etető mn és fn 1C

I. mn (rég, átv is)

’csípős, maró 〈íz〉, ill. ilyen hatású 〈anyag〉’ ❖ [a disznórépa gyökere] fekete, néha verhenyeges, belöl fejér, keſerü, erös etetö izü (1775 Csapó József 7062001, 73) | [Kazinczy] epigrammai csípőssége sehol sem étetőbb mint e’ két könyvben (1837 Figyelmező C6730, 118) | [A levélváz kikészítésénél] gyorsabban célt érünk, ha a friss leves levelet forró étető nátronlúgba merítjük (1895 PallasLex. CD02) | így válik könnyü könnyed maróvá, étetővé (1916 Babits Mihály CD01).

II. fn

1. ’az a személy, aki (rendszeresen) etet vkit v. vmely állatot’ ❖ A császár egyszerűen besorozta őket [ti. az altisztnéket] katonái etetőinek (1906 Ady Endre CD0801) | [a galamb] búzaszemet csipdes etetője tenyeréből (1929 Pap Károly CD10) | Lacikonyhás: Sok száj etetője (1970 Határ Győző 9227001, 129) | [a látogató] a védőkorláton is átmászva kínált meg egy örvösmedvét, saját csemegéjéből. Az […] állat vélhetőleg nem agresszív szándékkal támadt az alkalmi etetőre (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’háziállatok, kül. haszonállatok, ill. állatkertben tartott vadállatok etetését (hivatásszerűen) végző személy’ ❖ Sokkal nagyobb tisztem lesz tán, mint magának, Étetője lévén papagáj-madárnak! (1877 Vasárnapi Újság C7391, 631) | kocsisa etetőt tartott (1883 Mikszáth Kálmán C1408, 9) | Ez aztán a jószág! Az etetők közül sokan mellénkgyültek bámulni a falkát. Kifogtak belőle egy hangos malackát (1931 Illyés Gyula 9274010, 95) | [az állatkertben] etetőként nyers húst osztogat majd a tigriseknek (2007 Népszava aug. 25. C7470, 6).

2. ’az az építmény, tárgy v. (fedett) hely, amelyben v. ahol az állatok etetésére való élelmet elhelyezik’ ❖ [a marhának] itatója volt a’ ſzomſzéd tóban, úgy etetje, és így életes háza-is volt az öttornátzú beth-saidában, gabona vagy takarmány házban (1800 Molnár János C0302, 239) | A vadász a leshelyeket a vadjárásnál, a sózóknál, etetőknél készíti (1895 PallasLex. CD02) | [a meggyűrűzött széncinegék] ugyanarra a téli etetőre járnak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | etető, zabló: a fogatolt jószág etetésére szolgáló berendezés (1977 NéprajziLex. CD47) | Az elefántházban, […] lent a földön, az etetőben, kilenc vekni kenyér hever (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. (szleng, tréf)(gyors)étkezde, kajálda’ ❖ A Körút és a Néphadsereg utca sarkán pirosló magyaros etetőre sem érdemes sok szót vesztegetni: lélektelen, személytelen menza lett […] a hajdani Lipót, később Luxor kávéház (1991 Népszabadság jún. 29. C7841, 20) | menza […] etető, fejtömőde, […] kajálda (1996 Mini-tini-szótár C6720, 53) | az Uránia mozi szomszédságában az amerikai dinerekhez hasonlatos „etető” nyílt (2009 Népszava júl. 4. C7472, 4).

3. (biz) ’〈börtönajtón:〉 az ételnek a cellába való bejuttatására való, zárható nyílás; etetőnyílás’ ❖ nagy öröm volt, ha a cella kis vasablakán, az ugynevezett etetőn, a börtönőr benyujtott egy-két könyvet (1933 Népszava febr. 14. C7501, 3) | Az arc visszahúzódott. Az etető becsapódott, kulcscsikorgás, és kinyílt a zárkaajtó (1986 Krassó György 2003017, 416) | [az őrmester] napjában akár kétszázszor rám nyitotta a zárkaajtón lévő kis „etetőt(1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (szleng, tréf is) ’száj mint a táplálék szervezetbe juttatására való testnyílás, ill. a beszéd szerve’ ❖ Etetőtök barna hangot adjon, Profiaim, énekeljetek!! (1926 Nemzeti Sport aug. 20. C7151, 10) | Pártunk elérkezettnek látja már az időt hogy kinyissa etetőjét a […] lelkiismeretlen ügynökök hamis kortesfogásai ellen (1927 Nemzeti Sport febr. 18. C7152, 10) | – Majd kap egyet az etetőjére – közli kedvesen egy felismerhetetlen eredetű egyenruhás. – Mit brekeg bele mások magánügyeibe azzal a rossz arcával? (1976 Népszabadság márc. 11. C7826, 6) | [Az autón] elöl a légbeszívók – akár a cápa etetője (2003 Nemzeti Sport márc. 4. C8072, 12).

4. (Műsz) ’feldolgozógépnek v. egyéb eszköznek az a része, amelyen keresztül a feldolgozandó v. felhasználandó anyagot adagolják’ ❖ az etetőkészülék, amely egy vagy több hengerpárból áll, igy a 8. ábrán I betüvel jelölt etető három hengerpárból (1894 PallasLex. CD02) | Az osztályozó gép etetőjébe belehelyezünk egy csomó kártyát [ti. statisztikai adatokat tartalmazó kartont] (1925 RévaiNagyLex. C5713, 126) | A [festő]henger tartozéka még az etetőnek nevezett, fémből készült festéktartály is (1997 Lakáskultúra CD39).

5. (kissé rég, Mezőg) ’cséplést végző munkacsapatnak az a tagja, aki a cséplőgépbe a gabonát adagolja’ ❖ [Kranczer úr] cséplőgépénél már harmadik esztendő óta volt etető [Parázs Pali] (1881 Abonyi Lajos C0484, 2) | A cséplőszekrényben az etető az ún. asztalon állva, kézzel eregette bele a kioldott kévéket (1979 Varga Gyula CD52) | [a cséplő]bandába tartozott két etető, négy asztagos, két zsákos, egy mázsás, egy szalmahordó, egy kazlazó (2002 Örsi Julianna CD36).

6. (ritk, Sp, biz) ’〈labdajátékban:〉 az a játékos, aki a csatárokat passzokkal látja el, jó helyzetbe hozza’ ❖ Apa annyiszor játszott Anglia színeiben, talán azért volt a csatárok legkitűnőbb „etetője(1925 Nemzeti Sport dec. 30. C7150, 4) | ő volt Zürichben az összekötőkapocs a fedezetsor és a csatársor között, ő volt a többi négy csatár „etetője(1941 Nemzeti Sport nov. 21. C7160, 3).

7. étő (nyj) ’mérgező hatású anyag, szer’ ❖ Sírva rekeſztette-belé [az aranytokba] a’ veſzedelmes Étett. Sznetlen á’ gondolattal vala: hogy moſlanában abba zárattatna keſerves halálának bizonyos eſzköze, mellybe valaha a’ víg életnek édes reménnye helyheztetett (1786 Dugonics András C1471, 141) | [a szóban forgó méreg] ördögibb, és ez kétségtelen, Mint minden eddig ismert étetők (1840 Garay János C5747, 411) | étő méreg (1881 Kőrösi Sándor² C5948, 12) | – Bácsika, bácsika, Csabamári küldte, nem fog többet a csendőröknek panacskodni, ha eztet megiccsa. […] – Étető van benne, kis fiam? (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 98).

7a. (ritk) ’maró hatású, maratásra haszn. anyag’ ❖ A vashalvag [= vas(III)-klorid] belsőleg adagolva elégtelen szer, külsőleg azonban mint étető, a pokolkövet vagy sósavat jó sikerrel helyettesítheti (1860 Orvosi Hetilap C8110, 839) | [a sebészetben alkalmazott] izgató és módosító hatányok, étetők (1865 Orvosi Hetilap C8115, 4) | az egész szövetet pácolják és azután az étetőkkel a pácot helyenként kiétetik (enlevage) (1897 PallasLex. CD02).

Ö: állat~, madár~, méh~, ön~, vad~.

ÖU: légy~.

ÖE: ~anyag, ~asztal, ~edény, ~erő, ~hely, ~henger, ~készülék, ~rács, ~szer.

Vö. CzF. ~, étető; ÉrtSz.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT. etető · étető; ÚMTsz.

etető melléknév és főnév 1C
I. melléknév (rég, átv is)
csípős, maró 〈íz〉, ill. ilyen hatású 〈anyag〉
[a disznórépa gyökere] fekete, néha verhenyeges, belöl fejér, keſerü, erös etetö izü
(1775 Csapó József)
[Kazinczy] epigrammai csípőssége sehol sem étetőbb mint e’ két könyvben
(1837 Figyelmező)
[A levélváz kikészítésénél] gyorsabban célt érünk, ha a friss leves levelet forró étető nátronlúgba merítjük
(1895 PallasLex.)
így válik könnyü könnyed maróvá, étetővé
(1916 Babits Mihály)
II. főnév
1.
az a személy, aki (rendszeresen) etet vkit v. vmely állatot
A császár egyszerűen besorozta őket [ti. az altisztnéket] katonái etetőinek
(1906 Ady Endre)
[a galamb] búzaszemet csipdes etetője tenyeréből
(1929 Pap Károly)
Lacikonyhás: Sok száj etetője
(1970 Határ Győző)
[a látogató] a védőkorláton is átmászva kínált meg egy örvösmedvét, saját csemegéjéből. Az […] állat vélhetőleg nem agresszív szándékkal támadt az alkalmi etetőre
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
háziállatok, kül. haszonállatok, ill. állatkertben tartott vadállatok etetését (hivatásszerűen) végző személy
Sokkal nagyobb tisztem lesz tán, mint magának, Étetője lévén papagáj-madárnak!
(1877 Vasárnapi Újság)
kocsisa etetőt tartott
(1883 Mikszáth Kálmán)
Ez aztán a jószág! Az etetők közül sokan mellénkgyültek bámulni a falkát. Kifogtak belőle egy hangos malackát
(1931 Illyés Gyula)
[az állatkertben] etetőként nyers húst osztogat majd a tigriseknek
(2007 Népszava aug. 25.)
2.
az az építmény, tárgy v. (fedett) hely, amelyben v. ahol az állatok etetésére való élelmet elhelyezik
[a marhának] itatója volt a’ ſzomſzéd tóban, úgy etetje, és így életes háza-is volt az öttornátzú beth-saidában, gabona vagy takarmány házban
(1800 Molnár János)
A vadász a leshelyeket a vadjárásnál, a sózóknál, etetőknél készíti
(1895 PallasLex.)
[a meggyűrűzött széncinegék] ugyanarra a téli etetőre járnak
(1933 Az állatok világa ford.)
etető, zabló: a fogatolt jószág etetésére szolgáló berendezés
(1977 NéprajziLex.)
Az elefántházban, […] lent a földön, az etetőben, kilenc vekni kenyér hever
(2002 Magyar Hírlap)
2a. (szleng, tréf)
(gyors)étkezde, kajálda
A Körút és a Néphadsereg utca sarkán pirosló magyaros etetőre sem érdemes sok szót vesztegetni: lélektelen, személytelen menza lett […] a hajdani Lipót, később Luxor kávéház
(1991 Népszabadság jún. 29.)
menza […] etető, fejtömőde, […] kajálda
(1996 Mini-tini-szótár)
az Uránia mozi szomszédságában az amerikai dinerekhez hasonlatos „etető” nyílt
(2009 Népszava júl. 4.)
3. (biz)
〈börtönajtón:〉 az ételnek a cellába való bejuttatására való, zárható nyílás; etetőnyílás
nagy öröm volt, ha a cella kis vasablakán, az ugynevezett etetőn, a börtönőr benyujtott egy-két könyvet
(1933 Népszava febr. 14.)
Az arc visszahúzódott. Az etető becsapódott, kulcscsikorgás, és kinyílt a zárkaajtó
(1986 Krassó György)
[az őrmester] napjában akár kétszázszor rám nyitotta a zárkaajtón lévő kis „etetőt
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (szleng, tréf is)
száj mint a táplálék szervezetbe juttatására való testnyílás, ill. a beszéd szerve
Etetőtök barna hangot adjon, Profiaim, énekeljetek!!
(1926 Nemzeti Sport aug. 20.)
Pártunk elérkezettnek látja már az időt hogy kinyissa etetőjét a […] lelkiismeretlen ügynökök hamis kortesfogásai ellen
(1927 Nemzeti Sport febr. 18.)
– Majd kap egyet az etetőjére – közli kedvesen egy felismerhetetlen eredetű egyenruhás. – Mit brekeg bele mások magánügyeibe azzal a rossz arcával?
(1976 Népszabadság márc. 11.)
[Az autón] elöl a légbeszívók – akár a cápa etetője
(2003 Nemzeti Sport márc. 4.)
4. (Műsz)
feldolgozógépnek v. egyéb eszköznek az a része, amelyen keresztül a feldolgozandó v. felhasználandó anyagot adagolják
az etetőkészülék, amely egy vagy több hengerpárból áll, igy a 8. ábrán I betüvel jelölt etető három hengerpárból
(1894 PallasLex.)
Az osztályozó gép etetőjébe belehelyezünk egy csomó kártyát [ti. statisztikai adatokat tartalmazó kartont]
(1925 RévaiNagyLex.)
A [festő]henger tartozéka még az etetőnek nevezett, fémből készült festéktartály is
(1997 Lakáskultúra)
5. (kissé rég, Mezőg)
cséplést végző munkacsapatnak az a tagja, aki a cséplőgépbe a gabonát adagolja
[Kranczer úr] cséplőgépénél már harmadik esztendő óta volt etető [Parázs Pali]
(1881 Abonyi Lajos)
A cséplőszekrényben az etető az ún.úgynevezett asztalon állva, kézzel eregette bele a kioldott kévéket
(1979 Varga Gyula)
[a cséplő]bandába tartozott két etető, négy asztagos, két zsákos, egy mázsás, egy szalmahordó, egy kazlazó
(2002 Örsi Julianna)
6. (ritk, Sp, biz)
〈labdajátékban:〉 az a játékos, aki a csatárokat passzokkal látja el, jó helyzetbe hozza
Apa annyiszor játszott Anglia színeiben, talán azért volt a csatárok legkitűnőbb „etetője
(1925 Nemzeti Sport dec. 30.)
ő volt Zürichben az összekötőkapocs a fedezetsor és a csatársor között, ő volt a többi négy csatár „etetője
(1941 Nemzeti Sport nov. 21.)
7.
étő 1C (nyj)
mérgező hatású anyag, szer
Sírva rekeſztette-belé [az aranytokba] a’ veſzedelmes Étett. Sznetlen á’ gondolattal vala: hogy moſlanában abba zárattatna keſerves halálának bizonyos eſzköze, mellybe valaha a’ víg életnek édes reménnye helyheztetett
(1786 Dugonics András)
[a szóban forgó méreg] ördögibb, és ez kétségtelen, Mint minden eddig ismert étetők
(1840 Garay János)
étő méreg
(1881 Kőrösi Sándor²)
– Bácsika, bácsika, Csabamári küldte, nem fog többet a csendőröknek panacskodni, ha eztet megiccsa. […]Étető van benne, kis fiam?
(1941 Móricz Zsigmond)
7a. (ritk)
maró hatású, maratásra haszn. anyag
A vashalvag [= vas(III)-klorid] belsőleg adagolva elégtelen szer, külsőleg azonban mint étető, a pokolkövet vagy sósavat jó sikerrel helyettesítheti
(1860 Orvosi Hetilap)
[a sebészetben alkalmazott] izgató és módosító hatányok, étetők
(1865 Orvosi Hetilap)
az egész szövetet pácolják és azután az étetőkkel a pácot helyenként kiétetik (enlevage)
(1897 PallasLex.)
ÖU: légyetető
ÖE: etetőanyag, etetőasztal, etetőedény, etetőerő, etetőhely, etetőhenger, etetőkészülék, etetőrács, etetőszer
Vö. CzF. ~, étető; ÉrtSz.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT. etető · étető; ÚMTsz.

Beállítások