etruszk mn és fn 

I. mn 13A

1. (Tört is) ’az i. e. 8. és i. e. 3. század között Etruriában, a mai Toscana, Lazio és Umbria területét magában foglaló Közép-Itáliában élő, ismeretlen eredetű ókori 〈nép〉’ ❖ az etruszk nép miveltsége jóval régibb levén a romaiakénál, hihető, hogy irott történeti emlékeik is régibb korban létezhettek (1858 Lukács Móric C7514, 253) | A görög, etruszk és római népnek emlékanyagával foglalkozik a klasszikus archeológia (1911 RévaiNagyLex. C5698, 38) | Tuscusok (Tusci), az ókori Etruriának, tehát a mai Toscanának etruszk népe (1925 RévaiNagyLex. C5714, 541) | etruszk népcsoport (1997 Népszabadság nov. 18. C7847, 15).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Italiának etruszk és latin lakosai (1856 Magyar Nyelvészet C7088, 4) | Numa, hogy a pajzsot egykönnyen el ne lehessen lopni, Veturius Mamuirus etruszk ércművészszel még 11, a szt. pajzszsal teljesen egyenlő pajzsot készíttetett (1893 PallasLex. CD02) | etruszk táncoló-színészek (1933 Kerényi Károly 9325002, 124) | Lawrence eszményének, eszményített mexikói és etruszk őslakóinak törpe torzképeivel népesül be a változatlanul továbbharapódzó gépi civilizáció (1960 Cs. Szabó László 9093009, 572) | Tarquinius Priscus: Róma ötödik, etruszk származású királya (1997 Horváth András CD17) | Félig latin vagyok, félig perzsa, így vagyok zsidó, gondolta Uri tízéves kora körül, sőt etruszk is vagyok valamennyire, mert Gaius Lucius etruszk ősöket is számon tartott (2005 Spiró György 3283002, 49).

2. ’E néppel kapcs.’

2a. ’e nép által létrehozott, készített v. haszn., ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ etruszk csésze (1837 Jelenkor C8303, 146) | [a római mitológia fejlődésében] az ős italiai elemekhez etrusk és hellen elemek vegyültek ugy, hogy minél régibb a kor, annál többet vettek a rómaiak az etrusk mythologiából (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 374) | Az etruszk szobrászat ránkmaradt korai emlékei a nagy, agyagból készült szarkofágok fedelén alkalmazott fekvő alakok (1925 MűvészetiLex. C6812, 295) | Az Etruriából behívott színészek [...] játéka nem különbözik attól, amit az etruszk művészet emlékei, pl. síri falfestményeik után elvárhatunk (1933 Kerényi Károly 9325002, 128) | A Cornitóban feltárt etruszk sírkamrát az i. e. V. században vájták a sziklafalba (1974 Népszava jan. 27. C7439, 10) | etruszk kereskedelem (1997 Szabó Miklós² CD17) | etruszk civilizáció (2009 Népszabadság nov. 30. C7857, 13).

2b. ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ etrusk jellemmel is ellátott tárgyak (1846 Pesti Hírlap C8012, 251) | az etruszk-arcú büszke Lucrezia (1877 Fővárosi Lapok C8093, 404) | Etruszk hagyományok azonban a magukénak követelik Serviust (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Tarquinius Priscus] meghonosította az etruszk szokásokat (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 105) | Apolló képén megjelenik az etruszk farkasmosoly (1948 Keszi Imre 9329003, 21).

2c. ’e néppel történő, e nép körében zajló, ill. általa megvalósuló’ ❖ az etrusk polgárisodás’ (1845 Pesti Hírlap C8010, 423) | [a Servius Tulliusnak] tulajdonitott institutiók a köztársaság előtti és pedig az etruszk uralkodás korába helyezendők (1858 Lukács Móric C7514, 274) | Az etruszk népkeveredés tanúlmányozására érdekes lehet [a temető felásatása] (1876 Öreg János C7900, 399) | [Itália jellegét] nem csupán a görög és etruszk gyarmatosítás szabta meg (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | az első fejezetből a szabin és etruszk háborúk, a római királyság kora ismerhető meg (1996 Új Könyvek CD29).

3. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, már az ókorban kihalt, az ismert nyelvekkel nem rokonítható 〈nyelv〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ Előadandjuk továbbá egyes nevek és szavak fejtegetéseit ’s rövid ismertetését az etruszk nyelvtannak (1859 Magyar Nyelvészet C7091, 79) | etrusk irásjelek is vannak [ti. az egyik sisakon] (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | csak egy mód van az etruszk nyelv hétpecsétü titkának megfejtésére és ez az, ha földeritő munkákban a finn-ugor nyelveket [...] vesszük segítségül (1914 Budapesti Hírlap jan. 27. C4702, [1]) | [az] amare valószínűleg etruszk szó (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [A Petronella név] alapszava az etruszk nyelvben „szikla, kő” jelentésű (1996 Népszava máj. 31. C7461, 12).

3a. ’e nyelvből való, ill. e nyelv eredetével kapcs.’ ❖ Az etruszk rokonság kimutatásában fáradhatatlanok voltak a tudósok és közülök azok, a kik az indogermán rokonságot nem tudták elfogadni, más téren keresték a titok megfejtését. Voltak olyanok, a kik azt állitották, hogy az etruszk nyelv az egyiptomival rokon (1914 Budapesti Hírlap jan. 27. C4702, [1]) | [hibás szófejtések során] jutottak el a magyar nyelv téves őstörténeti elhelyezéséhez, a turáni mítoszt kiszélesítő magyar–sumer–etruszk rokonság képtelen gondolatához (1966 Pomogáts Béla CD53) | A görög dúlosz valószínűleg egy kisázsiai nyelvből kölcsönzött jövevényszó, a latin servus etruszk eredetű szó lehet (1977 Voigt Vilmos 9781003, 196) | Számos kis ókori nép nyelve [...] fölé kerekedve a latin terjedt el – görög és részben etruszk eredetű írással – először egész Itáliában, aztán a római hódítások révén a Földközi-tenger vidékén (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg〉’ ❖ etruszk nyelvemlékek (1859 Magyar Nyelvészet C7091, 76) | az úgy nevezett etrusk föliratok nagyon is különbözőknek látszanak s egyáltalán nem lehetetlen az sem, hogy a kelta benszülöttek is hasonló írást használhattak (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az idegennek etruszk neve Lucumo volt, de Rómában a Lucius Tarquinius nevet vette föl (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A zágrábi archeológiai múzeumban a híres etruszk szövegű múmia-pólyaszalagot szerettem volna látni (1934 Kerényi Károly 9325004, 152) | Erősen kétségbevonható, hogy létezett egy *-tta/-ttä morféma, amelyet Alinei úgy mutat be, mint „második locativust” (a protouráli -na/-nä után); szerinte ez a morféma, amely közel áll egy etruszk raghoz, rekonstruálható lenne a finnugor alapnyelvre (2004 Magyar Nyelv C7184, 497).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Isten sziriai nyelven Adad, […] etruskul Khur (1862 Vasárnapi Újság C7376, 623) | avas = aves (etruszk), de értelme nem a mostani magyar avast jelenti etruszkul, hanem öreget, vénhedtet (1912 Budapesti Hírlap febr. 28. C4700, 12) | [a „Foied vino pipafo, cra carefo”] mondat természetesen nem etruszkul van, ahhoz túlságosan is hasonlít a latinra (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. ’e nép által lakott 〈terület〉’ ❖ a Fabius nemzetség maga, háromszáz hat fegyverfogható férfiú, mindnyájan patriciusok, hadat indítandó Veji etruszk város ellen, melylyel Roma évek óta nem birt, tábort ütött a Cremera folyam mellett (1858 Lukács Móric C7514, 264) | [Casentino] az etruszk hegyek és Pratomagno között húzódik (1912 RévaiNagyLex. C5700, 308) | [sok mindent magába foglal a kiállítás anyaga,] egészen a szűkebb értelemben vett etruszk földön, Etrurián kívüli leletekig (1989 Népszabadság szept. 5. C7839, 7) | etruszk települések (1996 Népszabadság nov. 13. C7846, 6) | Róma az etruszk királyok uralma alatt, az etruszk területek déli peremén vált igazi várossá (2000 Hegyi György CD17).

4a. ’e területen honos, ill. onnan származó 〈növény, állat〉’ ❖ Bologna etruszk virágát, a tulipánt (1910 Pesti Hírlap szept. 23. C5658, 10) | Az etruszk orrszarvú és a mai dámvadhoz közel rokon szarvasok kísérték az elefántokat a vízilovas tóhoz hűsölni (2002 Természet Világa CD50).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ [Chiusi] egyike a 12 etruszk reszpublikának (1893 PallasLex. CD02) | Lucumones (etruszk nyelven lauchme), az etruszk államokban annak a 12 főnemesnek címe, akik az ügyek élén állottak (1915 RévaiNagyLex. C5709, 30) | [Korzika] az Etruszk Birodalom szinte a mai napig változatlanul fennmaradt része (1996 Népszabadság aug. 24. C7846, 10) | Az etruszk királyság Kr. e. 510-ben Rómában is megbukott (1998 MagyarNagyLex. C5820, 561).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Caeles Vibenna nevű etruszk hadvezérnek barátja, bajtársa és alvezére Mastarna, sokféle viszontagságok után csatában elesett (1858 Lukács Móric C7514, 253) | Az etruszk pénzek alakja eredetileg négyszögletes volt, és sulyában a szent 12-s számrendszer érvényesült (1894 PallasLex. CD02) | Az etruszk királyok uralkodása Róma külső hatalmának nagy fellendülését hozta (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | A túlerőben levő etruszk hadaknak sikerült meghátrálásra kényszeríteni a rómaiakat (1972 Népszabadság aug. 6. C7822, 11) | Tarquinius etruszk herceget (2001 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3A1

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’az egykori közép-itáliai Etruriában élő, ismeretlen eredetű ókori nép’ ❖ Etruskok. Etruriában laktak, ’s a’ Romaiaktól a’ Tirhénuſok Etruskuſoknak hivattattak (1783 Molnár János C0293, 52) | [a halottégetés szokása a rómaiakhoz] valószinüleg az etruskoktól és görögöktől jött át (1867 Gyárfás István CD57) | a régi etruszkok itt vonúltak el keskeny ösvényeken dél felé s a rómaiak itt küldték cohorsaikat az éjszaki tartományokba (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az etruszkok a bútort leginkább fémből készítették, s így a rómaiak, a görög-etruszk művészet örökösei is szívesen alkalmazták (1925 MűvészetiLex. C6812, 163) | [Claudius császár Tyrrenica című könyve] az etruszkok történetét beszélte el (2004 Bikácsy Gergely 3147004, 448).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, már az ókorban kihalt, az ismert nyelvekkel nem rokonítható nyelv’ ❖ [A római ember] a nyelvtudományi érdeket oly kevéssé ismerte, mint elődei, a görögök. Kihagyta tehát veszni az etruszkot, melytől pedig állami és vallási intézeteket kölcsönözött volt, ki a vele legrokonabb szabin és más testvér nyelveket (1858 Hunfalvy Pál C7514, 88) | [a baszkok nyelve] ép oly rejtély, mint az etruszk, keresték már rokonságát a legkülönbözőbb népekével, a magyarral is, eredmény nélkül (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [Karl Pauli] leginkább az itáliai nyelveket, főleg az etruszkot kutatta (1922 RévaiNagyLex. C5711, 255) | Alinei szerint az etruszkban léteztek már [személyragos felszólító módú formák] (2004 Magyar Nyelv C7184, 493).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.