étel fn 4B
1. ’sütéssel, főzéssel, ízesítéssel stb. evésre alkalmassá tett v. nyersen készített emberi táplálék (egy étkezésre készített v. felszolgált adagja), ill. általában ennivaló, élelem’ ❖ [a basa] minden nap az aſztaláról ételt, és italt küldettetet (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 213) | az aſztalra sok féle ételek hordattak fel (1805 Kis János¹ ford. 8240034, 65) | Nem szükséges nekik [ti. a tündéreknek] sem étel sem ital, Élnek a szerelem édes csókjaival (1844 Petőfi Sándor 8366136, 220) | [Olaszország] nemzeti étele a galamb, de csak ugy egyszerün egészben megsütve (1854 Vasárnapi Újság CD56) | némelyek szerint a sajt esti étel (1927 Krúdy Gyula CD54) | Anyám szájából édes volt az étel (1936 József Attila 9282134, 288) | A Tótfalusi-szakácskönyvben a böjti ételek közt szereplő saláták önálló fogások is lehettek (1997 Magyar néprajz CD47) | lehet magyaros ételeket főzni anélkül is, hogy azok feltétlenül egészségtelenek legyenek (2001 Országgyűlési Napló CD62) | csinálj egy olyan légitársaságot, amelyik nem flancos: szendvics van meleg étel helyett (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’állati táplálék, eledel’ ❖ Kedvetlen az idö, [a méhek] ki ’s bé nem járhatnak, […] Sohonnan ételt-is akkor nem várhatnak (1774 Vesmás Márton C4461, 59) | A hizlalt, szabadon, vagy szellős, tág istállóban, fris, jó anyagokkal táplált állatok husa jobb, mint sötét, nedves istállóban, rosz étellel, p. o. törköllel tartottaké (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 15) | a jószág ételébe is tesznek [az almából] (1968 Bálint Sándor 9022002, 160) | [A papagáj] kihányta az ételt (2010 Garaczi László 3116001, 9).
1b. (kül. a lelki, szellemi jelzőkkel) (vál) ’〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉’ ❖ biz csak „lelki ételt” nyujt a tál! A szaraczént pedig nem úgy nevelték, Hogy holmi szent beszédbe kedve telnék! (1882 Vasárnapi Újság ford. C7396, 57) | Mennyi ismeret mennyi szellemi étel egy rakáson (1893 Fővárosi Lapok C0161, 459) | Szereteted az én szivem étele (1906 Budapesti Hírlap febr. 22. C4694, 27) | Az evangéliumok szerzőit a Szentlélek sugalmazta […]. A Szentlélek így készített megfelelő szellemi ételt a hívők számára (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).
2. (rég) ’evés, ill. étkezés’ ❖ Arra kell vigyázni, hogy mind eledelek mértéke, mind az étel ideje illend képpen meg határoztaſſék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 403) | Köſzvényeſeknek-is haſznos a’ torma étele (1775 Csapó József 7062001, 277) | mérges növény ételével rontotta meg egészségét (1857 Fáy András¹ C1705, 152) | Étel után [ment el], kilencz körül (1898 Móra István C3208, 91).
Ö: bébi~, egytál~, elő~, gyors~, hideg~, kész~, utó~, vastag~, védő~; az -étel címszó alatt: burgonya~, hal~, hús~, szárnyas~, tojás~, zöldség~.
UB: -automata, -bár, -festék, -szag.
ÖU: tészta~.
ÖE: ~adag, ~áldozat, ~ár, ~csomag, ~ecet, ~felvonó, ~fogyasztás, ~folt, ~hamisítás, ~hordás, ~hulladék, ~készítés, ~név, ~pép, ~recept, ~sor, ~specialitás, ~szállító, ~termosz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.