aló msz 0 (kissé rég) alló
1. ’〈távozásra való felszólításként:〉 indulj, lódulj!’ ❖ Menj, és Atyáidnál ne légy alábbvaló. Fiam vagy, szánlak is; de azért csak aló! (1797 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 56) | Most pedig alló, kifelé innen (1893 Abonyi Árpád C0478, 133) | Takarodtok ti az én templomombul ki; aló! (1930 Móricz Zsigmond CD10) • aló mars ’ua.’ ❖ Alló Mars aludni, minnyáját kergettem (1790 Gvadányi József C1924, 178) | Leg-elször el-húza A’ kegyetlen rr-álló Dafnist, ſzívét öſzve zúzá, ’S azzal mondá: Márs álló! (1800 Lukáts Miklós C2948, 26) | – Hát gyerekek, aló-mars!… menjetek játszani!… A mesének vége!… (1914 Ambrus Zoltán CD10) | Ki a teremből, s aló mars: eredj a dolgodra (1964 Urbán Ernő C5279, 1093).
2. ’〈vmilyen cselekvésre, kül. (gyors) mozgásra biztató szóként:〉 nosza! rajta!’ ❖ Látod paraszt! mint fizet a’ világ; Alló, most meg-öllek (1782 Kónyi János C2729, 51) | Aló vígann a’ míg élünk! (1813 Édes Gergely C2564, 33) | Aló legény, ne hagyd magad, A mig langot vet a talpad (1882 Székelyföldi gyűjtés C3000, 244) | Hát téged ki tart vissza? Aló! Ruccanj a lány után (1925 Kovács Mária CD10) • aló rajta ’ua.’ ❖ alo rajta! nosza neki! (1816 Vocabularium C1948, 2).
2a. ’〈elbeszélésben gyors, hirtelen mozgás, kül. futás, menekülés érzékeltetésére:〉 uccu’ ❖ Minap azon sohonni Patakon átosonni Akartam hozzá, ’s aló! Kettéröccsent a’ palló (1837 Parthenon C3431, 48) | átvetette magát az alacsony kerítésen, kiugrott az útra s aló, szaladt, amerre látott (1919 Oláh Gábor 9487061, 27) | [a bika] nekiugrott a kapunak, összetörte és aló. Ki az utcára (1948 Szabó Pál² 9631005, 160) • aló neki ’ua.’ ❖ hogysem maga kényét gyermeki Játékra fel-áldozza, inkább – aló neki! kviétált [= nyugállományba vonult] (1790 Kóré Zsigmond ford.–Kotzebue C2744, 29) | Aló neki, leszökik mind a három kutya a fáról (1885 Benedek Elek C0931, 179) • aló rajta ’ua.’ ❖ Ettöl meg-félemlett Bunger, ’s aló rajta, Merre segitségit látta, arra hajta (1809 György László C1969, 50) | Alló rajta, neki hajtott [a kém], lefutott Pestre: hogy őt [ti. a kormány ellen lázító fiatalembert] feladja (1848 Életképek C0107, 56).
Vö. ÉrtSz.; TESz. ~, alómars; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz. aló!, alómars!