estel hsz és fn estél (kissé rég) , estvel (rég) , estvél, estvély (rég)
I. hsz 0 (rég)
’a napnak a sötétedés kezdetétől az éjszaka beálltáig tartó szakaszában’ ❖ [Kínában] legnevezeteſebb Eſzköze minden lakott Szobának a házi Bálvány, […] melly eltt reggel és eſttel Gyertyákat gyújtván ájtatoskodnak (1798 Sándor István C1529, 209) | Tegnap kés esttel vettem az ide rekesztett örvendetes levelet (1808 Holosovszky Imre C2097, 98) | 27-kén esttel 5 órakor (1878 Orvosi Hetilap C8128, 341).
II. fn 4B (kissé rég, kül. irod)
1. ’a napnak délutántól, ill. sötétedéstől éjszakáig tartó szakasza’ ❖ Bojárdó, és Abdella ſem ſzóval, ſem izenet által egy máſſal eſtvélíg egy ſzót ſe ſzóljanak (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 268) | [a papnövendék betegsége] December’ 10dike estvélyén kezdődött (1832 Jelenkor C0223, 3) | a szegény kis érsek csak arra a kis ágyacskára gondolt, […] hol az édesanyja estelenkint csókjaival elaltatta (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Az ablakomból a kis közre néztem, Hol tehenek ballagtak estelen (1923 Juhász Gyula¹ 9284565, 310) | A ház felnőtt lakóit reggeltől estélig izgalomban tudta tartani a megfeszített munka (1955 Tatay Sándor 9704001, 37).
1a. ’a napnyugta után, este érzékelhető sötétség, ill. a külvilág úgy, ahogyan annak idején mutatkozik, érzékelhető’ ❖ az estvély meleg és szép vala (1792 Verseghy Ferenc ford.–Erdman C4447, 16) | Estvély derengett már körül bé (1854 e. Aranyosrákosi Székely Sándor C0665, 39) | Szemedben őrzöd a napnyugtát és a hajnalt, Illatos vagy, miként a felhős estelek (1923 Tóth Árpád CD01).
1b. ’〈vki(k) szempontjából:〉 e napszak eseményeinek összessége, ill. e napszakban folytatott tevékenység(ek sora)’ ❖ Ó hogy vérzik szive emlékezetével, Hogy sokszor szép estvélyt töltött kedvessével (1780 Ányos Pál CD01) | A tenger partján, süppedő homokban, Jártam régen, magányos estelen (1913 Nagy Zoltán 9476010, 22).
2. (rendsz. az élet jelzővel, birtokszóként) ’〈az élet utolsó, befejező szakaszának jelképeként〉’ ❖ Életemnek estvelén nyugodalom lészen, […] nyugodalmas csendességben fogok azokra visszatekinteni, melyeket tettem és szenvedtem (1813 Katona József 8226003, 195) | Hajam’ selymét megőszité, Az élet’ estvelye (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 566) | korom az évek estelére Kezd már hajolni (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3723, 72) | Itt állok és nem is tudom, Éltem delén vagy estelén (1928 e. Tóth Árpád C4230, 270).
J: este.
Sz: estelez.
Vö. CzF. estel· esttel; TESz. est; ÚMTsz. este¹