extenzió fn 1A 

1. (rég) ’térbeli kiterjedés, terjedelem, nagyság, ill. ez mint vminek, ritk. vkinek a tulajdonsága’ ❖ bizonyos dolog, hogy a’ léleknek ſok ollyan gondolatai vagynak, a’ mellyeknek ſemmi közök az illyen forma ki terjedéssel (extensióval.) (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252018, 73) | A’ másik személy korosabb és vastag személy volt; nyájas lebocsátkozással egy deszkapadra invitált, de nagy extensiója miatt csak a’ pad’ szélére fértem (1822 Kisfaludy Károly 8242032, 52) | a’ telek’ extensiója [3525 négyszögöl] (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 158) | A szabadság visszaesése a szükségességbe, a tenzióé az extenzióba (vagyis térszerű kiterjedésbe), a mozgásé a mozdulatlanságba, tétlenségbe) (1910 Babits Mihály CD10).

2. (Fil v. Nyelvt) ’az a dolog v. dolgoknak azon halmaza, kategóriája, amelyre az adott megnevezés, fogalom, nyelvi kifejezés vonatkozik’ ❖ semmi sem tiltja olyan szemantikai konvenció bevezetését, melynek alapján az „én-” vagy „öntudat” predikátum extenziójába belefoglaljuk az állati pszichikumot (1982 Kelemen János² 2029007, 571) | A belső fogalmi struktúrákban rögzített tudás (információ) nem korlátozódik csupán a mentális objektumok extenziójának a meghatározásához szükséges tudásra, hanem mindig bizonyos szemantikai potenciával is rendelkezik (1999 Magyar Nyelvőr C5390, 216) | Ha a konzisztens mondat az, amely valamely értékelésnél igaznak bizonyul, mikor nem logikai szókészletéhez extenziót rendelünk, akkor az elmélet téves: egyes kiosztások lehetetlenek, például az, amelyik egymást fedő terjedelmet rendel a „disznó” és a „juh” magyar kifejezésekhez (2004 Hunyady András ford.–Lewis² 3024001, 92) | Platón megkülönbözteti egyrészt magukat a formákat, másrészt a bennük részesedő dolgokat […]. Ennek a tulajdonság és a tulajdonság által kijelölt dolgok osztálya, illetve egy terminus intenziója (fogalma) és extenziója (terjedelme, az adott fogalom alá eső dolgok) közötti modern distinkciókat szokás megfeleltetni (2006 Bene László 3040002, 224).

3. (Orvos) ’sérült, kóros helyzetű végtagok nyújtókezelése mint sebészeti v. terápiás eljárás’ ❖ a csontvégek eltolódását meggátlandó, extensio alkalmaztatik (1871 Orvosi Hetilap C8121, 604) | Extensio (lat.) a. m. nyujtás. Olyan sebészeti művelet, melylyel vmely kóros helyzetbe jutott végtagrészt v. csontot rendes helyére v. rendes helyzetébe visszailleszthetünk (1894 PallasLex. CD02) | Nyújtókezeléssel (extenzióval) enyhíthetjük a fájdalmat és a működés szempontjából fontos ízületi zsugorodást (1998 Magyar Hírlap CD09).

3a. (Anat) ’vmely végtag kinyújtott helyzete, ill. nyújtása v. feszítése’ ❖ A bokaizület plantárflexiója [= hajlítása] nyujtott térd mellett megy legkönnyebben, extenziója pedig akkor, ha a térdizület behajlított helyzetben van (1939 Orvosi Hetilap C8189, 1419) | az aktív mozgások az extensio kivételével megtartottak (1973 Orvosi Hetilap C8219, 789) | Az egytengelyű ízületekre jó példa a térdízület vagy az ujjpercízület. A mozgás a haránttengely körül létrejövő hajlítás és feszítés, vagyis flexió és extenzió (2004 Természet Világa CD50).

4. (Föld) ’vmely központból a szélek felé irányuló erő, ill. annak hatására bekövetkező tágulás v. nyúlás’ ❖ az általam leírt meridionális extenziók első látásra is jól kapcsolhatók a lemeztektonika szétnyílással kapcsolatos elemeivel (1995 Természet Világa CD50) | Igen gyakran a kéreg extenziója (nyúlása) következtében létrejövő ún. „félárokban” (half graben) halmozódik fel [az ún. perm durvatörmelékes üledék] (1997 Magyarország földje CD05) | A Pannon-medence – mint a lemeztektonikai fejezetben olvashattuk – extenzió, azaz tágulás útján létrejött medence (1997 Magyarország földje CD05).

5. (Nyelvt) ’vmely (szó)jelentésnek a nyelvi változás folyamatában végbemenő bővülése’ ❖ extenzió […] 2. jelentésbővülés: a történeti nyelvtud.-ban egy szó jelentésének kiterjesztése. Pl. amikor a veres (véres) szó nem csak vértől színezettet, hanem minden hasonló színűt kezdett jelölni, extenzión ment át (1998 MagyarNagyLex. C5820, 624) | Szemantikai adaptáció tekintetében a horvát nyelv nagyrészt ma is élő magyar jövevényszavai az úgynevezett nulla fokú szemantikai extenzió körébe sorolhatók, azaz említésre sem méltó jelentésváltozás (szűkülés vagy bővülés) nélkül élnek a horvátban (2006 Magyar Nyelvőr C7196, 99).

6. (rég, ritk) ’tartalmi, ill. formai sokféleség, változatosság’ ❖ ha a’ honi cultúrát előmozdítani kivánjuk, illő annak nem csak intensiojáról, noha ugyan aestheticai tekintetben erre leginkább ügyelni kell; hanem egyszersmind extensiojáról is gondoskodnunk (1827 Szentmiklóssy Alajos C4937, 244) | az éj gyönyörei mind extensióban, mind intensióban sokkal jobban elfognak bennünket, mintsem hogy a’ nap seriumaira [= komoly dolgaira] elég lelki éberségünk maradhatna (1842 Pesti Hírlap CD61).

Vö. SzT.; IdSz.