extravertált (12A) l. extrovertált

extrovertált mn 12A (Pszich)extravertált

’〈az introvertálttal szemben is:〉 jó kapcsolatteremtő képességű, a külső hatások iránt fogékony, nyitott 〈személy(iségtípus)〉’ ❖ „Introvertált” (befeléforduló) karakter, szemben az előbbenivel, amely „extrovertált” (kifeléforduló) (1925 Népszava okt. 4. C7493, 11) | az addig introvertált író extrovertálttá válik. A külvilág oly brutálisan ütközik neki, hogy az ő egyéni felháborodását is az fejezi ki legjobban, ha nevén nevezi a dolgokat (1965 Bodnár György CD53) | a legújabb kutatások szerint a személyiség extravertált vagy introvertált típusa vele született tendencia (1973 Ranschburg Jenő 1130003, 143) | a csendes, megfontolt, introvertált Kádárral ellentétben Marosán hangos, exhibicionista, extrovertált ember volt (1991 e. Aczél György CD17) | [stresszhelyzetben] az extrovertált személy hajlamosabb kihívást észlelni, mint fenyegetést (2004 Oláh Attila 3262001, 636).

a. ’a külvilág felé forduló, minden újra nyitott, befogadó 〈életforma, beállítottság〉, ill. azt kifejező 〈megnyilvánulás, külső jegy, stílus〉’ ❖ Erre a szezonra nem az extrovertált arc jellemző. Talán azért, mert nincs semmi mosolyogni való ebben a szezonban? (1982 D. Hoffmann Márta ford.–Carter 1080003, 168) | extrovertált művészi attitűd (1984 Népszabadság szept. 21. C7834, 7) | extrovertált életvitel (1993 Magyar Nemzet febr. 15. C8368, 11) | az introvertáltban is él (akárha háttérben, fejletlen állapotban szunnyadva) az extravertált beállítottság (s ez fordítva is igaz) (1999 Magyar Tudomány C8619, 313) | Fischer [Iván] közvetlen és etrovertált stílusával magával ragadta közönségét (2007 Népszava febr. 13. C7470, 6).

Vö. ÉKsz.; SzT.; IdSz.

extravertált lásd extrovertált
extrovertált melléknév 12A (Pszich)
extravertált 12A
〈az introvertálttal szemben is:〉 jó kapcsolatteremtő képességű, a külső hatások iránt fogékony, nyitott 〈személy(iségtípus)
„Introvertált” (befeléforduló) karakter, szemben az előbbenivel, amely „extrovertált” (kifeléforduló)
(1925 Népszava okt. 4.)
az addig introvertált író extrovertálttá válik. A külvilág oly brutálisan ütközik neki, hogy az ő egyéni felháborodását is az fejezi ki legjobban, ha nevén nevezi a dolgokat
(1965 Bodnár György)
a legújabb kutatások szerint a személyiség extravertált vagy introvertált típusa vele született tendencia
(1973 Ranschburg Jenő)
a csendes, megfontolt, introvertált Kádárral ellentétben Marosán hangos, exhibicionista, extrovertált ember volt
(1991 e. Aczél György)
[stresszhelyzetben] az extrovertált személy hajlamosabb kihívást észlelni, mint fenyegetést
(2004 Oláh Attila)
a.
a külvilág felé forduló, minden újra nyitott, befogadó 〈életforma, beállítottság〉, ill. azt kifejező 〈megnyilvánulás, külső jegy, stílus〉
Erre a szezonra nem az extrovertált arc jellemző. Talán azért, mert nincs semmi mosolyogni való ebben a szezonban?
(1982 D. Hoffmann Márta ford.Carter)
extrovertált művészi attitűd
(1984 Népszabadság szept. 21.)
extrovertált életvitel
(1993 Magyar Nemzet febr. 15.)
az introvertáltban is él (akárha háttérben, fejletlen állapotban szunnyadva) az extravertált beállítottság (s ez fordítva is igaz)
(1999 Magyar Tudomány)
Fischer [Iván] közvetlen és etrovertált stílusával magával ragadta közönségét
(2007 Népszava febr. 13.)
Vö. ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások