exogámia fn 6A (Népr v. Szoc)

’〈társadalmi szokásként, az endogámiával szemben is:〉 saját csoporton, kül. rokonsági, területi v. felekezeti közösségen kívüli személlyel való házasságkötés gyakorlata, ill. kötelezettsége’ ❖ Morgan és Tylor, az exogamia keletkezését a közel vérrokonok házasságától való irtózásból származtatják (1874 Pulszky Ágost C7552, 367) | Nőt rendszerint idegen törzsből (v. nemzetségből) hoznak és pedig vagy lefizetik érte a kívánt díjat (tin) vagy elhozzák erővel. Tehát az ősosztják társadalomban az exogamia uralkodik, az endogamiát becstelennek tartják (1913 Pápay József C6926, 272) | Az apró, szigorú erkölcsök között élő falvak a rokon házasságok elkerülése érdekében exogámiában éltek (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153001, 312) | Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet (Heves m.) nemes családjai a 19. században végig ragaszkodtak a lokális exogámia gyakorlatához, s még a 20. század elején is „szégyen volt a leányra, ha otthon maradt a falujában” (2000 Magyar néprajz CD47) | Nyugat-szibériai nyelvrokonaink körében a nemzetségen kívüli házasság, az egzogámia a legújabb időkig kötelező érvényű volt (2001 Zaicz Gábor C7181, 245).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

exogámia főnév 6A (Népr v. Szoc)
〈társadalmi szokásként, az endogámiával szemben is:〉 saját csoporton, kül. rokonsági, területi v. felekezeti közösségen kívüli személlyel való házasságkötés gyakorlata, ill. kötelezettsége
Morgan és Tylor, az exogamia keletkezését a közel vérrokonok házasságától való irtózásból származtatják
(1874 Pulszky Ágost)
Nőt rendszerint idegen törzsből (v.vagy nemzetségből) hoznak és pedig vagy lefizetik érte a kívánt díjat (tin) vagy elhozzák erővel. Tehát az ősosztják társadalomban az exogamia uralkodik, az endogamiát becstelennek tartják
(1913 Pápay József)
Az apró, szigorú erkölcsök között élő falvak a rokon házasságok elkerülése érdekében exogámiában éltek
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet (Heves m.megye) nemes családjai a 19. században végig ragaszkodtak a lokális exogámia gyakorlatához, s még a 20. század elején is „szégyen volt a leányra, ha otthon maradt a falujában”
(2000 Magyar néprajz)
Nyugat-szibériai nyelvrokonaink körében a nemzetségen kívüli házasság, az egzogámia a legújabb időkig kötelező érvényű volt
(2001 Zaicz Gábor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások