esetlen mn és hsz 

I. mn 14B

1. ’ügyetlenül, nehézkesen mozgó 〈ember, es. állat〉, ill. ilyen 〈kéz, láb〉’ ❖ A’ huszonegyévü ifju igazi oriás vala már, nagy, széptermetü ’s zömök […] kezei ’s lábai kevessé esetlenek (1834 Nefelejcs ford. C3315, 34) | Csak én vagyok oly esetlen, formátlan, mint egy vén nagyanyó! Igazán szégyenlek kimenni az utcára (1904 Tutsek Anna 8495005, 186) | Ez a fiatal gróf egy esetlen, nagy darab ember (1926 Móricz Zsigmond 9462010, 105) | Még abból az időből ismerték őt [ti. Munit], amikor egy gyapjas juhnyáj ura volt, nem pedig két esetlen kecskéé (2006 Farkas Aliz ford.–Narayan 3149005, 654).

1a. ’ügyetlen, suta 〈mozdulat, mozgás〉’ ❖ Ezen hizelgések valóban hasonlók azon állat esetlen czirógatásaihoz, melly egyszer arszlán bőrbe öltözék, de gazdája által megismertetett (1843 Pesti Hírlap CD61) | Az a nehéz, esetlen járás, az a nehéz, esetlen mozgás, mely a munkára kényszerített, de nem arra született testnek megerőltetéséből, a folytonos erőntúli munkának kényszeréből származott, nem volt észlelhető (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 13) | A költő esetlenül lökdösődik a forgó párok között, nem tud táncolni, finoman társalogni sem (1936 Illyés Gyula 9274067, 173) | [Lajos] esetlen, mégis graciózus mozdulataival, váratlan kis ugrásokkal fejezte ki, amit szóba önteni nem tudott (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 568).

2. ’az adott helyzetben furcsán, a körülményeknek nem megfelelően, azokhoz nem illő módon viselkedő, (vmiben) ügyetlen 〈személy〉, ill. 〈vkinek〉 ilyen 〈volta〉’ ❖ Egy valóságos Grátziának szépen esik az originalis selypeskedés: de futhatnám, mikor egy társaságban az esetlen majmok affektált petyegéssel bosszantják a’ füleket (1803 Csokonai Vitéz Mihály C2556, 17) | rész szerint a’ Közönség nagyobb részinek ki állhatatlan gorombasága, rész szerint a’ Játszók nagyobb számának nem tsak mesterségire nézve idétlen és esetlen vólta, hanem maga viselésébenn is botránkoztató erkőltstelensége egészenn el idegenített [a színháztól] (1812 Szentgyörgyi József C2562, 470) | [Tinódi Sebestyén] járatlan, esetlen a verselésben (1899 Acsády Ignác C0067, 205) | – Miért neveznek engem Bovarynak? – kérdezte [Scalpomb] szemrehányóan – Hát annyira esetlen és nevetséges vagyok? (1945 Sőtér István 9613002, 27) | Elveszi a zavarában esetlen fiatalembertől a virágot és a szobába vezeti (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 556).

2a. ’az adott helyzetben furcsa, a körülményeknek nem megfelelő, azokhoz nem illő, idétlen 〈megnyilvánulás, viselkedés〉’ ❖ esetlenül s oktondilag egyenesen ekkép szól (1842 Széchenyi István CD1501) | nem divat, hogy nő mondja el az epilogust; egyébiránt nem is esetlenebb, mint ha férfi mondja el a prologust (1870 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | a telefonos-kisasszonyok munkáját sokszor igen megneheziti a közönség esetlen viselkedése (1912 Budapesti Hírlap febr. 17. C4700, 26) | Esetlenül, idült kamaszzavarral vigyorgott (1982 Jékely Zoltán 9278103, 12).

3. ’idomtalan, ill. az ízlésnek v. a funkciójának nem (egészen) megfelelő, ügyetlen 〈tárgy, dolog〉’ ❖ ? Esetlen, Mérséketlen, Öszveilletlen, Édomtalan (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, XVI) | Ime szakad felh, s kékíti az esti pirulványt, Mintha magas hegynek búvnának tornyai földbül. Hirtelen elterjed. Karimáján számos esetlen Formákat lel az ácsorgó (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 424) | Azon időkben az ágyúk még igen esetlen gépek voltak, hosszú, nehéz mozgathatatlan csöveikkel csak egy irányban lehetett lőni (1860 Jókai Mór CD18) | A talpfa csaplyukaiba béültetjük az egybekötött ajtót. Jó, hogy vastagabb alúl, jobban megáll. Fölfelé már ügyetlen, esetlen volna, ha ilyen vastag maradna (1907 Malonyay Dezső 8292006, 117) | Mindannyian ismerjük azokat az esetlen, nagy folyosókkal összekötött, kis szobákból álló budapesti lakásokat, amelyek egyszer csak – általában miután új gazdára lelnek – karaktert váltanak, és kellemesen egyedi, tágas terű otthonokká lesznek (2002 Lakáskultúra CD39).

3a. ’kedvezőtlen v. rossz szabású, viselőjén rosszul álló 〈ruhadarab〉, ill. 〈ruhadarabnak〉 olyan 〈tulajdonsága〉, amely azt okozza, hogy viselőjén rosszul áll’ ❖ Fél-kész, esetlen öltönyt vaj ki hord? (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Esetlenül szűk volt rajtam a ruha (1931 Kassák Lajos 9314010, 26) | a [frakk] szabása divatjamúlt, kék színe hamis, gallérja bántóan esetlen (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 140) | [A betegek] esetlen flanelpizsamákban császkálnak a folyosókon (2004 Németh Gábor 3246002, 170).

3b. ’elhibázott v. kidolgozatlan, funkciójának nem (egészen) megfelelő(, nehézkes) 〈szöveg, terv, szabály stb.〉’ ❖ tudatlan, ’s esetlen Recensióját nem tsak jóvá hagyja, de még azt plausibilissé is tenni erőlködik (1818 Márton István C2569, 557) | A férfiak itt rendesen kártyáztak, vagy esetlen élcek fölött kacagtak (1857 Vadnay Károly 8501002, 11) | Vannak is már tervek, esetlenebbnél esetlenebbek: csak válogatni kell közülük (1880 Mikszáth Kálmán 8312075, 103) | az arab számokat is csak a XVI. sz.-ban fogadják be általánosabban az Alpokon innen az esetlen római számrendszer helyett (1936 Hajnal István CD42) | van egy rendkívül esetlen szabály arra vonatkozóan, hogyan kell megállapítani a szőlőterület nagyságát (2000 Országgyűlési Napló CD62).

4. (ritk) ’esetlegesen megvalósuló’ ❖ [a magyarok] űzlete ’s iparfogyasztása maig esetlenebb és gyérebb a’ tizenöt éves irtású amerikai rabgyarmaténál (1846 Kuthy Lajos C2857, 4) | A fiút, kivált az elsőt, az apa, az apai ágon felmenő nagyapák, rokonok nevére keresztelték. Ez az elv a leánygyermek esetében következetlenül és esetlenül érvényesült (2004–2005 Balázs Lajos² 3010002, 139).

II. hsz 0

’gyámoltalanul, ügyefogyottan, ill. tehetetlenül’ ❖ Bizonyos, hátulról menyecske, előlről vénecske nőtől kérdé nagy esetlen, a szeles husz éves ifju: hány esztendős lehet már? (1859 Aszalay József C0683, 184) | [Julinak] a karjai csak esetlen lógtak, és mintha a feje is súlyos lenne a nyakának (1911 Bán Ferenc CD10) | Ömlik a víz, az ablaknál esetlen didergek, mint a kocsonyás falak (1937 Kis Ferenc 9334002, 31) | Mányoki esetlen-szégyenülten, nyakonöntötten áll (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 550).

Vö. CzF. ~, esetlenül; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; ÚMTsz. esetlen¹, esetlen²

esetlen melléknév és határozószó
I. melléknév 14B
1.
ügyetlenül, nehézkesen mozgó 〈ember, es. állat〉, ill. ilyen 〈kéz, láb〉
A’ huszonegyévü ifju igazi oriás vala már, nagy, széptermetü ’s zömök […] kezei ’s lábai kevessé esetlenek
(1834 Nefelejcs ford.)
Csak én vagyok oly esetlen, formátlan, mint egy vén nagyanyó! Igazán szégyenlek kimenni az utcára
(1904 Tutsek Anna)
Ez a fiatal gróf egy esetlen, nagy darab ember
(1926 Móricz Zsigmond)
Még abból az időből ismerték őt [ti. Munit], amikor egy gyapjas juhnyáj ura volt, nem pedig két esetlen kecskéé
(2006 Farkas Aliz ford.Narayan)
1a.
ügyetlen, suta 〈mozdulat, mozgás〉
Ezen hizelgések valóban hasonlók azon állat esetlen czirógatásaihoz, melly egyszer arszlán bőrbe öltözék, de gazdája által megismertetett
(1843 Pesti Hírlap)
Az a nehéz, esetlen járás, az a nehéz, esetlen mozgás, mely a munkára kényszerített, de nem arra született testnek megerőltetéséből, a folytonos erőntúli munkának kényszeréből származott, nem volt észlelhető
(1887 Tóvölgyi Titusz)
A költő esetlenül lökdösődik a forgó párok között, nem tud táncolni, finoman társalogni sem
(1936 Illyés Gyula)
[Lajos] esetlen, mégis graciózus mozdulataival, váratlan kis ugrásokkal fejezte ki, amit szóba önteni nem tudott
(2010 Somssich-Szőgyény Béla)
2.
az adott helyzetben furcsán, a körülményeknek nem megfelelően, azokhoz nem illő módon viselkedő, (vmiben) ügyetlen 〈személy〉, ill. 〈vkinek〉 ilyen 〈volta〉
Egy valóságos Grátziának szépen esik az originalis selypeskedés: de futhatnám, mikor egy társaságban az esetlen majmok affektált petyegéssel bosszantják a’ füleket
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
rész szerint a’ Közönség nagyobb részinek ki állhatatlan gorombasága, rész szerint a’ Játszók nagyobb számának nem tsak mesterségire nézve idétlen és esetlen vólta, hanem maga viselésébenn is botránkoztató erkőltstelensége egészenn el idegenített [a színháztól]
(1812 Szentgyörgyi József)
[Tinódi Sebestyén] járatlan, esetlen a verselésben
(1899 Acsády Ignác)
– Miért neveznek engem Bovarynak? – kérdezte [Scalpomb] szemrehányóan – Hát annyira esetlen és nevetséges vagyok?
(1945 Sőtér István)
Elveszi a zavarában esetlen fiatalembertől a virágot és a szobába vezeti
(1974 Galgóczi Erzsébet)
2a.
az adott helyzetben furcsa, a körülményeknek nem megfelelő, azokhoz nem illő, idétlen 〈megnyilvánulás, viselkedés〉
esetlenül s oktondilag egyenesen ekkép szól
(1842 Széchenyi István)
nem divat, hogy nő mondja el az epilogust; egyébiránt nem is esetlenebb, mint ha férfi mondja el a prologust
(1870 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
a telefonos-kisasszonyok munkáját sokszor igen megneheziti a közönség esetlen viselkedése
(1912 Budapesti Hírlap febr. 17.)
Esetlenül, idült kamaszzavarral vigyorgott
(1982 Jékely Zoltán)
3.
idomtalan, ill. az ízlésnek v. a funkciójának nem (egészen) megfelelő, ügyetlen 〈tárgy, dolog〉
?
Esetlen, Mérséketlen, Öszveilletlen, Édomtalan
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Ime szakad felh, s kékíti az esti pirulványt, Mintha magas hegynek búvnának tornyai földbül. Hirtelen elterjed. Karimáján számos esetlen Formákat lel az ácsorgó
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Azon időkben az ágyúk még igen esetlen gépek voltak, hosszú, nehéz mozgathatatlan csöveikkel csak egy irányban lehetett lőni
(1860 Jókai Mór)
A talpfa csaplyukaiba béültetjük az egybekötött ajtót. Jó, hogy vastagabb alúl, jobban megáll. Fölfelé már ügyetlen, esetlen volna, ha ilyen vastag maradna
(1907 Malonyay Dezső)
Mindannyian ismerjük azokat az esetlen, nagy folyosókkal összekötött, kis szobákból álló budapesti lakásokat, amelyek egyszer csak – általában miután új gazdára lelnek – karaktert váltanak, és kellemesen egyedi, tágas terű otthonokká lesznek
(2002 Lakáskultúra)
3a.
kedvezőtlen v. rossz szabású, viselőjén rosszul álló 〈ruhadarab〉, ill. 〈ruhadarabnak〉 olyan 〈tulajdonsága〉, amely azt okozza, hogy viselőjén rosszul áll
Fél-kész, esetlen öltönyt vaj ki hord?
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
Esetlenül szűk volt rajtam a ruha
(1931 Kassák Lajos)
a [frakk] szabása divatjamúlt, kék színe hamis, gallérja bántóan esetlen
(1954 Benedek Marcell ford.Balzac)
[A betegek] esetlen flanelpizsamákban császkálnak a folyosókon
(2004 Németh Gábor)
3b.
elhibázott v. kidolgozatlan, funkciójának nem (egészen) megfelelő(, nehézkes) 〈szöveg, terv, szabály stb.〉
tudatlan, ’s esetlen Recensióját nem tsak jóvá hagyja, de még azt plausibilissé is tenni erőlködik
(1818 Márton István)
A férfiak itt rendesen kártyáztak, vagy esetlen élcek fölött kacagtak
(1857 Vadnay Károly)
Vannak is már tervek, esetlenebbnél esetlenebbek: csak válogatni kell közülük
(1880 Mikszáth Kálmán)
az arab számokat is csak a XVI. sz.század-ban fogadják be általánosabban az Alpokon innen az esetlen római számrendszer helyett
(1936 Hajnal István)
van egy rendkívül esetlen szabály arra vonatkozóan, hogyan kell megállapítani a szőlőterület nagyságát
(2000 Országgyűlési Napló)
4. (ritk)
esetlegesen megvalósuló
[a magyarok] űzlete ’s iparfogyasztása maig esetlenebb és gyérebb a’ tizenöt éves irtású amerikai rabgyarmaténál
(1846 Kuthy Lajos)
A fiút, kivált az elsőt, az apa, az apai ágon felmenő nagyapák, rokonok nevére keresztelték. Ez az elv a leánygyermek esetében következetlenül és esetlenül érvényesült
(2004–2005 Balázs Lajos²)
II. határozószó 0
gyámoltalanul, ügyefogyottan, ill. tehetetlenül
Bizonyos, hátulról menyecske, előlről vénecske nőtől kérdé nagy esetlen, a szeles husz éves ifju: hány esztendős lehet már?
(1859 Aszalay József)
[Julinak] a karjai csak esetlen lógtak, és mintha a feje is súlyos lenne a nyakának
(1911 Bán Ferenc)
Ömlik a víz, az ablaknál esetlen didergek, mint a kocsonyás falak
(1937 Kis Ferenc)
Mányoki esetlen-szégyenülten, nyakonöntötten áll
(1974 Galgóczi Erzsébet)
Vö. CzF. ~, esetlenül; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; ÚMTsz. esetlen¹, esetlen²

Beállítások