eszelős mn és fn
I. mn 15C5
1. ’zavarodott, elmeháborodott v. gyengeelméjű 〈ember〉’ ❖ Ha a’ betegnek naponként kétſzer ſzéki nints, a’ mellet bven nem mégyen a’ vizelleti, és láng ſzin, ha eſzels, forróſága nagy, fejét és agyékát igen fájtatja, haſarágáſát, és okádozáſra való hajlandóſágot érez, éljen a’ No. 5. meg irtt kriſtélyel (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 57) | [a viskóban] élt ezelőtt huszonöt évvel egy eszelős vénasszony. Magdolnának hítták. Rég ideje lehetett már, hogy eszével nem bírt; némelyek azt mondták, hogy úgy született, mások, hogy a padlásról leesett fejtetőre, agyveleje akkor rendült meg (1848–1856 Jókai Mór CD18) | [Antikyra vidékén] a hunyor (helleborus) nőtt nagy mennyiségben, melyet agybántalmaknál, eszelős, gyöngeelméjű embereknél gyógyítószerül alkalmaztak (1911 RévaiNagyLex. C5697, 692) | [a talált fiút] feltételesen megkeresztelték, mivel nem tudták, hogy meg van-e már keresztelve, vagy sem, a viselkedésén pedig a keresztelő pap látta, hogy „eszelős”, mai kifejezéssel szólva szellemi fogyatékos (1985 Faragó Sándor CD52).
1a. ’(átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő, ill. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő) 〈személy〉, ill. ritk. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ [a nyeremény miatt érzett örömében] a’ Leány minden kérdésre tsak hahotával felelt azt mondván [asszonyának], hogy készakartva törte légyen el az edényeket. Az asszony tehát az eszelős tselédet megfogatá, és a’ Fenyíték házba viteté. Oda érvén a’ Leány sirni, és panaszolkodni kezdett, hogy ő még soha sem volt fenyiték alatt (1825 Hasznos Mulatságok C8322, 198) | eszelős ember volt ez a bizonyos Horváth. Már-már azt lehetett hinni, hogy férjhez se adja leányát a bolondériái miatt (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | zsoldost, pribéket, eszelős csürhét (1947 Illyés Gyula 9274169, 503) | Miskin és Rogozsin, eszelős-szent herceg, félvad-bűnbánó kereskedő – őrködnek Nasztaszja Filippovna holtteste felett (1989 Poszler György 2025070, 136) | De hát hol az az eszelős amerikai üzletember, aki pont nálunk akarna bizniszt csinálni (1995 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’elmeháborodottságra v. gyengeelméjűségre valló, ill. szélsőségesen felfokozott, (a megszállottságig) szenvedélyes 〈gondolkodás, érzés, megnyilvánulás stb.〉 v. ilyen gondolkodást, érzést stb. tükröző 〈gesztus, arckifejezés stb.〉’ ❖ az áll-öltözetü Póſta-Legény a’ Lorindó Márk-Grófné vala, a’ kinek ſzeles kevélysége, gözölgö nagyra vágyása, és eſzelös gondatlansága olly vétkes botlást tett, hogy, ha azt minden környül-álláſokkal el-beſzéllendem, Gyönyörüséges Grófném elegendöképen nem tsudálhatja (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 135) | Eszelős szerelmem egyj egészszen új világot álmod őrültségiben, mellynek csak Ottó a’ lakossa, és – Melinda (1819 Katona József 8226025, 185) | Máskép kell elbánni az ilyféle lázadókkal! S vérfagyasztó gondolat fogamzik meg [Haynau] eszelős agyában (1898 Gracza György 8161005, 822) | [az asszony] a szokott eszelős mozdulatával végigsimította borostyánsárga haját (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 60) | eszelősen lobogó szemekkel (1933 Karinthy Frigyes 9309058, 62) | mereven kitágult pupillájában a borzalom, száján eszelős vigyor (1977 Kertész Imre² CD41) | A magyarság [diktatúra alatti] lelkiállapotát és egzisztenciális tragédiáját legeszelősebben – ugyanakkor a legtisztábban! – Illyés verse: az Egy mondat a zsarnokságról fejezi ki (1990 Csoóri Sándor 9090057, 336) | Félix, Frici és Petya, ők bizony továbbra is utálták Rózsika nénit, bűntudattal, félelemmel, eszelősen (2008 Garaczi László 3037005, 103).
2. ’〈vminek〉(az észszerűtlenségig) nagy 〈mértéke, foka〉, ill. ilyen mértékű, fokú 〈jelenség, sajátosság stb.〉’ ❖ Az emberek fölemelkedtek az asztalok mellől, átfogták a párjukat s szinte eszelős iramban táncoltak a porzó és ingadozó padlón (1928 Kassák Lajos CD10) | csak a kivételes nagyság engedheti meg magának az elfogultságoknak ezt az eszelős mértékét (1941 Halász Gábor¹ CD10) | Az asszonyok egyszerűen meg vannak őrülve ezzel az Olaszországgal. Camping, negyven fok hőség, napon ötven, eszelős forgalom a strádákon… (1972 Bárány Tamás 9029001, 164) | nem mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 12 év olyan eszelősen hosszú idő lett volna (2001 Országgyűlési Napló CD62) | A buszok eszelős rohanás közben borzalmasan ráznak, görcsösen kapaszkodni kell (2004 Bikácsy Gergely 3147004, 454).
II. fn 4C
’zavarodott, elmeháborodott v. gyengeelméjű ember’ ❖ A’ tudós Anaxagorásnak a’ Görögök oltárt épitettek azért, hogy öket meg-tanitotta arra, hogy a’ Nap nagyobb az ö Peloponnéſuſoknál. De a’ mái Terméſzet-visgálók, magát tennék azt köfalak közzé, mint eſzelöſt, a’ ki a’ Napot az egéſz Földnél is kiſſebbnek tanitaná (1785 Göböl Gáspár 7121006, 6) | Valamelly Orvosnak olly Eszelőst kellett gyógyítani, ki sem nem evett, sem nem ivott, és pedig azért, mivel magát meghaltnak lenni vélte (1821 Hasznos Mulatságok C0183, 55) | [az emberevőket] talán csak a közveszélyes eszelősök közé kellene zárni, nem is az elitélését, hanem a megitélését a pszikopatologusokra kellene bizni (1902 Pesti Napló júl. 18. C6610, 2) | a templomkapuban, az eszelős, a húsdarabot a foga közt rázva, kutyamód kezdett ugrálni… Asszonyok és férfiak futottak oda megbámulni… (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 312) | A kocsilopási bulinál is: az elsőfokú tárgyaláson végig ordítoztam, dobáltam magam, rángattam az arcomat mint egy eszelős (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 153).
a. (túlzó is) ’〈becsmérlésként is:〉(átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő, ill. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő) személy’ ❖ az illyen nemü [ti. hűtlen] férjfiakkal igen nehéz leſzſz bánnod, mert ezek azok az ártatlan eſzelösök, kik tselekedeteknek nem okai: ök lármáznak ſzegények, követni kivánván mindent, mit máſoktól hallanak (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 32) | azon kicsapongó szószaporitást, ’s általányosan mindent magyarul kitenni vágyó viszketeg, a’ hyperpurismusig bőszült Neologomaniát, mellyet néhány eszelősnél mint p. o. F-nél tapasztalunk, valóban kaczagásra méltónak itélem (1831 Széchenyi István 8429008, 251) | ismerősei, rokonai gúnyolódtak vele [ti. Gábor Áronnal], mint egy olyan eszelőssel, ki valósithatlan dolgokon töri fejét (1869 Orbán Balázs 8340013, 177) | Ott van például O’Callaghan esete, vegyük csak őt, ezt a félbolond eszelőst, tisztes rokonságával, ha nem is élnek a legjobb anyagi viszonyok között, és esztelen hóbortjaival, különösen, ha beszeszel, olyankor elviselhetetlen a pojácáskodása környezete számára (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 721) | Állj meg te eszelős, anyád engem öl meg, ha bajod lesz (1991 Csoóri Sándor 9090056, 277).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ész; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.