expresszió fn 1A
1. (vál) ’nyelvi kifejezés, kül. vmely gondolati tartalmat érzékletesen megjelenítő szó(szerkezet)’ ❖ [Zrínyi Miklós] verseit magamébol seholis nem toldottam, sőtt hathatós expressioit mindenütt igyekeztem szórul szóra meg tartani (1789 Ráday Gedeon¹ C2554, 293) | Az olly expressiók, mint: Dithyrámbok’ lángköre, ’s gőztorlatok’ alpesi, nékem sem tetszenek, ha azokat hideg szemmel nézem; de valljon hideg szemmel kell é azokat nézni? (1825 Berzsenyi Dániel C5585, 101) | Expresszióinak hatása nem képtartalmukban van, mint modernebb költőink, Ady vagy Babits verseiben. Berzsenyi nem a képek költője, nem plasztikus, nem a szem embere. Különös szépségüket pusztára nyelvi alakjuk adja meg, a jelzők a főnevek mellett, az igék és főnevek összeválogatása (1934 Szerb Antal 9668029, 272) | [Batsányi Jánosnál minden] az érzés áradásának, hullámzásának kifejezését szolgálja; ez lazítja meg s telíti egészen modern expressziókkal a vers nyelvét (1965 Tarnai Andor CD53).
2. (vál) ’vmely művész(et)re, stílusra stb. jellemző (sajátos) formanyelv, (művészi) kifejezésmód’ ❖ Ha tehát a magyar művészeti életből a művészi expressziónak egy fajtája hiányzik, annak csak a közönség lehet az oka (1912 Sztrakoniczky Károly CD10) | A festőt teremtőmunkájában nyomról-nyomra követni alig lehet, az élmények míg expresszióig érlelődnek, gyakran, sőt legtöbbször az ösztön titkos és kitapinthatatlan rejtekútján futnak végig (1922 Bálint Aladár CD10) | Gyötrelmes, vajúdó víziók költészete. De költészet: vízióit sosem érezni pózosnak, hazugnak. Ez a vergődő költő [ti. Karinthy Gábor] nagyszerű új expressziókat talál gyötrelmeinek kiéneklésére (1938 Szerb Antal CD10) | a dinamizmus és mély expresszió […] az avantgárd törekvések, majd a német Bauhaus műhelyében oly meggyőző alakot nyert (1997 Új Könyvek CD29).
3. (ritk, Zene) ’〈orgonán v. harmóniumon:〉 a (művészi kifejezéshez szükséges) dinamikai árnyalást lehetővé tevő berendezés’ ❖ A harmónium mostani hanyatlása közepett az expresszió szinte másodrendü dolog lett és sok gyár nem is késziti már. Az amerikai harmóniumokon két térdemeltyüvel adják meg a kifejezést; ha ugyan méltó e névre az a meglehetős durva crescendo és decrescendo, a mi ezen a réven támad (1891 Budapesti Hírlap okt. 23. C4738, 1) | Egy három manuálos orgonán a szóló változatok, mint a különböző fuvolák, klarinett, oboa, vox humana stb. a II. és III. klaviaturán vannak elosztva, következésképen ennek a két manuálnak külön-külön redőny alá is kell kerülni. Ellenkező esetben, vagy is expressio hiányában a szólóváltozatok nem évényesülhetnek, elvesznek (1911 Zenelap 2117002, 5) | [A mesterharmónium] lényege a kettős expresszió, amely egyidőben megzendülő szólamok eltérő dinamikai árnyékolását teszi lehetővé (1936 Pesti Hírlap dec. 11. C5684, 12).
4. (rég) ’expresszionizmus’ ❖ A romantikától az expresszióig (1921 RévaiNagyLex. C5716, 553) | Ma, az expresszió után, a futurizmus, dadaizmus, aktivizmus és konstrukcionizmus után, [huszonegy évvel ezelőtti állításom] szinte közhelyesnek tetszik (1928 Ignotus CD10) | Régi kísérlet az én engedékenynek látszó személyem körül, hogy beosztanak hol a naturalisták, hol a romantikusok közé; mások megírták, hogy velem kezdődött a magyar expresszió (1935 Révész Béla CD10).
5. (Biol) ’vmely génnek, ill. más, az egyed tulajdonságait meghatározó összetevőnek a fenotípusban való kifejeződése, érvényesülése’ ❖ Az RNS-t előállító polimeráz enzim nem tud működni ott, ahol a citozinon metilcsoportok vannak, ennek következtében ezen gének kifejeződése (expressziója) elmarad (1995 Természet Világa CD50) | Sikerült olyan génszerkezeteket is létrehozni, amelyek esetében csak az embrionális fejlődés meghatározott szakaszában történt expresszió a transzgénről (1998 Természet Világa CD50) | A hidegadaptációban szerepet játszó (pl. hideg-sokk, illetve jegesedésgátló) fehérjék expressziójával számos haszonnövény az eddigieknél mostohább körülmények között is termeszthetővé válik (1999 Természet Világa CD50).
Vö. SzT.