evenki mn és fn 

I. mn 11B1

1. ’többségében Szibéria északi részén, a Jenyiszejtől keletre, ill. Mongóliában és Kínában nagy területen szétszórtan élő, a mandzsu-tunguz nyelvcsalád egyik nyelvét beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ Azok a népek, melyekre ez idő szerint az I. N. S. hatásköre kiterjed, földrajzi sorrendjükben a következők: 1. szaam (kolai lappok). […] 7. evenki (tunguzok) (1935 Munkácsi Bernát C5992, 27) | [láthatunk] földművest kapával, vagy egy evenki halászt, a lék fölé hajolva (1951 Ethnographia C6541, 457) | A khamnigan ugyanis egyike az evenki, azaz tunguz törzseknek (1958 Magyar Tudomány C5261, 319) | [a sámán szó] a délkelet-szibériai evenki nép nyelvéből ered (2001 Természet Világa CD50).

2. ’e nép által létrehozott v. haszn., ill. e népre jellemző, annak körében szokásos’ ❖ A megszokott, egyszersmindenkorra betanult sablon ismeretlen az evenki művészetben (1949 Diószegi Vilmos C5827, 311) | A tajgai tuva és a tofa „nyílvesszők” az altáji török sámánköpenyek, az enyec „sámánrénszarvasok” az evenki sámánköpenyek hátán ismeretesek (1963 Diószegi Vilmos C7098, 462) | [Vajnstejn a tuvai szertartásokat] eredetüket tekintve a szölkup és evenki medvehittel hozza etnogenetikus kapcsolatba (1999 Sántha István C7132, 220).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, agglutináló típusú, a mandzsu-tunguz nyelvcsalád tunguz ágába tartozó 〈nyelv〉, e nyelvbe sorolt 〈nyelvjárás〉, ill. e nyelvhez tartozó 〈elem〉’ ❖ A medve rokonsági elnevezésén kívül – ilyen pl. az orocs, orok, alsó-angarai és evenki nyelvjárásban a mapa, mafa – számos terminust használnak még, amelyekkel a medve nemét és korát különböztetik meg (1949 Diószegi Vilmos C5827, 308) | [a khamniganok között] ma is találhatók evenki nyelven beszélők (1958 Magyar Tudomány C5261, 319) | evenki (tunguz) inemuk, inen ’nevetés’ (2003 Kicsi Sándor András 3146002, 505).

4. (tulajdonnév részeként is) ’(jellemzően) e nép által lakott 〈terület, hely〉, ill. e területen történő, levő’ ❖ Kelet-Szibéria 68 kerületre van felosztva, azonkívül a Vitim-Olekna (4 kerület), Tajmir és Evenki nemzeti területre (1935 RévaiNagyLex. C5717, 773) | Az 1947/48. évi evenki (tunguz) expedíciót a szovjet Tudományos Akadémia néprajzi intézete és a jakutszki Autonóm Szovjet Köztársaság történeti, irodalmi és nyelvészeti tudományos kutató-intézete szervezte (1949 Diószegi Vilmos C5827, 314) | A messzi északra, Szibériába, az Evenki Nemzetiségi Kerületbe visz el egy színes-képes riport (1977 Népszava febr. 13. C7442, 14).

II. fn 1B1

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’többségében Szibéria északi részén, a Jenyiszejtől keletre, ill. Mongóliában és Kínában nagy területen szétszórtan élő, a mandzsu-tunguz nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő nép’ ❖ Az írástudók száma csak a Bajkálon túli evenkiknél (tungúzoknál) rúgott hét százalékra, a többi népeknél ez az arányszám sokkal kisebb volt (1948 Ethnographia C6432, 250) | az evenkiknél a kovászos-vizes, Perzsiában pedig az árpalisztes csávák ismertek (1991 Magyar néprajz CD47) | a bőrt az ukránok, a volgai tatárok, a tuvaiak, az evenkik, a burjátok stb. tejjel, vajjal, korpával, kovásszal és tejsavóval készítették ki (1991 Magyar néprajz CD47) | [A Barguzin-hegység] őslakói az evenkik voltak (2001 Természet Világa CD50).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ a kindigir törzsbeli evenki télen rátalál a medve barlangjára (1949 Diószegi Vilmos C5827, 309) | melyik csatorna mutatta a busmanokat itt, a világ végén? – kérdezte Török Zoltán az evenkitől (2006 Népszabadság okt. 14. C7854, 7).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, agglutináló típusú, a mandzsu-tunguz nyelvcsalád tunguz ágába tartozó nyelv’ ❖ A Jeniszej neve már a szamojédok átvonulása idején is létezett; egyik mai megfelelője az Angara- és Bajkál-menti evenkiben: йэнэ, hegy, forrás, nagy folyó (1949 Bese Lajos C5827, 318) | A mandzsu ág nyelvei: nanaj, ulcsa, orok, orocs, sibo, ude vagy udehe, a tunguzé: evenki, even, negidal, szolon (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.; IdSz.