észt mn és fn 13B  eszt (rég)

I. mn

1. ’többségében a Balti-tenger keleti és a Finn-öböl déli partján, Észtországban élő, balti finn nyelvet beszélő 〈nép〉’ ❖ az Európában lakó mordvinek, cseremiszek, permiek, votjákok, és az Ázsiában lakó vogulok, osztjákok és barabai népek […] a’ finn, lapp, eszt, magyar-székely, és […] liv néppel együtt hajdan egy népet tettek volt (1863 Hunfalvy Pál C2147, 3) | az orosz elnyomatásból és rabságból csak nemrég szabadult finn és észt nép (1936 Csűry Bálint 1030002, 9) | [az adat] az észt nemzetiségű lakosságra vonatkozik (1989 Tények könyve CD37) | Megmutattuk, hogy az észt társadalom számára igenis nem mindegy, korlátozzák-e a sajtó szabadságát és elkülönülését a hatóságoktól (2010 Népszabadság márc. 25. C7858, 7).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ A fellini tartományban pedig egyetlen egy eszt asszony 500 éneket mondott emlékezetéből Weske tollába (1876 Budapesti Szemle C7558, 194) | Pétervárott vannak ilyen emberek, a kik lett vagy észt származásuk mellett is felküzdötték magukat az excellenciás címig (1906 Budapesti Hírlap jan. 5. C4694, 8) | Wiedemann, ez a szorgalmas észt nyelvtudós […] 1838-ban írt értekezésében összeállítja, pontokba foglalja azokat a nyelvi, főleg szerkezeti egyezéseket, amelyek szerinte és kortársai szerint a csud (= finnugor) és a középázsiai (= mandzsu, mongol, tatár) nyelvek rokonságát bizonyítják (1937 Zsirai Miklós 9805004, 110) | Aune Valk, a tartui Pszichológiai Tanszék munkatársa széles hallgatóság előtt fejtette ki elméletét a szimbolikus és a tényleges identitásról. Méréseit észtországi észt, észtországi orosz, illetve svédországi észt populáción végezte (1998 Földvári Sándor CD40).

2. ’E néppel v. Észtországgal kapcs.’

2a. ’e nép által v. Észtországban létrehozott, készített v. művelt, folytatott, haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ Az eszt költészetben már határozott epikai irány mutatkozik (1865 Greguss Ágost 8163005, 107) | Az észt vallás, mint a legtöbb primitív nép hite, a halottak tiszteletén alapul, s jórészt ezen alapszik a démonokban s az ördögben, sőt a hősökben való hit is (1929 Magyar Nyelvőr C5986, 118) | a finn dalkincs számos eleme és sajátsága észt forrásra utal (1937 Zsirai Miklós C4981, 462) | [Jankó János] a tartui észt gyűjtemények tanulmányozása után rámutat az észt népi kultúrát formáló német és svéd hatásokra (1968 Kodolányi János² C7102, 13) | [a nagyobb orosz áruházláncok] levették az észt eredetű áruikat a polcokról (2007 Népszabadság máj. 4. C7855, 7).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Észtországban szokásos 〈jelenség, sajátosság〉’ ❖ Egy eszt szokás legalább arról tudósit, honnan ereszték a vért [vérszerződéskor] (1877 Budapesti Szemle C7561, 114) | Az észt felfogásban ugyanis a nép (rahvas) és a nemzet (rahvus) fogalma majdnem teljesen fedi egymást, s a megkülönböztetés és ez utóbbi elnevezés újabb eredetű (1942 Fazekas Jenő C6949, 86) | [voltak,] akik már a kezdetekkor megkongatták a vészharangot, az észt nacionalizmus újjáéledésének veszélyéről beszéltek (1988 Népszabadság aug. 26. C7838, 4) | az észt politikai és kulturális identitás (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2c. ’e néppel v. Észtországban megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ (Észt ünnep.) A Turáni Társaság finn-észt intézete, a velünk rokon észt nép szabadságünnepe és nemzeti éposza megjelenésének hatvanötödik évfordulója alkalmából csütörtökön este fényesen sikerült Kalevi-poeg-ünnepet rendezett a vármegyeháza nagytermében (1926 Budapesti Hírlap febr. 27. C4714, 10) | Lengyelország az észt politika révén akarja sarkaiból kiforgatni a balti államok szövetségét, amely eddig erősen simult a németellenes francia-orosz irányhoz (1935 Népszava márc. 10. C7503, 9) | a lett és az észt népszavazás (1991 Népszabadság márc. 5. C7841, 2) | 1992-ben, egy évvel az észt függetlenség kikiáltása után (1996 Magyar Hírlap CD09) | 1982-ben a tartui egyetem három történelem szakos hallgatója úgy döntött, hogy a „hivatalos történetírással” szemben megírja a valóságos észt történelmet (2000 Új Könyvek CD29).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a finnugor nyelvcsalád balti finn ágához tartozó 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem〉’ ❖ A’ Magyar Szavakkal eggyezö Eſzt Szavak (1808 Sándor István C1533, 185) | [Reguly Antal] a lapp, finn és eszt nyelveket […] megtanulta, a keletiek közől eddig különösen a szirjennel és mordvínnal ismerkedett meg közelebbről (1868 Toldy Ferenc 8481019, 293) | kimutathatunk még egy közös ugor lativust, melynek ragja -ni v. -nē lehetett: ennek maradványa az észt terminativus (határvető) -ni, a vogul -ne és votják -nä ragú allativus (1895 Simonyi Zsigmond 8407012, 642) | [Sajnovics János tanulmánya kiterjed] mind az egyik svéd-lapp nyelvjárás, mind pedig a finn és az észt nyelv névragjaira (1973 Lakó György CD30) | Az észt hangtan különlegessége a hangok háromféle hosszúsági foka (rövid, hosszú, igen hosszú) (1998 MagyarNagyLex. C5820, 532).

3a. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Hupelnek 1780-iki, újabb kiadású észt nyelvkönyve (1882 Munkácsi Bernát C5949, 434) | A muzeum már meglevő tárgyainak száma 4000, ezenkivül még körülbelül 14000 észt könyv (1912 Budapesti Hírlap márc. 19. C4700, 6) | olasz, román, katalán és észt nyelvatlaszokat (1941 Weger Imre CD52) | az észt népi eposz, a Kalevipoeg (1977 NéprajziLex. CD47) | [Jean-Luc Moreau] kut. területe: magy., finn és észt mondattan, tört. összehasonlító és kontrasztív elemzés (1999 Ki kicsoda 2000 C6318, 1140) | [az uráli nyelvekben] az összetevők általában szabadon variálódhatnak a mondatban anélkül, hogy annak jelentését megváltoztatnák, de legalábbis anélkül, hogy agrammatikus szerkezetek jönnének létre. Az alábbi észt mondatra és annak magyar megfelelőjére például ez igaznak is látszik (2006 Bakró-Nagy Marianne 3177005, 282).

3b. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Jerven (észtül Järwa-ma a. m. az öt tó országa), Esztonia egyik vidéke (1895 PallasLex. CD02) | [Reguly Antal] bejárta a fagyos Káréliát, meglátogatta a nomád lappokat, rénszarvas-szánokon járva ősi babonáikat hallgatta; azután megtanult az észtek közt észtül (1939 Szerb Antal 9668008, 73) | a legjobb észt drámák közé sorolt mű észtül és magyarul olvasható a kötetben (2000 Új Könyvek CD29).

4. ’e nép által v. e nyelv beszélői által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ Arról, mikor [Kalev] leány-nézőbe ment s feleségiért járt, egyetlenegy monda van a pleskaui eszt falvak lakóinál (1868 Szilády Áron C7543, 95) | Az észt nyelvterület 300 különböző pontjáról mintegy 500 hangtani, alaktani és szótérkép készült el (1936 Csűry Bálint 1030002, 20) | országjárás a Volga partjain és az észt erdő és tengerpart távoli, mégis testvéri világában (1968 Népszava júl. 6. C4832, [1]) | A két észt tartomány közül 1816-ban az északi Estlandban, 1819-ben pedig a déli Livlandban szüntették meg a jobbágyságot. Ezután megindult a polgárosodás, s ezzel együtt az észt nemzeti mozgalom (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Észtország területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ Reval, az eszt kormányzóság székhelye, a finn tengeröböl egyik kiágazásánál fekszik (1906 Budapesti Hírlap aug. 12. C4694, [23]) | megnéztük a narvai vízesést. Hét kilométerre az orosz határtól, az eszt-birodalom szükségletének szinte határtalan energiaforrása ez (1926 Pesti Hírlap aug. 13. C5674, 7) | Az észt állam területe 47 549 km², lakóinak száma 1 107 059 fő (1922) (1990 Tények könyve CD37) | a balti állam közterein tilos olyan emlékművek és monumentális alkotások bemutatása, amelyek az Észt Köztársaságot korábban megszállva tartó államokat és fegyveres erőket dicsőítik (2007 Népszava márc. 23. C7470, 3).

5a. (tulajdonnév részeként is) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ az észt tartománygyülés itt időző delegációja eredményesen tett lépéseket a svéd kormánynál az önálló észt köztársaság minél előbb való formális elismerése dolgában (1918 Budapesti Hírlap márc. 22. C4706, 4) | az észt kormány felajánlotta közvetítését Finnország és Szovjet-Oroszország között (1940 Magyar Nemzet jan. 24. C8356, 2) | Helmar Mae, volt észt miniszterelnök, a hírhedt „észt Quisling” (1961 Népszava márc. 17. C4825, 5) | az oroszok egy része 1994-ben mégiscsak eleget tett a kemény észt állampolgársági feltételeknek (1995 Magyar Hírlap CD09) | Először – még a szovjet időben – Litvániában született meg a nemzetiségi törvény 1989-ben, ezt a példát követte 1990-ben az észt, majd 1991-ben a lett, a horvát, 1992-ben az ukrán, a fehérorosz és 1993-ban a magyar törvény (2001 Majtényi Balázs 3113001, 34) | az euró észt koronával és litván litasszal szembeni árfolyama nem változott (2004 Európai Központi Bank Havi Jelentés 3027002, 67).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ A szombaton Budapestre érkezett 105 tagú finn és eszt lelkésztársaság vasárnap az óbudai evangélikus templomban megnézte az egyház finn-eszt kiállítását (1937 Pesti Napló máj. 25. C8715, 13) | a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében tartott észt-est (1944 Magyar Nemzet febr. 26. C8360, 10) | A következő, és most már a mai szóhasználatban is mondákat tartalmazó jegyzék, Aarne észt katalógusa minden elméleti indoklás, vagy akár megjegyzés nélkül közli a Hurt és Kisen által a Grundtvighoz hasonló rendszerben tárolt (tehát falvanként, és azon belül bizonyos tematikai sajátosságok alapján rendezett) anyagot (1965 Voigt Vilmos C7086, 202) | Igazi hiánypótló eseményt rendeznek hét végén a Toldi moziban: az észt filmnapokon az elmúlt évek legsikeresebb alkotásai szerepelnek (2001 Népszabadság nov. 2. C7849, 31).

II. fn 3B1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében a Balti-tenger keleti partján, Észtországban élő, balti finn nyelvet beszélő nép’ ❖ Olly tisztán, tsak hogy magánhangzóval bövült meg a’ végén, azon értelemben, nevező szó képében, megvagyon e’ napiglan ez a’ közös szó [ti. a hon] az Eszteknél: hone, Haus, Wohnung (1805 Révai Miklós C2556, 382) | A nyúgoti finnek főbb ágait – mert e felosztásban nyelvjárásokra (dialektusokra) nincs ügyelet – a sajátlag úgy nevezett finnek, a lappok és az esztek teszik (1868 Toldy Ferenc 8481020, 378) | Az észtek, a másik nagyműveltségű testvérnép, már dolgoznak is a nyelvatlaszukon (1936 Csűry Bálint 1030002, 20) | ha a Kr. előtti 4. évezred ősállapotait nézzük, akkor ahhoz képest a lappok, a finnek és az észtek kivételével minden európai nép jöttment a mai hazájában (1997 Makkay János CD58).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Hunfalvy csak 1172 észtet talált e városban [ti. Rigában], most pedig többen vannak 25,000-nél (1912 Bán Aladár C6925, 130) | Mind a két észt egészen világosszőke, mindkettő magas, szikár, mindkettőnek hosszú az orra, nagy a szeme (1963 Wessely László ford.–Szolzsenyicin 9789004, 55) | [Zsirai Miklós] gondoskodott arról, hogy a hazánkba látogató finnek és észtek megbízható, lelkes kalauzok vezetésével járhassák hazánk vidékeit (1989 Lakó György CD30).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a finnugor nyelvcsalád balti finn ágához tartozó nyelv’ ❖ [az isten szó] a finnben, lappban, esztben stb. atyát jelent (1858 Hunfalvy Pál C7516, 128) | Várszegi és Zsuffka gyengén beszéli az esztet és a lettet (1934 Nemzeti Sport szept. 7. C7157, [1]) | A magyar nyelv rokonsága az észttel, nyelvtanilag bizonyítva (1978 Gulya János ford. [!] CD30) | Az észt a balti finn nyelvek déli csoportjának legjelentősebb tagja (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.