esetlegesség fn 3B8

1. ’a véletlenszerűség mint események, körülmények alakulásának, menetének rendje, módja’ ❖ Esetlegesség vagy sors szeszélye akarta csak, hogy a’ tilbury [= kétkerekű, fedetlen hajtókocsi] könnyű kereke egy nagy kőbe ütközvén, a tengely ketté tört ’s Hugó közelebb találta magát a földhez mintsem óhajtotta volna (1856 Vadnay Károly C1985, 82) | nem szabad az esetlegességre bízni a tennivalókat (1966 Népszava júl. 10. C4830, 3) | Az esetlegességnek való kiszolgáltatottság, a múltban gyökerező elvárások alapján felfoghatatlan jelen tapasztalata jellegzetes eleme a Sorstalanságnak (2003 Szirák Péter 3303001, 22).

2. ’az a tulajdonság, hogy vmi esetleges, nem rendszerszerű, előre nem tervezett v. kiszámíthatatlan, ill. vminek ilyen volta’ ❖ az események adatnak elő törvényszerü s esetlegesség nélküli folyamukban (1849 Greguss Ágost C1907, 112) | E hir, esetlegessége miatt, engem igen meglepett (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a tudományos értékű feldolgozásnak ellentmond a könyv időnként csevegő stílusa, a jegyzetanyag kiválasztásának esetlegessége (1987–1988 Németh S. Katalin 2019016, 746) | A jól komponált képben sosem érezni esetlegességet (2009 Kovács András Bálint 3186001, 40).

3. ’esetleges, véletlen, előre nem tervezett esemény v. körülmény, ill. nem rendszerszerű, kiszámíthatatlan dolog’ ❖ a nyelvhibákat számolja s kicsinyes részletekbe menő esetlegességekre vonatkozó szofizmákkal áll elő (1844 Madách Imre 8284059, 630) | a legkitünőbb emberek is csak emberek s a betegségtől kezdve szórakozottságig egy csoport esetlegesség befolyása alatt állunk (1860 k. Gyulai Pál 8173006, 390) | vannak értelmetlen szabályok, melyeknek semmiféle valóságos funkciójuk nincs, hanem a régebbi társadalmak gyámoltalanságából és történeti esetlegességekből származnak (1943 Bibó István 9056001, 464) | a főhős inkább esetlegességként értelmezi a történteket (2003 Szirák Péter 3303001, 28).

Vö. ÉrtSz.; TESz. esetleges; ÉKsz.

esetlegesség főnév 3B8
1.
a véletlenszerűség mint események, körülmények alakulásának, menetének rendje, módja
Esetlegesség vagy sors szeszélye akarta csak, hogy a’ tilbury [= kétkerekű, fedetlen hajtókocsi] könnyű kereke egy nagy kőbe ütközvén, a tengely ketté tört ’s Hugó közelebb találta magát a földhez mintsem óhajtotta volna
(1856 Vadnay Károly)
nem szabad az esetlegességre bízni a tennivalókat
(1966 Népszava júl. 10.)
Az esetlegességnek való kiszolgáltatottság, a múltban gyökerező elvárások alapján felfoghatatlan jelen tapasztalata jellegzetes eleme a Sorstalanságnak
(2003 Szirák Péter)
2.
az a tulajdonság, hogy vmi esetleges, nem rendszerszerű, előre nem tervezett v. kiszámíthatatlan, ill. vminek ilyen volta
az események adatnak elő törvényszerü s esetlegesség nélküli folyamukban
(1849 Greguss Ágost)
E hir, esetlegessége miatt, engem igen meglepett
(1858 Vasárnapi Újság)
a tudományos értékű feldolgozásnak ellentmond a könyv időnként csevegő stílusa, a jegyzetanyag kiválasztásának esetlegessége
(1987–1988 Németh S. Katalin)
A jól komponált képben sosem érezni esetlegességet
(2009 Kovács András Bálint)
3.
esetleges, véletlen, előre nem tervezett esemény v. körülmény, ill. nem rendszerszerű, kiszámíthatatlan dolog
a nyelvhibákat számolja s kicsinyes részletekbe menő esetlegességekre vonatkozó szofizmákkal áll elő
(1844 Madách Imre)
a legkitünőbb emberek is csak emberek s a betegségtől kezdve szórakozottságig egy csoport esetlegesség befolyása alatt állunk
(1860 k. Gyulai Pál)
vannak értelmetlen szabályok, melyeknek semmiféle valóságos funkciójuk nincs, hanem a régebbi társadalmak gyámoltalanságából és történeti esetlegességekből származnak
(1943 Bibó István)
a főhős inkább esetlegességként értelmezi a történteket
(2003 Szirák Péter)
Vö. ÉrtSz.; TESz. esetleges; ÉKsz.

Beállítások