export fn 3A1
1. (Ker, Közg) ’〈az importtal szemben is:〉 hazai áru, termék, szolgáltatás értékesítése az ország határain kívül, (áru)kivitel’ ❖ az austriai export legvirágzóbb korába esik – a vámcongressus! (1859 Budapesti Hírlap febr. 8. C7817, 2) | [Árpából] a vételen főleg a belföldi fogyasztás vesz részt, ekszport célokra a kereslet gyenge (1898 Budapesti Hírlap szept. 25. C4745, 27) | Az együttműködés lehetővé teszi, hogy egyes, számunkra szükséges termékek hazai termeléséről lemondjunk és szükségletünket az együttműködésben résztvevő országokból fedezzük (pl. személyautó), más, nálunk előnyösen termelhető termékek exportja ellenében (1959 Antos László 2056024, 2) | [Szabályozza] ez a törvényjavaslat az atomsorompó-rendszerrel kapcsolatos hatósági tevékenységet, és ezen belül a nukleáris exportot és importot (1996 Országgyűlési Napló CD62) | a turizmus speciális, belföldön realizált szolgáltatásból származó export – állítják. Mivel nem terhelik szállítási költségek, olcsóbb, mint a külkereskedelmi kivitel (2001 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’az így értékesített áru, termék stb. adott időszakra vonatk. mennyisége v. (pénzbeli) értéke’ ❖ 1889. a vasutakon 1 124 000 t. árut hoztak be és 572 ezer tonnát vittek ki; a hajókon pedig 18 904 t. áru volt az export és import (1893 PallasLex. CD02) | az európai piacon évente mintegy 140-141 millió hl bor kerül forgalomba; a tokaji export ebből 25-30 ezer hl (1974 Lázár István 9389001, 163) | Nálunk az országban 3 millió liba van kb. a számítások szerint. Ennek a mája kb. 100 vagon exportot tenne lehetővé (1977 Méray Tibor 9434001, 73) | A magyar–svájci kereskedelmi forgalom 1994-ben 538,7 millió dollárt tett ki: ebből 159,7 millió dollár volt a magyar export, 379 millió pedig az import (1995 Figyelő CD2601).
1b. ’az árukivitel mint (nemzet)gazdasági ágazat’ ❖ a szivargyártás, az abaka nevü kelmeszövés és a szalmakalap-készítés azon iparágak, amelyek az exportnak is dolgoznak (1894 PallasLex. CD02) | a termelőeszközök exportunk szempontjából is rendkívül fontosak, mert aránylag sok és kvalifikált munkát testesítenek meg (1959 Antos László 2056024, 2) | A hazai és a jelenlegi gazdasági helyzetet viszonylag jól ismerő külföldi közgazdászok közül néhányan azonban aggódnak, féltve az export versenyképességét (1991 Heti Világgazdaság 2014040, 89) | Az export modernizációja összefügg a működőtőke beáramlásával (1997 Figyelő CD2601).
2. (birtokszóként) (sajtó) ’eszmének, ideológiának, módszernek stb. másik régióba v. országba való eljuttatása, ill. terjesztése’ ❖ A saját irodalmi termékeink exportja tekintetében a vállalat [ti. vállalkozás] nagyobb hézagot tölthet be, midőn – igérete szerint – „hazánknak legjelentékenyebb irodalmi mozgalmait a nagy világnak bemutatja […]” (1877 Fővárosi Lapok C8093, 103) | művészetben és irodalomban: Vlahuta Sándor, tudományban: Babes, akikből hiányzik a pissarói vonás, de annál több a komoly kvalitás: megteremtették a román kultúra exportját (1914 Isac, Emil CD10) | Mivel az osztrák kormány a hainburgi vízi erőmű tervének feladásával elismerte a tervezett létesítmény káros és értelmetlen voltát, részvétele [a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésében] a környezetrombolás tudatos exportja más országokba (1986 Beszélő 2003006, 374) | a közép-európai szocializmusokat nem értelmezhetjük másként, mint az oroszországi kommunizmus exportjaként, a szovjet katonai megszállás következményeként (1990 Tallár Ferenc 2004004, 419) | [Irán] az elhunyt államalapító, Khomeini ajatollah szellemében tántoríthatatlan küldetéstudattal folytatja az iszlám forradalom exportját (1995 Magyar Hírlap CD09).
2a. (ritk) ’vkinek, vmely embercsoportnak külföldre történő kiküldése, ill. áttelepítése’ ❖ számos kiváló hazai tehetség exportja a külföld részére, a kik aztán ne szégyeljék a magyar zene apostolai lenni (1880 Fővárosi Lapok C8096, 321) | Magyarország mindig gazdag volt tehetségekben, és régóta szolgált állandó exporttal a külföldnek (1913 Huszár Vilmos CD10) | A misszionáriusok megfontolatlan exportja a kolonializmus új formája (1992 Bernáth Tamás ford.–Zambrano 2020004, 75) | tiltották azok exportját, akik a hivatalos szemlélet alapján magyarnak minősültek, azaz a magyar király alattvalóiét (1998 Kristó Gyula CD17).
Ö: agrár-.
UB: -cég.
ÖU: állat~, áru~, búza~, élelmiszer~, gép~, gyógyszer~, gyümölcs~, kőolaj~, tőke~.
ÖE: ~ágazat, ~bevétel, ~fejlesztés, ~hitel, ~ipar, ~jövedelem, ~kötelezettség, ~növekedés, ~növény, ~partner, ~piac, ~rendelés, ~szállítmány, ~támogatás, ~termék, ~tilalom, ~vállalat, ~volumen.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.