etimológia fn 6A (Nyelvt)
1. ’a nyelvtudomány azon ága, amely vmely nyelv egyes szavainak, szóelemeinek eredetével, származásával, keletkezésmódjával foglalkozik’ ❖ Az Etymologia a’ Grammaticának máſodik réſze, melly tanittya a’ Nyelvekben a’ magános Szóknak, mellyek a’ Beſzéd réſzei (Partes Orationis) terméſzetek és haſonlatoſſágok ſzerint valo Eloſzláſokat, és a’ hajtogathato ſzóknak a’ nyelv terméſzeti tulajdonsága ſzerént valo változtatáſát (1794 Gyarmathi Sámuel 7127004, 24) | érthet valaki rosszul az etimológiához, s lehet azért becsületes ember, ha egyéb hibája nincsen (1856 Jókai Mór CD18) | A szavak eredetét és származását, valamint egymáshoz való viszonyukat ugyanazon nyelvben vagy ugyanazon törzshöz tartozó több nyelvben a szófejtés (etimologia) vizsgálgatja (1925 RévaiNagyLex. C5713, 677) | Az összehasonlító nyelvtudomány területei közül Budenz munkássága elsősorban az etimológiára és az alaktanra irányult, mivel azonban tisztában volt azzal, hogy a tudományos értékű etimológiának megfelelő hangtani ismeretekkel kell párosulnia, figyelme állandóan kiterjedt a nyelvek hangtanára is (1980 Lakó György CD30) | A történész általában csak felhasználja az etimológia eredményeit, érdemben nem nagyon tud hozzászólni (1996 Heckenast Gusztáv CD58).
2. ’vmely szó eredetének magyarázata, levezetése’ ❖ A’ Mensist, mellyet tudakozol tőlem, én eddig Holnapnak tartottam, hogy már Hóldnap, éppen ollyan Etymologiával, mint Te leirád (1790 Főldi János C2555, 76) | nyelvész kell, minden román nyelv alapos tudója, aki azt méricskéli, helyesek-e Diez etimológiái, a truie szó csakugyan Trója nevével kapcsolatos-e (1921 Laczkó Géza CD10) | [a markoláb szó] etimológiája elég sok gondot okozott nyelvészeinknek, s a német „Markgraf” szóból való eredeztetése nem nagyon meggyőző (1981 Dömötör Tekla 1039008, 188) | Az alábbiakban a mosoly, mosolyog hangfestő eredetéhez szolgálnék támogató adalékokkal, amelyek természetesen nem zárják ki a vogullal közös etimológiát (2003 Kicsi Sándor András 3146002, 504).
Ö: nép~.
Sz: etimológiai.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.