érzéki mn 18B2 

1. ’Érzékszervvel v. érzékeléssel kapcs.’

1a. ’érzékszervekkel felfogható v. azok által közvetített, konkrét 〈inger, érzet stb.〉, érzékszervvel történő 〈érzékelés〉, ill. olyan 〈művészi ábrázolás〉, amely szinte valóságosan, közvetlenül érzékelhetővé tesz vmit’ ❖ a’ mit érzékileg, vagy külső ’s belső érzékink által, veszünk észre (1841 Péterfi Károly 8362006, 190) | a látás, hallás, tapintás, izlés és szaglás által kapott érzéki bényomások (1877 Brassai Sámuel 8067001, 6) | a természettudomány, mely folyton az érzéki tapasztalattal van elfoglalva, gyöngébb képviselőiben könnyen megfeledkezik voltaképeni föladatáról: az emberi elme fölszabadításáról a szemfényvesztő érzéki látszatok rabszolgasága alól (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 349) | a drámában valósággal érzékien, szemmel és füllel veszek tudomásul egy életet, egészen úgy, mint különben a magam igazi életét (1908 Balázs Béla CD10) | [a művészi lélekelemzés] külső dolgok érzéki ábrázolása útján jön létre: minthogy a művész dolga e világon az, hogy a jelenségek érzékelhető felületeivel űzze látványos mágiáit (1948 Füst Milán 9161049, 127) | Minden megismerés az érzéki tapasztalásból indul ki (1998 Orvosi Hetilap C8244, 2391).

1b. (rég, ritk) ’érzékelésre való, az érzékelést lehetővé tevő 〈szerv〉’ ❖ Sinnlich, 1. érzéki; die fnf sinnlichen Werkzeuge, az öt érzéki mívſzerek (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 466. hasáb) | ezen képszövetkeztetés [ti. az álom] az érzéki organumokra tett szűntelen bényomatok által nem akadályoztatik (1818 Bitnitz Lajos C5501, 40) | A’ küls érzékeknek psychikos nyavalyái, az érzéki Orgánumoknak nevekedett, vagy ertlenedett érzékenységébl származnak (1828 Tudományos Gyűjtemény C5622, 121).

1c. ’(vmely) érzékszerv működésében megnyilvánuló, abból következő, azzal kapcs.’ ❖ a’ szem és fül csak eszközlő útak, mellyeken a’ szép müvészetek az értelemre és szivre hatnak; a’ festés, plasticai mü, architectura’ munkásságai és hatások igen keskeny körüek lennének, ha azoknak hatalmát egyedül csak külső érzéki tehetségekre szoritjuk (1838 Kállay Ferenc C7307, 15) | a csecsemőket a hallás nem foglalkoztatja annyira, mint a többi érzéki funkciók (1891 Pesti Hírlap dec. 12. C5639, 5) | [Az intézetek] mintegy 800 növendéket fogadnának be, hogy a siketnémaság szomoru állapotát enyhitve, ez érzéki hibákban szenvedőket bekapcsolják a társadalom életébe (1923 Népszava ápr. 4. C7491, 7) | a diákok a tárgyakat általában „konkrét érzéki szinten” sajátítják el, vagy „talajtalan általánosságban” dolgozzák föl (1967 Magyar Nemzet ápr. 16. C4804, 11) | A délibáb érzéki csalódás, legtöbbször „vizet látunk, a hőtől remeg a föld” (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈a szellemivel, gondolatival, érzelmivel szemben is:〉 anyagi, materiális, fizikai 〈valóság, jelenség stb.〉 v. 〈vminek, vkinek〉 ilyen 〈jellege, természete stb.〉, ill. ilyen meghatározottságú 〈szemlélet, megközelítés〉, ilyen jellegű, természetű v. erről az oldaláról, ebben a vonatkozásban tekintett 〈személy v. dolog〉’ ❖ minden, a’ mi vagyon két (érzéki, és érzéken túl való) természetből áll, mellyek az igaz emberben egy mértékkel olly szorosan vagynak öszsze szerkesztetve, hogy egymással mindenkor barátságosan megegyezzenek (1823 Tudományos Gyűjtemény C5559, 110) | a vallási positivismus átmegy természet imádásba vagy atheismusba, az ember a földi dolgok fejlődésében legfölebb mint legfőbb fokon álló érzéki lény tekintetik, melynek élete a növény és állat életével alig valamivel magasztosabb (1876 Németh Antal² 8331001, 34) | mind a kétféle metaphorában érzéki dologgal fejeztünk ki egy másikat, mely vagy érzéki volt, vagy csak gondolati (1895 Négyesy László 8329001, 198) | [Plótinosz szerint] az érzéki világ ellentéte a szelleminek, osztható, változó, aminek oka az anyagban van (1922 RévaiNagyLex. C5711, 518) | A fogalmi közlés, érzelmi kifejezés, érzéki elképzeltetés itt [ti. az antik drámában] a lényeg, maga a dráma már csak kis mértékben történés (1924 Hevesy Iván CD10) | Nem [építészeti] modorról van itt szó, nem is ízlésbeli elköteleződésről; a tégla inkább fegyelmet és érzéki beállítódást sugall alkalmazójáról (1995 Népszabadság júl. 11. C7845, melléklet VIII) | [a John Locke elindította empirista felfogás] a megismerés érzéki oldalaira helyezi a hangsúlyt (1997 PedagógiaiLex. C6811, 220).

3. ’Testi, kül. szexuális (jellegű).’

3a. ’(kizárólag) testi érzékekre ható, ill. azok kielégítését szolgáló 〈dolog, élmény stb.〉’ ❖ [a pogány magyarság azt tekintette jónak,] a’ mi tettszets, kellemetes, ’s kielégítti érzéki fbb kívánatikat. És minthogy az önn megtartás’ ösztönétl sürgettetének leghatalmasabban; [...] a’ kövér legel, halakkal bvelked folyók, a’ vadas erdk, a’ barmok’ szaporasága, valának egyedl a’ jók (1817 Tudományos Gyűjtemény C5481, 68) | Az ünnepléseknek semmi egyéb szinök érzéki élvezetnél (Genuss) nem volt, kivevén hogy kéregböl készült moszkákra ’s kozákokra nyilaztak (1834 Jelenkor C0228, 523) | Igen, kiállításba járni is munka máma, nem csupán úri időtöltés, nem csupán könnyű érzéki gyönyörűség! (1925 Marsovszky Miklós CD10) | Érzéki, erős, fűszeres ennivalószag veszi birtokba a világot. Jó paprikás lé rotyog a lábosban (1947 Népszava jan. 1. C4837, [18]) | Márta István zenei effektusai olykor érzéki megrázkódtatássá fokozzák a racionális drámát (1992 Népszabadság nov. 6. C7842, 17).

3b. ’nemi v. erotikus jellegű, ill. a nemiségből eredő, azzal összefüggő 〈ösztön, inger, vonzerő stb.〉’ ❖ fő törekedésem nem lész nékem soha a’ testi gyönyörkedés, hanem csak eszköz, nem czél gyanánt fogom én mindig használni az érzéki örömeket (1830 Imre János 8195002, 24) | egy kiválóan szép és erényes nő, Desdemona nevű, szerelemre gyulladt a mór iránt, nem érzéki ösztönből, hanem szellemi tulajdonságainak csodálatából (1864 Szász Károly² ford. CD11) | A nő szoknyája leért egészen a cipő orráig és keble, nyaka csipkékben veszett el, hogy a legcsekélyebb érzéki ingert keltő idoma se bukkanhasson elő (1929 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A karrierista pincért és a fáradt, csalódott arisztokrata nőt egymás karjába hajtja az érzéki vonzalom (1960 Népszabadság nov. 16. C4812, 9) | különleges, érzéki vonzerő birtokában van (1994 Magyar Nemzet máj. 21. C8369, melléklet VII) | [A nő] kellemes idomai láttán érzéki vágy ömlött el rajta, szeretett volna a hajába szagolni (2008 Pósfai György 3151003, 356).

3c. ’testi, kül. a nemi jellegű élvezeteket kedvelő v. a (nemi) ösztönök uralma alatt álló, ill. nemi vonzerővel rendelkező, erotikus kisugárzású 〈személy〉 v. 〈vkinek〉 ilyen 〈természete〉’ ❖ A rajongó, s nem kis mértékben érzéki férj pedig hamar eltelt a gyönyörrel (1859 Halmágyi Sándor C2007, 49) | Gemma antik szoborhoz hasonló szépséggel bir, Mária Nikolajevna kevésbbé szabályos, de érzékibb és csábitóbb (1884 Fővárosi Lapok C8100, 1354) | [Walt Whitman] nem törődött az úgynevezett erkölccsel, érzéki volt magáért a kéjért (1919 Pásztor Árpád CD10) | Az erotikus ujjak húsosak, a végén gömbölyűek, a hüvejkujj erőteljes. A nők kezei több esetben mutatnak érzéki természetre, mint a férfiaké (1970 Magyar Nemzet márc. 1. C4807, 10) | Érzéki nők klubja indul Valentin napján [...]. Az első téma, melyet Réz András vezet fel: női vágykeltők (2003 Népszabadság febr. 14. C7851, 23).

3d. ’ilyen hajlamra valló v. ilyen vonzerővel bíró 〈testrész, vonás stb.〉’ ❖ érzéki arczkifejezésü és bozontos szakállu ember (1857 Pesti Napló okt. 24. C8639, [1]) | ugy hátraveti magát, mint valami függőágyban, természetes és öntudatlan feltüntetése érzéki idomainak (1880 Pesti Hírlap jún. 15. C5628, [1]) | Érdekes fej. Vastag, érzéki szája fölé kettős zárjelként borul a rövid, tömött bajusz (1930 Kárpáti Aurél CD10) | érzékin rózsás arcszíne (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 6) | a nő búgó és márkázottan érzéki hangján (1940 Tabi László 9693001, 322) | a magányos férfi levelezés útján szerez magának feleséget. Amikor megérkezik a menyasszony, a férfi elámul érzéki szépségén... (2008 Népszabadság dec. 13. C7856, 19).

3e. ’az érzékiségre ható, a nemi vágyat felkeltő, ill. beteljesítő v. kielégítő 〈cselekvés, történés〉’ ❖ Felesége Wesselényi-leány, neje a dicsőült Bánffy Lászlónak, kitől mivel talán érzékileg ki nem elégítheté, még életében elvált és Pagethez ment (1842 Sárosi Gyula 8404082, 393) | A legérzékibb néptánczokat, u. m. a spanyol fandangót guitarre-kiséretre egyetlenegy nő, a nápolyi tarantellát több egymásba kapaszkodó nő járja (1888 Vasárnapi Újság C7402, 779) | Nagy, érzéki csókolózás (1912 Molnár Ferenc² 9453004, 47) | [A legény] a hálószoba felé intett a fejével. – Az öregnek a babája, mondta jóízűn. – Hallgattam. – Egész éjjel úgy jajgatnak, mint a macskák… az ember nem tud tőlük aludni… folytatta bizalmasan s érzékin vihogva hozzá (1918 Füst Milán CD10) | a zsúfolt liftben is molesztálja valaki: nap mint nap arccal a lift falához szorítja és érzékien simogatja hátsó felét (1997 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF. ~, érzékileg; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.