esős mn 15C

1. ’esőben gazdag, csapadékos 〈időjárás〉, ill. olyan 〈éghajlat〉, amelyet ilyen időjárás határoz meg’ ❖ eſs idöben, kivált midn déli ſzél fúj (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 528) | [a töltés] murvás vagy követses homokkal bvn lévén meg tltve és el-kéſzitve, a’ leg eſssebb idben-is könnyen és örömmel járnak rajta az útasok, áldván a’ ki kéſzittette (1792 Magyar Kurír 7446059, 1415) | Anglia ködös ess éghajlatja alatt a’ lakosok lelki tehetségei jobban kivannak fejtve, mint akármelly tisztább éghajlat alatt, és kedvezbb természeti viszonyok közt (1835 Lovász Imre C7275, 71) | Az időjárás Pesten olly esősre változott, hogy ugyancsak fekete Karácsonra tarthatunk számot (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Az új [alma]fajták – a szakemberek véleménye szerint – jobban kedvelik a dunántúli párásabb, esősebb éghajlatot (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈terület, hely v. időszak〉, amelynek jellemzően ilyen az időjárása, ill. amelyen v. amelyben (sok) eső esik’ ❖ esős, ködös, köszénfüstös britt sziget (1832 Széchenyi István 8429032, 78) | Az egyenlítő kettős periódusú esős övében […] a buja trópusi őserdők a jellemzőek (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 283) | [A gőtehal] az esős évszak elején előbúvik nyári álmának helyéről és megkezdi szaporodását (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Esősebb estéken, aztán meg télen elővette, kiteregette az asztalra [a térképet] (1978 Bodor Ádám 1020028, 54) | a mi júniusi, Medárd-napi esős időszakunk (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 8) | [régen a nők] az esős, havas ünnepeken féltett drága ruháik helyett kasmír-, kékfestő, flokon- vagy kartonruháikat vették fel (2002 Bilkei Irén et al. CD36).

1b. ’esőt hozó v. esővel járó, ill. eső idején érzékelhető 〈(természeti) jelenség〉’ ❖ [a tutajok] ollykor-ollykor némelly zátonyra lenyugszanak, nézve az egekre valamelly esős felleg után (1847 Hetilap CD61) | A napéjegyeni esős szelek nagyobb része csak aprilisban érkezik el (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Esős zivatar a magas hegységben (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Esős napsütés fogadta (1934 Márai Sándor 9421018, 109).

1c. ’olyan 〈(külső) állapot〉, ill. olyan 〈tevékenység, esemény〉, amelyet eső kísér, amelynek ideje alatt esik az eső’ ❖ A’ Bécsi út essős fog lenni (1812 Vályi Nagy Ferenc C2563, 146) | esős találka (1934 Halász Gábor¹ CD10) | [a plakátot] következő szélroham visszatapasztotta a hirdetőoszlopra, és újra előre, vissza, oldalt, előre suhogott az esős félhomályban (1981 Mohás Lívia 1109001, 70) | Mint az edzés után elmondta a [futball]kapitány, ez volt a második esős tréningjük, ami kifejezetten hasznos, hiszen a hét elején készült előrejelzések szerint hűvös, esős vasárnapra számíthatunk (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’esővízzel borított, vizes 〈(út)felület〉, ill. esőtől fölázott 〈föld〉’ ❖ láttam a’ temetökre’ állittatott nagy köveket; Sok még ki-állott; ſokat alább temetett a’ hegyekröl idövel le-ſodort esös föld (1783 Molnár János C0291, 111) | Az esős, csúszós úton a busz lassan haladt (1956 Molnár Géza 2005014, 60) | A Körút villogott, esős aszfaltja ragyogott (1973 Gyurkovics Tibor 9211001, 41) | [Panizzi a rali-világbajnokságon] az öt gyorsaságiból megnyerte az első négyet, az ötödiken azonban – az esős pályán – egy kicsit lassúnak bizonyult (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’esőzés idejére jellemző látványát mutató 〈dolog, jelenség〉, ill. vminek ilyen látványát bemutató, vmit esőben ábrázoló 〈kép〉’ ❖ midn az ég eſss ’s kds, akkor a’ források felháborodnak, ’s zavarodnak (1782 A magyarországi orvosvizekről ford. C2880, 7) | kigyönyörködték magukat az esős láthatár derűs-borus képeiben, visszahajókáztak és kocsikáztak a fővárosba (1884 Endrődi Sándor 8125102, 44) | Mikor künn a világ esős, ködös, komor (1914 Juhász Gyula¹ 9284361, 82) | Zinner Erzsébet esős utcaképe 1953-ból (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’sérült, kopott, a vetítés során apró párhuzamos vonalakat mutató 〈film, látvány〉’ ❖ Sokan panaszkodnak amiatt, hogy a filmszalag „esős”, vetítés alatt a vászon homályos, fárasztja a szemet (1953 Szabad Nép aug. 5. C0400, 2) | Az utánjátszó mozikban minimum ötször elszakad a film, és esős a kép (1983 Közhelyszótár 1066007, 258) | néztük a folyton megszakadó, „esős”, torz hangú filmeket (2010 Magyar László András 3153008, 802).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eső; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. esős¹

esős melléknév 15C
1.
esőben gazdag, csapadékos 〈időjárás〉, ill. olyan 〈éghajlat〉, amelyet ilyen időjárás határoz meg
eſs idöben, kivált midn déli ſzél fúj
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a töltés] murvás vagy követses homokkal bvn lévén meg tltve és el-kéſzitve, a’ leg eſssebb idben-is könnyen és örömmel járnak rajta az útasok, áldván a’ ki kéſzittette
(1792 Magyar Kurír)
Anglia ködös ess éghajlatja alatt a’ lakosok lelki tehetségei jobban kivannak fejtve, mint akármelly tisztább éghajlat alatt, és kedvezbb természeti viszonyok közt
(1835 Lovász Imre)
Az időjárás Pesten olly esősre változott, hogy ugyancsak fekete Karácsonra tarthatunk számot
(1854 Vasárnapi Újság)
Az új [alma]fajták – a szakemberek véleménye szerint – jobban kedvelik a dunántúli párásabb, esősebb éghajlatot
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
olyan 〈terület, hely v. időszak〉, amelynek jellemzően ilyen az időjárása, ill. amelyen v. amelyben (sok) eső esik
esős, ködös, köszénfüstös britt sziget
(1832 Széchenyi István)
Az egyenlítő kettős periódusú esős övében […] a buja trópusi őserdők a jellemzőek
(1926 TolnaiÚjLex.)
[A gőtehal] az esős évszak elején előbúvik nyári álmának helyéről és megkezdi szaporodását
(1933 Az állatok világa ford.)
Esősebb estéken, aztán meg télen elővette, kiteregette az asztalra [a térképet]
(1978 Bodor Ádám)
a mi júniusi, Medárd-napi esős időszakunk
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
[régen a nők] az esős, havas ünnepeken féltett drága ruháik helyett kasmír-, kékfestő, flokon- vagy kartonruháikat vették fel
(2002 Bilkei Irén et al.)
1b.
esőt hozó v. esővel járó, ill. eső idején érzékelhető (természeti) jelenség〉
[a tutajok] ollykor-ollykor némelly zátonyra lenyugszanak, nézve az egekre valamelly esős felleg után
(1847 Hetilap)
A napéjegyeni esős szelek nagyobb része csak aprilisban érkezik el
(1857 Vasárnapi Újság)
Esős zivatar a magas hegységben
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Esős napsütés fogadta
(1934 Márai Sándor)
1c.
olyan (külső) állapot〉, ill. olyan 〈tevékenység, esemény〉, amelyet eső kísér, amelynek ideje alatt esik az eső
A’ Bécsi út essős fog lenni
(1812 Vályi Nagy Ferenc)
esős találka
(1934 Halász Gábor¹)
[a plakátot] következő szélroham visszatapasztotta a hirdetőoszlopra, és újra előre, vissza, oldalt, előre suhogott az esős félhomályban
(1981 Mohás Lívia)
Mint az edzés után elmondta a [futball]kapitány, ez volt a második esős tréningjük, ami kifejezetten hasznos, hiszen a hét elején készült előrejelzések szerint hűvös, esős vasárnapra számíthatunk
(1998 Magyar Hírlap)
2.
esővízzel borított, vizes (út)felület〉, ill. esőtől fölázott 〈föld〉
láttam a’ temetökre’ állittatott nagy köveket; Sok még ki-állott; ſokat alább temetett a’ hegyekröl idövel le-ſodort esös föld
(1783 Molnár János)
Az esős, csúszós úton a busz lassan haladt
(1956 Molnár Géza)
A Körút villogott, esős aszfaltja ragyogott
(1973 Gyurkovics Tibor)
[Panizzi a rali-világbajnokságon] az öt gyorsaságiból megnyerte az első négyet, az ötödiken azonban – az esős pályán – egy kicsit lassúnak bizonyult
(2002 Magyar Hírlap)
3.
esőzés idejére jellemző látványát mutató 〈dolog, jelenség〉, ill. vminek ilyen látványát bemutató, vmit esőben ábrázoló 〈kép〉
midn az ég eſss ’s kds, akkor a’ források felháborodnak, ’s zavarodnak
(1782 A magyarországi orvosvizekről ford.)
kigyönyörködték magukat az esős láthatár derűs-borus képeiben, visszahajókáztak és kocsikáztak a fővárosba
(1884 Endrődi Sándor)
Mikor künn a világ esős, ködös, komor
(1914 Juhász Gyula¹)
Zinner Erzsébet esős utcaképe 1953-ból
(1999 Magyar Hírlap)
4.
sérült, kopott, a vetítés során apró párhuzamos vonalakat mutató 〈film, látvány〉
Sokan panaszkodnak amiatt, hogy a filmszalag „esős”, vetítés alatt a vászon homályos, fárasztja a szemet
(1953 Szabad Nép aug. 5.)
Az utánjátszó mozikban minimum ötször elszakad a film, és esős a kép
(1983 Közhelyszótár)
néztük a folyton megszakadó, „esős”, torz hangú filmeket
(2010 Magyar László András)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eső; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. esős¹

Beállítások