észvallás fn 4A (Tört v. Fil)

’〈a felvilágosodás korában, kül. a nagy francia forradalom idején:〉 a vallás és az ész összeegyeztetésére törekvő, emberi ésszel belátható erkölcsi elvek és tanok összessége mint vallási színezetű eszmerendszer, ill. a dogmatikusabb, ortodox irányzatoktól eltérően a racionalizmus alapján álló, liberális vallási irányzat’ ❖ millió ember közűl tízet sem vehetni föl, kiknek a’ csupa észvallás elegendő volna a’ tiszta erkölcsiséghez emelkedésre, lélekisméretes becsületességre a’ köz életben (1837 Figyelmező C6730, 195) | A protestantismus, mint észvallás- és aranyszabadságról (1847 Magyar írók élete CD27) | [Clarke] a természetes vagy észvallás új megokolására törekszik, szemben a panteizmussal és az ateizmussal, miáltal feje lett az angol teologiában a racionalista áramlatnak (1893 PallasLex. CD02) | 1793 nov. 10. a Nôtre Dame-templomban tartották meg az észvallás első istentiszteletét. Maillaud szinésznő személyesítette az észvallást (1912 RévaiNagyLex. C5702, 780) | [az agnosztikus felfogás] Kantot az etikához, majd pedig a valláshoz vezeti el. […] Ez a vallás nem az egyház tételes vallása, amelyet Kant élesen bírált, hanem az erkölcsi követelmények elfogadása alapján álló észvallás (1997 PedagógiaiLex. C6810, 166).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

észvallás főnév 4A (Tört v. Fil)
〈a felvilágosodás korában, kül. a nagy francia forradalom idején:〉 a vallás és az ész összeegyeztetésére törekvő, emberi ésszel belátható erkölcsi elvek és tanok összessége mint vallási színezetű eszmerendszer, ill. a dogmatikusabb, ortodox irányzatoktól eltérően a racionalizmus alapján álló, liberális vallási irányzat
millió ember közűl tízet sem vehetni föl, kiknek a’ csupa észvallás elegendő volna a’ tiszta erkölcsiséghez emelkedésre, lélekisméretes becsületességre a’ köz életben
(1837 Figyelmező)
A protestantismus, mint észvallás- és aranyszabadságról
(1847 Magyar írók élete)
[Clarke] a természetes vagy észvallás új megokolására törekszik, szemben a panteizmussal és az ateizmussal, miáltal feje lett az angol teologiában a racionalista áramlatnak
(1893 PallasLex.)
1793 nov.november 10. a Nôtre Dame-templomban tartották meg az észvallás első istentiszteletét. Maillaud szinésznő személyesítette az észvallást
(1912 RévaiNagyLex.)
[az agnosztikus felfogás] Kantot az etikához, majd pedig a valláshoz vezeti el. […] Ez a vallás nem az egyház tételes vallása, amelyet Kant élesen bírált, hanem az erkölcsi követelmények elfogadása alapján álló észvallás
(1997 PedagógiaiLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások