álmél ige 1a (rég)ámél

1. tn ’csodálkozik, álmélkodik, ámul’ ❖ felrántá a’ jövendk’ báj leplét, ’s Pindár álmélva nézé, a’ miket az elfeledett vala (1824 Szigethi Gyula Mózes C3980, 77) | Néz körül: a forrás hova lett? álmélva Hamarfy (1845 Arany János C0638, 518).

2. ts ’bámul, csodál vkit, vmit’ ❖ áméllám a’ ki setétbe kele (1819 Perecsényi Nagy László ford.–Ovidius Naso C3480, 29) | Almélja büszke Ifjait a Koros (1823 Aranyosrákosi Székely Sándor C0665, 9).

3. tn (ritk) ’mereng, gondolataiba merül’ ❖ Borongó nap volt, mint midőn Krisztus a hegyen álmélt (1871–1873 Benedek Aladár C3304, 234).

Sz: álmélás, álmélong.

Vö. CzF.; TESz.

álmél ige 1a (rég)
ámél 1a
1. tárgyatlan
csodálkozik, álmélkodik, ámul
felrántá a’ jövendk’ báj leplét, ’s Pindár álmélva nézé, a’ miket az elfeledett vala
(1824 Szigethi Gyula Mózes)
Néz körül: a forrás hova lett? álmélva Hamarfy
(1845 Arany János)
2. tárgyas
bámul, csodál vkit, vmit
áméllám a’ ki setétbe kele
(1819 Perecsényi Nagy László ford.Ovidius Naso)
Almélja büszke Ifjait a Koros
(1823 Aranyosrákosi Székely Sándor)
3. tárgyatlan (ritk)
mereng, gondolataiba merül
Borongó nap volt, mint midőn Krisztus a hegyen álmélt
(1871–1873 Benedek Aladár)
Sz: álmélás, álmélong
Vö. CzF.; TESz.

Beállítások