esetrag fn 3A1 (Nyelvt)

’névszóhoz, kül. fn-hez járuló, annak vmely esetét jelölő rag’ ❖ Ha a’ melléknév egészitő gyanánt kiséri a’ főnevet; rendesen előtte áll ’s ekkor sem a’ többes számjelét, sem az eset-ragokat föl nem veszi (1835 Vajda Péter C4667, 126) | A névragozásban megkülönböztetjük az u. n. esetragokat s a birtokos személyragokat (1897 PallasLex. CD02) | Idegen elemek (egyiptomi, szíriai, perzsa stb.) beolvadásával az amúgy sem széles rétegre iskolázott arab nyelv tovább romlott: az esetragokat hibásan használták és felcserélték (1944 Germanus Gyula 9189002, 9) | Történeti szempontból [a névutóknak] a flexiós toldalékok kialakulásában játszott szerepük döntő: univerzális grammatikalizációs folyamatoknak engedelmeskedve az uráli nyelvek döntő többségű esetragja belőlük keletkezett (2006 Bakró-Nagy Marianne 3177003, 273).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

esetrag főnév 3A1 (Nyelvt)
névszóhoz, kül. fn-hez járuló, annak vmely esetét jelölő rag
Ha a’ melléknév egészitő gyanánt kiséri a’ főnevet; rendesen előtte áll ’s ekkor sem a’ többes számjelét, sem az eset-ragokat föl nem veszi
(1835 Vajda Péter)
A névragozásban megkülönböztetjük az u. n.úgynevezett esetragokat s a birtokos személyragokat
(1897 PallasLex.)
Idegen elemek (egyiptomi, szíriai, perzsa stb.s a többi) beolvadásával az amúgy sem széles rétegre iskolázott arab nyelv tovább romlott: az esetragokat hibásan használták és felcserélték
(1944 Germanus Gyula)
Történeti szempontból [a névutóknak] a flexiós toldalékok kialakulásában játszott szerepük döntő: univerzális grammatikalizációs folyamatoknak engedelmeskedve az uráli nyelvek döntő többségű esetragja belőlük keletkezett
(2006 Bakró-Nagy Marianne)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások