érzelgős mn 15C
1. ’nagyon(, túlzottan) érzelmes, szentimentális v. így megnyilvánuló 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ [Dupin úr] az a’ politikában, mi egy fiatal leány életben: őszinte, meleg és szemérmes; de egyszersmind kiállhatlanul szeszélyes, érzelgős, változékony s félénk (1834 Jelenkor C0228, 474) | A nép nem érzelgős. Kemény élethez szokva, keményen bánik saját gyermekével is, idegenekkel épen nem sokat gondol (1854 A Magyar Nép Könyve C2996, 323) | Sokkal szerelmesebb vagyok magába, mint idáig hittem. Megrázott, megváltoztatott, érzékennyé, érzelgőssé tett (1933 Krúdy Gyula CD54) | Hol érzelgősek és melegségre vágyók a serdülők, hol elzárkóznak, tüskések, visszautasítók (1965 György Júlia 1062001, 51) | Úgy látszik, [Robert Altman filmrendező] öregkorára megszelídült, sőt érzelgős lett (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’(mesterkélt) érzelmektől túláradó 〈viselkedés〉, ill. túlzott(, mesterkélt) érzelmességre valló v. az érzelmek eluralkodásáról, eláradásáról árulkodó 〈arckifejezés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ sem a’ fekete vendéghaj, sem pedig az érzelgős arcz nincsenek többé szokásban (1833 Császár Ferenc ford.–Nota C0440, 29) | S ugyan mit is segit rajtad ez az érzelgős hangulat? Nem férfihoz való az (1875 Fővárosi Lapok C8091, 754) | – Mari! – könyörgött Noszty érzelgősen, megfogván a karját – hallgasson meg… (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | A franciák gyöngéden, sőt érzelgősen szeretik a gyereket, csak éppen nem nemzik és nem szülik meg (1928 Schöpflin Aladár CD10) | [a fiatalember] igyekszik visszafojtani magába azt a fontoskodó és érzelgős szóáradatot, ami türelmetlenül ostromolja belülről (1981 Grendel Lajos 1060002, 87).
1b. ’olyan 〈idő(szak)〉, amikor vki túlzottan átadja magát az érzelmeinek, ill. amelyben az érzelmeknek túlzott jelentősége van’ ❖ érzelgős korunk ezen rémszülöttje [ti. a zsidó emancipáció] ellen (1843 Társalkodó C7980, [341]) | érzelgős pillanataiban még „testvéremnek” is mondja magát (1863 Pesti Napló nov. 6. C8645, 1) | A cseléd-család érzelgős korszaka [ti. hogy a cseléd a család része] elmúlt, mindörökre el (1907 Pesti Hírlap szept. 6. C5655, [1]) | A tanácsiaknak – s ez Kőbánya ismeretében természetes – semmiféle érzelmi rázkódást, érzelgős órát nem jelentett a szanálás ténye (1981 Népszava jan. 23. C7446, 5).
1c. ’az érzelmeknek túlzott jelentőséget tulajdonító, ill. érzelmek által túlzottan befolyásolt 〈szempont, megközelítés stb.〉’ ❖ káromlom a’ mai érzelgős nevelést, melly a’ spártai szent durvaság helyett euripidesi lágyságot plántál belénk (1833 Muzárion C5250, 267) | vigyázni kell, nehogy valami érzelgős szempont kapjon lábra, mert az nem áll a társadalom érdekében, hogy a börtön elveszitse szigorúan büntető jellegét (1874 Fővárosi Lapok C8090, 588) | nagyon gondolatlan politika volna, amely e fontos jogok bármelyikét érzelgős okokból föladná (1916 Népszava nov. 7. C7484, 7) | Nem kell ezzel az egocentrikus, érzelgős megközelítéssel nézni a világpolitikát, megkövetelni nagyhatalmaktól vagy ilyen-olyan szervezetektől, kiadványoktól, hogy ránk különösen figyeljenek (1993 Rácz Árpád CD17).
2. ’érzelmi elemekkel telített, ill. (hatásvadász módon) erős érzelmi hatásokra törekvő 〈mű, előadásmód stb.〉’ ❖ Bartha ur (Vesselényi Ferencz) az 1-ső felvonásban ’s addig, mig szerepének érzelgős részei nem következtek, játszásra és szavalásra nézve kielégitett (1836 Honművész C6070, 630) | Harcos, vad, egészen amazon, s mégis oly szelíd érzelmekben áradoz, mintha a modern líra legérzelgősb termékeivel táplálkoznék (1873 Gyulai Pál 8173012, 520) | Hummel a legutóbbi érzelgős bécsi keringőt parancsolta első számnak a prímás kérdésére (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 166) | megtapadunk-e az érzelgős, romantikus álerkölcsös, végső soron kispolgári ábrázolásmódnál, amit nagynénik olvastak fel unokahúgaiknak (1968 e. Sipkay Barna 9606003, 54) | népszerűségre tettek szert a tömegesen előállított, érzelgős, szirupos alkotások (1992 Horváth Hilda CD17).
Sz: érzelgősség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.