esketés fn 4B
1. ’az esket igével kifejezett cselekvés, történés’ ❖ [az angol parlamentben] az irlandi nagy-jurybill [ti. nagyesküdtszékről szóló törvényjavaslat] szinte 3adszor ’s utószor olvastatott fel; az irlandi cath. papok esketése ellen hozott kemény büntetést eltörlesztő pedig másodszor (1833 Jelenkor C0226, 572).
2. ’〈az igazságszolgáltatásban:〉 az a hivatalos aktus, amelynek során vkivel letetetik az esküt’ ❖ a’ Magyiſtrátus annak vétkeit Esketés által kivánja ki-venni belöllünk (1781 Gombási István ford. C1883, 101) | 1496. [Báchi István] esketést rendez a szomszéd Keresztur községében arra nézve: hogy Gáspár, néhai Fwrka Márton fia, Balázs és Lőrinc Furka Miklós fiai mindkét Boos községét birták s okmányaikat a törökök elpusztították (1893 PallasLex. CD02) | A zsidó törv.-kezésben a Misna szabályozta az esketést; mindenekelőtt a tanúkat eskették meg, a vádlottnak elegendő bizonyíték híján kellett esküt tennie (1989 HaagLex. ford. CD1208).
2a. (rég, ritk) ’az a hivatalos aktus, amelynek során vkit vmely tisztségre, hivatalra felesketnek’ ❖ Az Ország Birója előtt tudni illik ma tettem le mint Secretarius hitemet tizegy [!] egy órakor […] A’ esketés e’ből állott (1809 Horvát István 8186010, 400) | A’ 17-én folytatva tartott közgyűlésen esketések ’s táblabirák’ kinevezése valának lényegesek (1846 Pesti Hírlap C8013, 51).
3. ’ünnepélyes alkalom v. szertartás, amelynek során a házasulandókat a pap a házassági eskü elmondása, ill. az anyakönyvvezető a házassági nyilatkozattétel után házastársakká nyilvánítja, összeadja’ ❖ a’ Pap már az esketést el-kezdte (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 14) | Az uj házaspár az esketés után azonnal Angliába utazott (1862 Szokoly Viktor 8452006, 37) | [a szlovák államnyelvtörvény] szerint a polgári esketés csak szlovákul történhet (1996 Magyar Hírlap CD09) | A nagyobb budapesti templomokban, mint például a Mátyás-templomban vagy a Szent István-bazilikában is szombat az esketések napja (2002 Magyar Hírlap CD09).
Sz: esketési.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. esketés · eskütés; ÚMTsz.