érzület fn 3B (vál) 

1. (ritk) ’külső v. belső fizikai inger(ek) érzékelése nyomán az agyban keletkező szubjektív benyomás’ ❖ vannak nők tökéletesen kifejlett petefészkekkel és a kifejlésben hátramaradt (rudimentär) méhvel, kiknél a hószám másodlagos tüneményei mint derék és lágyék fájás s a többi sajátságos érzületek a rendes időszakokban mind jelen vannak (1859 Orvosi Hetilap C8109, 498) | az újonnan hozzájárult akár testi, akár lelki érzület túlsúlylyal bir az előbb fönnállott [éhség]érzés fölött, s arról figyelmünket tökéletesen elvonja (1872 Fővárosi Lapok C8088, 367) | [Rapaport Samu] azt tapasztalta igen korán, nagy érzékenységgel, hogy a páciensnél [ti. József Attilánál] a szervi érzületek nem egyszerű neurotikus tünetek, hanem annál mélyebb zavarról, pszichotikus szervérzésekről (coenesztopatiákról) lenne szó (1982 Bókay Antal et al. 2019003, 594).

2. ’vmely külső v. belső helyzet, állapot stb. átélése, ill. tudata’ ❖ a magyar nemzet és a hadsereg között a jó egyetértés és az egymásra utaltság érzületéből folyó barátságos szellem kifejtése (1886 Vasárnapi Újság C7400, 494) | a bizonytalanság érzülete inkább fokozódott, mint csökkent (1936 Budapesti Hírlap jan. 28. C4724, 5) | [Sánta Ferenc Farkasok című novelláskötetében] az otthonosság helyén megjelent az idegenség érzülete, a fenyegetettség tudata (1968 Béládi Miklós C6885, 1828) | Annyi mindenről kellett beszélnünk Cholnokyval az elmúlt évtizedek során, abban az érzületben, hogy valamely misztikus unió volna köztünk – kellett beszélni mindig erről is, arról is (2005 Karátson Gábor 3170002, 158).

2a. (ritk) ’külső jelenségek észlelése, tapasztalása hatására keletkező élmény, benyomás’ ❖ Ilyetén hibák [ti. az ikes igék helytelen használata], müvelt emberre nézve, valódi fülkinzások, s ha müvelt avagy tudományokkal foglalkozó egyének által követtetnek el, rendkivül fokozzák e kellemetlen érzületet (1867 Rádl Ödön 8382001, 16) | [az angol és német kormány közötti] megállapodás nemcsak a nevezett két államra nézve volna előnyös, hanem az egész világon megváltó érzületet keltene (1909 Népszava aug. 7. C7477, 3) | Lehet, hogy ez az élénkítési csomag valójában csak azt az érzületet kívánja kelteni, hogy a kormány a bajban is a helyén van, és megvédi az országot a világgazdaságból fenyegető kedvezőtlen folyamatoktól (2001 Országgyűlési Napló CD62).

3. (ritk) ’érzelem, érzés mint lelkiállapot’ ❖ nézetünk szerint a szív, az érzület gyakran sokkal jobb és igazságosabb műbiró a hideg fogalmakkal okoskodó észnél (1855 Budapesti Hírlap C7813, 4120) | Utczán, teren ezrek csoportja árad És ezreket egy érzület hevít (1886 Kozma Andor 8252006, 37) | Rémüldözött folyvást a kecskéért, a tőle való undora tetejébe. Végül aztán kiegészítette ezt a két ellentétes érzületét a legfurcsább harmadik. Részvét fogta el őt a kecske helyzetén (1947 Tersánszky Józsi Jenő 2005100, 17) | Nem cselekményes darab [ti. a cigányság életéről készült koreográfia], inkább az érzületekre hat (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. (rendsz. minőségjelzővel v. birtokszóként) ’vmely személy v. csoport lelki-szellemi beállítódását, habitusát, ill. vki, vmi iránti viszonyulását, annak állandósult irányát meghatározó érzés’ ❖ De mikép fog a’ költő szivedre mívelőleg, érzületedre irányzólag, jellemedre szilárditólag hatni, ha szellemi felsőbbséget nem fejt ki, mellynek a’ legmiveltebb is szívesen hódol? (1843 Athenaeum C0026, 155) | éppen azon országokban, melyekben közös iskola létezik, a vallásos érzület nemcsak nem gyengébb, hanem erősebb, mint ott, hol kizárólag felekezeti iskolák léteznek (1868 Eötvös József 8126054, 412) | Már Allan Ramsay (1686–1758) és Fergusson Róbert (1751–1774) meglepőleg tudták eltalálni dalaikban a nép gondolkozását, érzületét, fölfogását, de nemsokára követte őket Nagy-Britannia egyik legnagyobb lirikusa, Burns Róbert, a skót parasztfiu (1759–96) (1893 PallasLex. CD02) | azt reménylik a csehek, hogy a Körber-minisztérium vissza fog lépni és helyébe oly kormány jön, a mely barátságosabb érzülettel fog a csehekhez viseltetni (1902 Budapesti Hírlap nov. 9. C4690, 2) | érzületére nézve konzervativ (1907 Vasárnapi Újság C7421, 123) | A nemzeti múlt, a nemzeti hagyományok ismerete és átérzése nélkül nem lehet helyes nemzeti önismeretet, helyes nemzeti tudatot és érzületet kialakítani (1991 Benkő Loránd 2036005, 329).

4. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’az az ösztönös érzék, amely képessé, alkalmassá tesz vkit, hogy a jelzőben meghatározott szempontból felfogjon, helyesen megítéljen, ill. műveljen vmit’ ❖ A természet szent ösztöne boszura serkenti a fiut: azonban az értelem, s az erkölcsi érzület nem elégszik meg a homályos gyanúval arra nézve, hogy vért ontson: hanem tudni kiván világosan (1853 Egressy Gábor 8123003, 178) | az aesthetikai szépnek érzülete (1853 Budapesti Hírlap C7811, 398) | [az államcsőd] hosszu időre a megrendült államhitel s állami tekintély helyreállásának reményét is legázolja, a nép jogi érzületét megrontja (1893 PallasLex. CD02) | az iparművészet és háziipar az egész országban évezredes tradició, vallás, a nép művészeti érzületének legbelsejéből fakad, természetes és magától értetődő (1911 Pásztor Árpád 9519009, 154) | Aki felelős tetteiért, mércére talál, csak űzze a tisztánlátás szenvedélye, hiszen erkölcsi érzület senkitől sem tagadtatott meg, csupán mi fojtjuk el (1997 Magyar Nemzet szept. 26. C6354, 8).

Ö: köz~.

ÖU: ellen~, jó~, nép~.

ÖE: ~világ.

Sz: érzületi, érzületű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.