rég) ’a nemi vágyat felkeltő v. beteljesítő, kielégítő 〈cselekvés, történés〉’ ❖ [Arisztophanész Lüszisztraté című drámájára jellemzőek a] nemi vágyak s szenvedély durva kifejezései, sőt csaknem színrehozása; a megtagadott élvezetből eredő érzékies szóváltások (1885 Budapesti Szemle C7589, 215) | Kállóné pedig érzékiesen dőlt be ezüstcsillámos, selyem színházi belépőjébe, amelyet a sapkás ruhatáros tartott eléje, pikánsan, kissé botrányosan emelte föl a zsüpónját [= alsószoknyáját] és mutogatta formás lábát (1912 Szini Gyula CD10) | A közönség eleinte mintha csalódott volna, hiszen ami hindu táncot – tán kevésbbé igazit – eddig látott, az többnyire vad kigyózások és érzékies vonaglások produkciója volt (1926 Pesti Hírlap máj. 6. C5674, 12) | [Rózsika és a fiú] már egymásnak is estek. Vad, érzékies, önfeledt csókolózásba fogtak (1946 Népszava júl. 10. C7436, 7).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

érzékies melléknév 15B
1. (rég, ritk)
anyagi, materiális, fizikai világhoz tartozó, arra vonatk., azzal kapcs.
[a régi egyiptomiak túlvilágba vetett hite] igen érzékies volt, mert ők az ember’ anyagi részét vagy is testét elkerülhetlenül szükségesnek tárták a’ szellemi rész’ létezhetéséhöz
(1838 Társalkodó)
[az általam kigondolt eszme] kettős ugyan, de még sem annyira érzékies mint inkább szellemi csint tolmácsol
(1845 Szemere Pál)
2. (/vál)
érzékekre (erősen) ható 〈dolog〉
„A’ sz.szent család nyugalma Egyiptusba futamlásakor” […]. E’ festvény találmánya igen érzékies. Maria egy fa alatt ülve, a’ Krisztus-gyermeket látszik tiszta fehér ruhába öltöztetni akarni
(1840 Honművész)
az érzékies vallásosság lobog szinte két évszázadon át az egész barokk-müvészetben
(1924 Budapesti Hírlap okt. 4.)
Mihályfit gyönyörű, érzékies hangja, lendületes pátosza és férfias egyénisége sodorták ebbe a romantikus stílusba és a hősszerelmesi szerepkörbe
(1956 Csathó Kálmán)
[Nemes Nagy Ágnes] érzékies-súlyos képeiben, váratlan vágásaiban, az előadás hirtelen fordulataiban, hatásosan változó tempóban egy mindenre ajzott figyelemmel tapadó, mindent test szerint újra teremtő, szenvedélyes értelem izzik
(1995 Népszabadság okt. 7.)
3.
Testi, kül. szexuális (jellegű).
3a. (kissé rég)
nemi v. erotikus jellegű, ill. a nemiségből eredő, azzal összefüggő 〈ösztön, inger, vonzerő stb.〉
[a gróf] Páris boudoir-jaiban a szerelemről elegendő fogalmat szerzett magának, s kelet érzékies szenvedélyéről is tett némi tapasztalást
(1872 Fővárosi Lapok)
érzékies vágyak
(1893 PallasLex.)
[Bródy Sándor] csak művészi érzésre képes, és szenvedélyekre, vágyakra – buja, érzékies, csapongó szerelemre
(1939 Halász Gábor¹)
3b.
testi, kül. a nemi jellegű élvezeteket kedvelő v. a (nemi) ösztönök uralma alatt álló, ill. nemi vonzerővel rendelkező, erotikus kisugárzású 〈személy〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈természete〉
sokkal szenvedélyesbek, érzékiesbek vagyunk, hogysem olly dolgokra önként tudnánk hajolni, mellyek bennünket erősben meg nem ráznak
(1839 Hasznos Mulatságok)
Don Juan Tenorio, kinek gonosz, elvetemült, szenvedélyes, érzékies daemoni jellemét a költő valóban remekül festi
(1870 Fővárosi Lapok)
a lány túlságosan érzékies volt neki, túlságosan járt utána
(1922 Alkalay Ödön)
A szabados versek nem valami érzékies természet megnyilvánulásai, a kor nem vette az effajta megnyilatkozásokat nagyon tragikusan
(1942 Csatkai Endre)
[Balassihoz] képest a lírájában olyan érzékies Ronsard valószínűleg csak szelíd ábrándozó volt
(1994 Népszabadság máj. 30.)
3c. (kissé rég)
ilyen hajlamra valló v. ilyen vonzerővel bíró 〈testrész, vonás stb.〉
Correggio a szépség, kellem és az érzékies báj utolérhetetlen mestereként ecsetelte [Magdolnáját]
(1860 Ormós Zsigmond)
[az asszony] végighevert a pamlagon érzékies, gyönyört kináló bágyadtsággal
(1912 Pesti Napló ápr. 11.)
[A bankárné] nagy, kék szemei ártatlan gyermekszemek; de szép formáju, nagy, érzékies szája egy bakhánsnőé
(1925 Budapesti Hírlap júl. 30.)
[Anna] merészen kivágott kisestélyi ruhájának és sima, kreolos bőrének érzékies pompájában megint annak a „nőies” nőnek hatott, aki nem is erőlteti, hogy másért szeressék, mint önmagáért
(1966 Magyar Nemzet ápr. 14.)
3d. (kissé rég)
a nemi vágyat felkeltő v. beteljesítő, kielégítő 〈cselekvés, történés〉
[Arisztophanész Lüszisztraté című drámájára jellemzőek a] nemi vágyak s szenvedély durva kifejezései, sőt csaknem színrehozása; a megtagadott élvezetből eredő érzékies szóváltások
(1885 Budapesti Szemle)
Kállóné pedig érzékiesen dőlt be ezüstcsillámos, selyem színházi belépőjébe, amelyet a sapkás ruhatáros tartott eléje, pikánsan, kissé botrányosan emelte föl a zsüpónját [= alsószoknyáját] és mutogatta formás lábát
(1912 Szini Gyula)
A közönség eleinte mintha csalódott volna, hiszen ami hindu táncot – tán kevésbbé igazit – eddig látott, az többnyire vad kigyózások és érzékies vonaglások produkciója volt
(1926 Pesti Hírlap máj. 6.)
[Rózsika és a fiú] már egymásnak is estek. Vad, érzékies, önfeledt csókolózásba fogtak
(1946 Népszava júl. 10.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások