álmélat fn 3A (rég)

1. ’csodálkozás, álmélkodás, ámulat’ ❖ Felnyitja [a levelet] ’s rettentő álmélattal olvassa (1824 Aurora C0032, 173) | Tünődve várok szót, s te elmerűlsz. Mi az, mi ily nagy álmélatba hoz? (1833 Vörösmarty Mihály C4536, 99) | Elakadt ijedt álmélatban lélekzetök (1836 Fáy András¹ C0043, 182).

2. ’csodálat, bámulat’ ❖ A csodálatosnak és borzasztónak legnagyobb foka a szörnyü – ungeheuer –, […] melly álmélatot gerjeszt (1843 Purgstaller József C3555, 24) | Nem fogod mind ezt, […] oly álmélatra méltónak találni (1863 Kazinczy Gábor ford.–Galeotto C2573, 82).

álmélat főnév 3A (rég)
1.
csodálkozás, álmélkodás, ámulat
Felnyitja [a levelet] ’s rettentő álmélattal olvassa
(1824 Aurora)
Tünődve várok szót, s te elmerűlsz. Mi az, mi ily nagy álmélatba hoz?
(1833 Vörösmarty Mihály)
Elakadt ijedt álmélatban lélekzetök
(1836 Fáy András¹)
2.
csodálat, bámulat
A csodálatosnak és borzasztónak legnagyobb foka a szörnyü – ungeheuer –, […] melly álmélatot gerjeszt
(1843 Purgstaller József)
Nem fogod mind ezt, […] oly álmélatra méltónak találni
(1863 Kazinczy Gábor ford.Galeotto)

Beállítások