érzés fn 4B  érezés (rég)

1. ’az érez igével kifejezett testi v. lelki folyamat, történés’ ❖ [a tüdőgyulladás] kznſégeſen, borzaſztó fázáſſal kezddik, az utánn forroſág, hurut, fuladás, ollykor nehéz teréhnek érzéſe az egéſz melye határán (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 96).

2. ’külső v. belső inger, hatás által keltett fizikai érzet, érzéklet’ ❖ egyszerre meg szüntek vólna testi érzéseid (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 415) | Jéghideg érzés futott át tagjaimon, homlokomon hideg verejték gyöngyözött (1865 Lauka Gusztáv 8343011, 31) | Vannak az érzékszervek által külső behatások folytán bennünk támaszott érzéseken kivül még az u. n. közérzések, vagyis olyan érzések, melyeket nem kivülünk létező tárgyakra vonatkoztatjuk, hanem, melyek saját testünk állapotát illetőleg értesítenek bennünket (1894 PallasLex. CD02) | És a zuhany. És a kéjes érzés hangjai, az illatos meleg vízben (1916 Szomory Dezső 9683008, 18) | Az [allergiát okozó] apró részecskék […] kiválthatják a szemek viszketését, vörösödését, könnyezését, illetve a torokban kaparó érzést idéznek elő (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’külső jelenségek, személyek stb. (észlelése, tapasztalása) hatására keletkező élmény, benyomás’ ❖ ha-tsak mind másoknak, a’ kik’ ſzavainak tellyes bátorsággal ’s bizodalommal hihetek […], mind pedig magam’ saját érzése meg nem tsal; alkalmasint el-is-értem tárgyamat [ti. az Osszián fordításakor kitűzött célt] (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 321) | [Täuber Izidor] „Tizenöt év egy bécsi magántanító életéből” czímű önéletírása pedig élénk színekkel ecseteli saját tapasztalatai és érzései alapján a maga korát (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Valami romantikus átlelkesültség áradt ebből az emberből, valami középkorias, valami nyersebb és igazabb emberség […]. De mégis megmaradt az az érzés, hogy egy felületesen szelidített tigrissel ülnek egy asztalnál. Ezt az érzést szeme váltotta ki (1937 Szerb Antal 9668030, 157) | [a Xsara] Picasso a legtágasabb a kategóriában, ráadásul utasterében csupán öt ülést helyeztek el, így a kocsi érzésre is tágas (2000 Magyar Hírlap CD09) | Háromszor kell kimennie vizelni. A piszoár törött, a csempe csúszós. Harmadjára már rossz érzése van, Hogy kilóg innét, vékony itt a pajzsa (2010 Térey János 3314004, 334).

2b. ’előérzet, sejtelem, megérzés’ ❖ Jupiter! […] Halálos érzéſem, Ágis’ életétl Verd-el; ne érezzek jvendlésérl (1772 Bessenyei György¹ C1076, 61) | Le akarták ugyan az Aszszonyt beszélleni feltett szándékáról: de ő tsak azt állította, hogy őtet érzése [ti. hogy a halottnak vélt fiától levele van otthon] meg nem tsalná (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 175) | Papp Mózesben valami olyanféle érzés volt, hogy ne siettesse ezt az utazást. Mintha valami baj felé közeledtek volna (1903 Rákosi Viktor 8387012, 324) | [Petőfi] Tordán elbucsuzik szeretteitől és baljós érzésekkel indul el az utolsó csatába (1944 Pesti Hírlap márc. 10. C5692, [8]) | Rosszat sejt, és érzései hamar igazolódnak (1995 Magyar Nemzet júl. 24. C8370, 7).

3. ’a külső v. belső világ eseményeire, jelenségeire adott szubjektív egyéni reakció, belső indulati megmozdulás; érzelem’ ❖ Hol vannak érzéſim, min lehet hatalmam? Iſteni barátſág! Mennyei ſzerelem! Hogy leſz benned méreg és méz a’ gytrelem? (1772 Bessenyei György¹ C1076, 120) | ha kiszáguldok a pusztára s feltűn elém az egész rengő búzatengerével, dobogó méneseivel, kolompoló gulyáival, oh akkor oly boldog érzés fog el, melyet kimondani képes nem vagyok (1855 Győry Vilmos 8170014, 164) | Mennyi vágy, ima, lemondás, reménykedés, áldás, átok, könny és fékevesztett indulat kapcsol ahhoz a lányhoz; nincs az az érzés, melybe szívemet bele ne ringatta volna (1897 Ady Endre CD0801) | Teljesen szabad folyást engedve érzéseinek, magából kikelve egyre azt harsogta: – Disznóság! Disznóság! (1923 Károlyi Mihály 9311005, 434) | A bántalmazott gyerekben legtöbbször szorongás, és/vagy agresszió keletkezik, valamint felerősödnek olyan disszociatív mechanizmusok, amelyek elviselhetőbbé teszik a hirtelen feltört agresszív érzéseket (2010 Treuer Tamás et al. 3268001, 251).

3a. ’az ilyen reakcióra való képesség’ ❖ veszedelmes mételyként terjedett el a’ mai íróknál a’ szertelen szabad festés, […] végképpen megfelejtkezvén az érzés’ és értelem egyarányos foglalatoskodtatásáról (1822 Tudományos Gyűjtemény C5551, 52) | osztatlan lelkünk elemi tehetségei: érzés, értelem, akarat (1847 Életképek C8374, [421]) | Nálam az érzés, ész és akarat hármas egységet alkot, tudniillik az emberi lelket, ezt a három összetevőt külön is, de összemunkálásukban is kell vizsgálnunk (1924 Tardos Krenner Viktor CD10) | Futnunk kell […], vagy van idő a tűnődésre? Értelem és érzés edzésére, arcunk kiformálására, biztos belső pontjaink fölfényesítésére? (1984 Népszava márc. 10. C7449, 9).

3b. (gyakr. -vel raggal) ’teljes érzelmi azonosulás, átélés’ ❖ Az az aggott Ortzi, ki mint Sas ifjadni, Kaſztali forrásnál versekre fakadni Olyly érzéssel ſzokott, hogy bájoló hangja A’ vadat is, kit rejt kſzirt’ mély barlangja, Meg lágyít, és ſzelíd emberré változtat, Szívekbenn társaság ſzeretést okoztat (1789 Révai Miklós C0794, [XI]) | A napokban hallatá magát Kolosvártt Hahnel Fridrik hegedűvirtuoz […]. Játékát különösen magyarját érzés jellemzi (1845 Pesti Divatlap C5836, 256) | [Kutasi kisasszony] szavalata néhol monoton, másutt azonban keresztülcsillog rajta az érzés (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | [Pista] a szeretetet rögtön megérezte és maga is mindjárt mindenkit megszeretett, nagy érzéssel mesélte Tímárnak, hogy a Bögözi néni mennyire szereti (1921 Babits Mihály CD10) | János puhán csinálta, a szemét is becsukta közben, arról lehetett tudni, hogy érzéssel csókol (1996 Népszabadság dec. 24. C7846, 36).

3c. (-vel raggal, hsz-szerűen) ’gyengéden, finoman’ ❖ Életlenséget okoz az is, ha az exponáló gombot nem elég lágyan, érzéssel nyomjuk meg, hanem erőteljesen, lökésszerűen (1968 Népszabadság aug. 31. C4818, 10) | Ne így [masszírozz]; csak dörzsölgessed. Érzéssel! (1979 Kornis Mihály 1082001, 49) | Szép az új kocsi, úgy simogatom, mint egy leányt: érzéssel, finoman (2006 Népszava okt. 10. C7469, 10).

3d. ’empátia, együttérzés, ill. az azzal járó jóindulat’ ❖ Zordon erdők, durva bérczek, szirtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talám több érezéssel bírtok, Mintsem embertársaim (1802 Csokonai Vitéz Mihály 7069067, 162) | Ha benned emberi érzés vagyon, ne öld meg őtet önn’ gyalázatoddal! (1819 Katona József 8226028, 250) | abban az emberben sincs egy csepp érzés, nem érez együtt a családjával (1932 Hamvas H. Sándor CD10) | még van bennem érzés, gyengédség, még szánom a szenvedőt és segíteni akarok rajta (2002 Oravecz Imre 3252061, 200).

3e. (rendsz. minőségjelzővel) ’vmely személy v. csoport lelki-szellemi beállítódását, habitusát, ill. vki, vmi iránti érzelmi viszonyulását, annak állandósult irányát meghatározó érzület’ ❖ Hogy ugy mond egy Fiút ſzánjon édes Attya, Az Atyai érzés méltán kívánhatja (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 667) | nézz meg egy angyali elmével, nemes érzéssel teljes szép ifiú férfit (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 37) | Ez az erős nemzeti és hazafiúi érzés, mely egyaránt megvan a magyar fajban, az akkori nemzedékben – Arany fiatalkori kortársainál – különösen ki volt fejlődve (1893 Riedl Frigyes 8393002, 32) | Hol maradt magából fiam a keresztény érzés? Hisz minden szavából az önzés beszél (1922 Rab Gusztáv CD10) | [a népköltészet] rímelési módját nem veszi át Tóth Árpád akkor sem, amikor érzésben, szemléletben közelebb kerül a néphez és versalakjait is a néptől kezdi kölcsönözni (1955 Kardos László 9305001, 296) | [az emlékérmek] átadásán Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith is részt szokott venni, jelezve, hogy azonosul azzal az érzéssel, amellyel mi viseltetünk az ügy iránt (2005 Országgyűlési Napló CD62).

4. (rendsz. minőségjelzővel) (kissé rég) ’az az érzék, amely képessé, alkalmassá tesz vkit, hogy vmely(, a jelzőben meghatározott) szempontból felfogjon, helyesen megítéljen, ill. műveljen vmit’ ❖ a’ Theocritus elsöségét a’ maga nemébenn az bizonyítja, hogy ö kevésnek van ínnye ſzerént. Azoknak ö nem tetſzhet, a’ kik a’ Terméſzet’ mindenféle ſzépségeit – még kiſſebb réſzekbenn is – nem érzik; azoknak, a’ kiknek érzéſek el-vetemedett (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163072, [**3v]) | A bándi ifjúsági zenekar kvartettet muzsikál, egy francia négyest. Embertelen cselekmény ez. Merénylet a muzsikai érzés ellen (1884 Petelei István 8361008, 117) | A francziák erkölcsi és jogi érzésének sajnos sülyedésére vall, hogy csak a legalantibb néprétegek közt akadnak olyanok, kik kormányuk e szervilizmusa s az oroszimádás ez önmegalázó nyilvánulása ellen tiltakozni mernek (1890 Pesti Napló nov. 26. C8672, [1]) | a szerzőt cserben hagyta legfőbb színdarab-szerző tulajdonsága, a színpad perspektívája és akusztikája iránti ösztönös érzés (1933 Schöpflin Aladár CD10).

Ö: alap-, át~, becsület~, bel-, diadal~, együtt~, élet~, ellen~, elő~, fájdalom~, félelem~, felelősség~, íz~, jó~, kéj~, köz~, meg~, ön~, öröm~, rá~, szégyen~, után~.

ÖU: bizonytalanság~, biztonság~, fény~, forma~, fölény~, gyönyör~, halál~, hang~, hiány~, hivatás~, hő~, igazság~, jog~, komfort~, kor~, kötelesség~, kudarc~, lét~, magány~, meleg~, nyomás~, sors~, stílus~, szabadság~, szag~, szemérem~, szép~, szín~, szolidaritás~, szomjúság~, természet~, tömeg~, utó~, valóság~, válság~, világ~.

ÖE: ~állapot, ~áradat, ~forma, ~gazdag, ~hiány, ~hullám, ~kifejező, ~kitörés, ~komplexum, ~kör, ~különbség, ~küszöb, ~mentes, ~mód, ~roham, ~tartalom, ~teli, ~teljes, ~tenger, ~tudomány, ~változás, ~vihar, ~zavar.

Sz: érzéses, érzési, érzésű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.