expresszivitás fn 4A

1. (vál) ’kifejezőerő v. -képesség, kül. vmely elvont tartalom érzékletes művészi megjelenítése v. hatásos ábrázolása’ ❖ [Schönbauer Henrik képességeit] majdnem minden figurális kompozíciójában külső, fizikai erő kifejezésére használja fel és nem törekszik mélyebb lelki expresszivitásra, az érzéseknek a szobrászi anyagon keresztül minél közvetlenebb szuggerálására (1922 Hevesy Iván CD10) | Nem az árnyalatok itt az elsődlegesek a kifejezésben, a versformálásban, hanem mindenekelőtt a világosság, az expresszivitás, az érvelő pontosság, a verbális fokozás (1972 Fülöp László 2018001, 256) | Szilágyi András ugyan ennek a szakasznak egyik legaktívabb riportere és publicistája, de sem valóságlátásban, sem stílusának expresszivitásában nem tudta megközelíteni 1930-as regényének, az Új pásztornak egyszeri varázsát (1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv CD53) | a mindent átható fény, a helyenként vázlatszerű ecsetkezelés, és az expresszivitás teremti meg Maulbertsch festészetének egyedi, minden kortársától eltérő jellegét (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Kertesi Ingrid Lammermoori Luciaként nemes dallamformálásával, játékának expresszivitásával hívta fel magára a figyelmet (1995 Magyar Hírlap CD09) | A versbeszéd emocionalitásának és expresszivitásának túlzott felértékelésével szemben többen […] megfogalmazták ellenvetéseiket (2006 Horváth Kornélia 3155001, 12).

2. (Biol) ’a fenotípusban megjelenő vmely gén kifejeződésének módja, ill. mértéke mint minőségi v. mennyiségi jellegzetesség’ ❖ a gén környezetében, a gének szomszédságában, illetve a citoplazmában vannak azok a faktorok, melyek a gén kifejeződését befolyásolják. A metilációs mintázat jelentőségének felismerésével az expresszivitás (a megnyilvánulás erőssége) mibenléte és változékonysága is tisztázódni látszik (1995 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

expresszivitás főnév 4A
1. (vál)
kifejezőerő v. -képesség, kül. vmely elvont tartalom érzékletes művészi megjelenítése v. hatásos ábrázolása
[Schönbauer Henrik képességeit] majdnem minden figurális kompozíciójában külső, fizikai erő kifejezésére használja fel és nem törekszik mélyebb lelki expresszivitásra, az érzéseknek a szobrászi anyagon keresztül minél közvetlenebb szuggerálására
(1922 Hevesy Iván)
Nem az árnyalatok itt az elsődlegesek a kifejezésben, a versformálásban, hanem mindenekelőtt a világosság, az expresszivitás, az érvelő pontosság, a verbális fokozás
(1972 Fülöp László)
Szilágyi András ugyan ennek a szakasznak egyik legaktívabb riportere és publicistája, de sem valóságlátásban, sem stílusának expresszivitásában nem tudta megközelíteni 1930-as regényének, az Új pásztornak egyszeri varázsát
(1982 Kántor Lajos–Láng Gusztáv)
a mindent átható fény, a helyenként vázlatszerű ecsetkezelés, és az expresszivitás teremti meg Maulbertsch festészetének egyedi, minden kortársától eltérő jellegét
(1993 A magyarság kézikönyve)
Kertesi Ingrid Lammermoori Luciaként nemes dallamformálásával, játékának expresszivitásával hívta fel magára a figyelmet
(1995 Magyar Hírlap)
A versbeszéd emocionalitásának és expresszivitásának túlzott felértékelésével szemben többen […] megfogalmazták ellenvetéseiket
(2006 Horváth Kornélia)
2. (Biol)
a fenotípusban megjelenő vmely gén kifejeződésének módja, ill. mértéke mint minőségi v. mennyiségi jellegzetesség
a gén környezetében, a gének szomszédságában, illetve a citoplazmában vannak azok a faktorok, melyek a gén kifejeződését befolyásolják. A metilációs mintázat jelentőségének felismerésével az expresszivitás (a megnyilvánulás erőssége) mibenléte és változékonysága is tisztázódni látszik
(1995 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások