érzéstelen mn és hsz
I. mn 14B
1. ’érzőidegekkel nem rendelkező v. (átmenetileg) érzéketlenné vált 〈test(rész), testtáj〉, v. vmely fizikai inger iránt érzéketlen 〈ember v. állat〉, ill. olyan 〈fizikai állapot〉, amelyben az érzőidegek nem működnek’ ❖ Azon testi részek, mellyekben nincsenek idegek, érzéstelenek, például a köröm, haj (1843 Purgstaller József C3551, 7) | az érzéstelen állapotot most leginkább kloroformgőzök belehelése által érik el (1896 PallasLex. CD02) | a köthártya érintésre érzéstelen, a láta [= pupilla] rendesen tág és fényre visszaható (1867 Orvosi Hetilap C8117, [918]) | nézték a mint a doktor kiviszi az asszony halottnak tetsző, érzéstelen testét a másik szobába, honnan nemsokára erős, szinte elviselhetetlen illatok áradtak be (1893 Fővárosi Lapok C0161, [2709]) | Szívás közben az állat [ti. a ruhatetű] sérülések iránt teljesen érzéstelen (például lábai levághatók). A legtöbb ember a tetűszúrás iránt idővel érzéstelenné válik (1916 Orvosi Hetilap C8166, 347) | [az orvos] ellenőrzi, valóban érzéstelenné vált-e a kezelendő terület (1996 Magyar Hírlap CD09).
2. ’olyan 〈személy〉, akinek (vki, vmi iránt) nincsenek érzelmei, közönyös v. vmely esemény, történés stb. nem vált ki belőle érzelmet, ill. aki együttérzésre, részvétre képtelen’ ❖ Eugenius herczeg többször kijelenté csodálkozását, hogyan lehet az, hogy egy olly erős nagy nemzet, mint a’ német, érzéstelenül mindent eltűr Francziaország’ szemtelenségétől (1837 Figyelmező C6731, 347) | De a’ szív, melly után [Rómeó] sovárog, érzéstelen, hideg marad iránta (1845 Életképek C0102, 280) | Laczikából igen érzéstelen, rossz ember lesz (1896 Kozma Andor C2786, 128) | Magadévá tettél egy leányt, aki gyermekeket szül neked, – te pedig, mintha nem is lennél, érzéstelen vagy hozzám. Vétek ez, Petja (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | Nemsokára elcsöndesedett minden, magunkban imádkoztunk, s valami szörnyű, tompa kiüresedést éreztünk. Ha akkor csapódik a mi ajtónk, szinte érzéstelenül mentünk volna [a kivégzésre] mi is (2002 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’olyan 〈érzésvilág v. lelkiállapot, megnyilvánulás stb.〉, amely nem mutatja v. nélkülözi az (együttérző) érzelmeket’ ❖ Nincs-e hatalmában – ugymond – e’ büszke szivnek, azon hidegséggel viseltetni az ifju érzéstelen szíve iránt, mellyel egykor szerelmét olly büszkén utasítá vissza a’ tolakodónak, a’ vagyontalan szegénynek? (1843 Magyar Életképek C7052, 142) | a törvény érzéstelen szava rádörgé valakire az Ítéletet: „bűnös vagy: menj bűnhődni vétkedért!” (1852 Pesti Napló jún. 11. C8634, [1]) | [Emma] átmenet nélkül a legérzéstelenebb komolysággal mondta: – Elmegyek, úgy lesz, ahogy akarod (1904 Pesti Hírlap jan. 7. C5652, 13) | – Már régen nem volt itt, pedig máskor gyakrabban szokott idejönni, – jegyezte meg Linus, de a hangja érzéstelen és száraz volt, mintha a világ legunottabb és legközönyösebb dolgáról beszélt volna (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | Ismerek hivatalt […], ahol rideg, érzéstelen a fogadtatás, az ügyintézés (1963 Magyar Nemzet aug. 9. C0356, 1) | Létezik, hogy az óriási eredmények és az érzéstelen arc mögött egy kiégett, magába roskadt, vakvágányra futott ember rejtőzött? Ez lenne Björn Borg?! (1992 Népszava máj. 9. C7457, 14).
3. (kissé rég) ’vmi iránt fogékonyságot nem mutató, közömbös, érdektelen 〈személy v. csoport〉, ill. érzelmileg vmire nem alkalmas 〈személy〉’ ❖ Leginkább érezhető a’ hiány [a színdarabban] a’ jó anyák ’s [!] személyesítésében. Erre Kovácsné igen víg ’s érzéstelen (1841 Athenaeum C0022, 95) | A kéjencz is – ugymond – középuton jár, mert nem marad érzéstelen a női kellemek iránt egy részről, de nem is olly együgyü más részről, hogy csak egynek kettőnek, vagy csak tizenkettőnek mutatná be hódolatait (1845 Pesti Divatlap C5836, 51) | [a polgárság a] szesz monopólium jövedelmét féltve bűnösen érzéstelen minden alkoholellenes mozgalommal szemben (1907 Népszava ápr. 30. C7475, 8) | Wallacet a természettudományokkal való foglalkozás nem tette vakká és érzéstelenné a társadalmi kérdések iránt (1913 Népszava nov. 15. C7481, 2).
4. (kissé rég) ’érzékelésre v. érzésre, ill. érzelmek kif-ére nem képes 〈élettelen dolog, tárgy〉’ ❖ Miből áll a’ szív? Sem aczél sem érzéstelen húsból (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 1104) | Érzéstelen sziklát szeress te csak (1856 Lisznyai Damó Kálmán C2922, 84) | Százezer ember változik érzéstelen géppé most a háboru előtt (1909 Népszava márc. 17. C7477, [1]) | folyton leveleket írt, fájó szerelmét a szótalan, érzéstelen, holt papiroson élte le, várt, remélt (1918 Vasárnapi Újság C7432, 490).
5. (rég, ritk) ’érzelmektől mentes, érzésektől nem befolyásolt 〈dolog〉’ ❖ A’ tiszta akarat […] csak a’ szükséges reguláknak, törvényeknek tiszta és érzéstelen képzettyei által a’ gyönyörnek vagy az undornak minden elre mentt érzeménnye nélkül határoztatik meg (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 36).
II. hsz 0 (kissé rég)
’érzelmet nem érezve, átélve, ill. nem mutatva’ ❖ látni az esten felballagó holdat, látni fényét a’ homályos ormok felett, – melly szívet hágy érzéstelen nyugodni! (1832 Vajda Péter C7233, 76) | Lipcsei Klára (Nerissa), mint mindig, hidegen, fásan, érzéstelen játszott (1842 Athenaeum C0025, 464) | [Az asszony] nyugtalan tekintete a kéjes pillák alól örvendezve kémlelte a fogadó magányát és érzéstelen siklott el rajtam, aki esdeklőn néztem reá (1911 Szomory Dezső CD10) | Jó vándorolni vénként Jégországban, hol nem fakadnak földi vágyak, álmok, jó menni, menni mint az angyalok, érzéstelen és szenvedélytelen (1931 Mécs László 9432005, 14).
Sz: érzéstelenség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.