éteri mn 18B6
1. (kissé rég, Kém) ’az éterek közé tartozó v. hasonló(an illékony) 〈anyag〉, ill. ilyen anyagból való 〈származék〉’ ❖ [vannak az emberi testben] aetheri, gázi, gőzi, és csepegős híg, vagy folyós részek (1820 Tudományos Gyűjtemény C5525, 91) | [Az égettbor] áll vízből, saját finom savanyból ’s aetheri olajból, mellytől kapja nagy hevítő erejét (1837 Tudományos Gyűjtemény C7288, 80) | A dopping az alkaloidok közül kivált a morfinfajtákat alkalmazza – magát ezt, de éteri és észteri származékait is (1912 Nyugat CD10).
1a. ’megfoghatatlan, ill. könnyen, gyorsan eltűnő, illékony 〈dolog, jelenség stb.〉’ ❖ Sziklai lyány, hívlak! „Hívlak”: felel éteri hangod; Ím jövök, ah de lakod bús fala néma s üres! (1825 Kölcsey Ferenc CD01) | [Miklós] vonzódott az ideálishoz, az álomszerühöz, az éterihez, vonta a kékszinü misztikum, a fölérhetetlen nagyság és a tünékeny tisztaság (1900 Magyar Nemzet máj. 20. C5255, 18) | A sejtelem persze egészen más, sokkalta éteribb, megfoghatatlanabb a dadogásnál (1973 Népszava aug. 11. C7438, 7) | egy kicsit foglalkozni kell azzal, hogy mit tekintünk függetlenségnek. Egy ilyen éteri, levegőben libegő fogalomnak tekintjük, vagy pedig egy valóságos, földönjáró fogalomként kezeljük (1996 Országgyűlési Napló CD62) | A délibáb vonzó, mert éteri, nincs teste, szaga, csak szépsége (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (kissé rég, ritk) ’a világegyetemet kitöltő éterrel kapcs., arra vonatk. 〈vizsgálat〉, ill. ebből az anyagból való 〈eredet, származás〉’ ❖ Eddig terjedtek volt az aetheri vizsgálódások, […] melly által Enckének feljebb kitett állítását megerősíté [Benjamin Valz], és az aether’ lételét harmadik bizonyító jel által megmutatta (1830 Hasznos Mulatságok C8332, 356) | az éteri eredet nem kizárólagos sajátunk; osztozik benne minden állat, az egész növényvilág (1871 Szily Kálmán C7895, 389) | minden térfogatrészben kétféle energia van: anyagi és éteri eredetű (1932 Szabó Gábor² C7957, 553).
3. ’az égen v. a mennyben levő, onnan származó, ill. az égre v. a mennyre jellemző v. azt idéző, égi, mennyei’ ❖ Aetheri kar’ olvasztó nótája Zeng idvezletet néked (1793 Lakos János C3756, 76) | az aetheri gömb’ [ti. üstökös] közepében fény gömb készűl (1822 Tudományos Gyűjtemény C5544, 103) | Az Olymp régi istenei szólnak alá és aetheri fénybe boritják alacsony házadat (1873 Fővárosi Lapok C8089, 543) | [van Vörösmarty Mihálynak] néhány verse, amelyet annyira átjár az éteri tisztaság és földöntúli áhitat, hogy már csak egy lépés választja el a vallásos elragadtatástól (1938 Barta János¹ CD10) | nem éteri magasságban, hanem a mindennapok világában […] végzi a tudományos munkát a kutató (2001 Természet Világa CD50).
3a. (vál, irod) ’könnyed, finom, légies, tiszta’ ❖ te buzdítsd fel magas énekeddel Gyenge Múzsámat[, Horatius]! te emeld magadhoz Lantomat! fűzd rá tüzes ömledésed Aetheri szányát: Hogy tehozzád felvigyen (1803 k. Berzsenyi Dániel CD01) | [a hölgy] oly aetheri, hogy az ember szinte fél, hogy eltörik az öleléstől (1856 Jókai Mór C2259, 159) | [Fjodor Saljapin] hangszálai a legnagyobb fellendülést is bírják hanggal, ahogy a legéteribb pianissimóban is csodálatos egyenletesen és tisztán rezegnek (1925 Tóth Aladár CD10) | [a leány] szinte áttetszően éteri, pille-könnyedségű, puha léptű (1996 Magyar Hírlap CD09) | A képregényt Tímár György fordította, éteri szellemességgel (2008 Grecsó Krisztián 3037006, 116).
4. (sajtó) ’(tömegkommunikációs eszközök révén) a légkörön keresztül terjedő, történő, megnyilvánuló 〈jelenség, dolog〉’ ❖ minden hir, ami az éteri hullámok hátán szerteszáguld, egy egész világ aggodalmára talál (1927 Népszava dec. 23. C7495, [1]) | [a rádiósnak] rutinja lehetne […] minden éteri kapcsolatteremtésben (1987 Népszava szept. 12. C7452, 9) | a mostani óvatos médiaprotokoll amúgy valamennyi éteri hírforrásnál, tévé- és rádiócsatornánál érvényesülni látszik (1996 Népszabadság okt. 5. C7846, 10) | [a Tilos Rádió] mindennap betölti a székesfőváros légterét. Igaz, az ideiglenes éteri adás ma véget ér, de még az idén új pályázatot írnak ki [a frekvenciákra] (2001 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz. éteri · éterikus