eszély fn 4B (kissé rég)

1. (a) tudatos gondolkodás, ill. (a) helyes ítéletalkotás, megfontolás (képessége)’ ❖ eszély van az állatban is, de vallásosság csak a’ halhatlan lényben, a’ magasb ihletű emberben (1843 Athenaeum C0026, 543) | békét esd [az ellenség], eszélylyel bírva Spárta azt szívesen megadja (1856 Sárosi Gyula ford.–Monti C3706, 3) | Oly emberek, kik közönséges viszonyok között tehetségök s eszélyöknek jeleit adták, fontos pillanatokban néha csaknem bámulandó ügyetlenséggel járnak el (1864 Eötvös József C1603, 229) | midőn [IV. Henrik] mint egészen fiatal ember a kormány gyeplőit kezébe vette s a kiskorusága alatt annyira megfogyatkozott királyi tekintélyt helyreállítani igyekezett, nem a politikai eszély, hanem a szenvedély szavára hallgatott (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | a hazáért nem hűhóval, hanem szilárdan s eszéllyel küzd (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 526).

2. ’leleményesség, fortélyosság, ravaszság’ ❖ a buzgalom a szelidséggel, a kigyói eszély a galambok együgyüségével párosodjék (1857 Lonovics József 8578006, 255) | Figyelemre méltó az udvar magatartása e [ti. ellenreformációs] mozgalmak közben. Némi aggodalmat érez a támadás következményei miatt, az eszélyt s a „színlelés” szükségét hangoztatja (1888 Angyal Dávid CD55) | [Móric szász választófejedelem] rendkivüli politikai tehetség volt, a ravaszság és az állami eszély mestere, de jellemét homály borítja, melyet a protestantizmus utólagos győzelme körül szerzett érdemei sem birtak eloszlatni (1896 PallasLex. CD02).

Sz: eszélytelen.

Vö. CzF.

eszély főnév 4B (kissé rég)
1.
(a) tudatos gondolkodás, ill. (a) helyes ítéletalkotás, megfontolás (képessége)
eszély van az állatban is, de vallásosság csak a’ halhatlan lényben, a’ magasb ihletű emberben
(1843 Athenaeum)
békét esd [az ellenség], eszélylyel bírva Spárta azt szívesen megadja
(1856 Sárosi Gyula ford.Monti)
Oly emberek, kik közönséges viszonyok között tehetségök s eszélyöknek jeleit adták, fontos pillanatokban néha csaknem bámulandó ügyetlenséggel járnak el
(1864 Eötvös József)
midőn [IV. Henrik] mint egészen fiatal ember a kormány gyeplőit kezébe vette s a kiskorusága alatt annyira megfogyatkozott királyi tekintélyt helyreállítani igyekezett, nem a politikai eszély, hanem a szenvedély szavára hallgatott
(1900 Nagy képes világtörténet)
a hazáért nem hűhóval, hanem szilárdan s eszéllyel küzd
(1941 Papp Ferenc¹)
2.
leleményesség, fortélyosság, ravaszság
a buzgalom a szelidséggel, a kigyói eszély a galambok együgyüségével párosodjék
(1857 Lonovics József)
Figyelemre méltó az udvar magatartása e [ti. ellenreformációs] mozgalmak közben. Némi aggodalmat érez a támadás következményei miatt, az eszélyt s a „színlelés” szükségét hangoztatja
(1888 Angyal Dávid)
[Móric szász választófejedelem] rendkivüli politikai tehetség volt, a ravaszság és az állami eszély mestere, de jellemét homály borítja, melyet a protestantizmus utólagos győzelme körül szerzett érdemei sem birtak eloszlatni
(1896 PallasLex.)
Sz: eszélytelen
Vö. CzF.

Beállítások