álom fn 7A3 

1. ’alvás közben észlelt (képszerű) képzetek sorozata’ ❖ álmomat  neki ekképpen fejtsétek (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 54) | egész éjem nyugtalan szunnyadásban ’s csuda álmok köztt mula el (1829 Kazinczy Ferenc C4940, 385) | Megértette, hogy álom volt az egész, pedig olyan eleven volt, azt hitte, ez mind megtörtént (1920 Móricz Zsigmond C3223, 165) | Álmot láttam az éjszaka, fejtsd meg az álmom, jó anyám! Sudár szép nyárfa elzuhant, fejtsd meg az álmom, jó anyám! (1974 Rab Zsuzsa ford. 9539005, 9).

2. ’(ilyen képzetekkel kísért) alvás’ ❖ Álom s ébrenlétel között fetrengettem (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 53) | Illatterhes szellők lanyha fuvallatja Őket [ti. a tündéreket] a nyoszolyán álomba ringatja (1844 Petőfi Sándor 8366136, 220) | a nagy fáradság után mély álomba merültünk (1884 Szathmáry Károly 8428007, 111) | igazat véletlenül se mond, ha álmában beszél, akkor is hazudik (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 49) | addig volt fönn, míg kimerülve, holtfáradtan álomba nem zuhant (1943 Keresztury Dezső 2032015, 747) | Annyira összetörte a fáradtság, hogy ezer izgalma ellenére is hamar elnyomta az álom (1961 Benedek Marcell 9042001, 70) | a mélyebb, nyugodtabb álom éjjel 2 és 5 közé, tehát az alvásidő negyedik és ötödik hatodára esik (1962 Németh László² 9485056, 536) • álom száll szemére (vál) ’elalszik’ ❖ Már minden test elszunnadott, Álom szállott szemére (1803 Dési Nagy Sándor C3294, 164) | csak hajnalban fekszik itt a tyúk, De hajnal után álom száll szemére És visszaviszi őt a régi rétre (1928 Juhász Gyula¹ 9284665, 55) • álomba szenderedik (ritk, vál, átv is) ’szép lassan elalszik’ ❖ [a Toplai-öbölnél a tenger] lágyan morajló hullámaitól elandalítva, édes álomba szenderedik a fönt oly zord, harczias Herczegovina (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a Császár a bekebelezett tisztes mennyiségű sörtől, […] valamint a nyúlós melegtől hamarosan szelíd, kérődző álomba szenderedik (1942 Rónay György 9573162, 65) • álomba szenderít (ritk, vál, átv is) ’szép lassan elaltat’ ❖ hogy magát álomba szenderitse, számlálni kezde (1845 Eötvös József 8126006, 292) | Mindig oly hosszu képet öltesz, Szavad fel nem derít. Menj! Tudományod már kifáraszt, Álomba szenderít! (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 8) • álomba szenderül (vál, átv is) ’szép lassan elalszik’ ❖ fajtánk jobbadán vihar és fergeteg közt élte napjait, s csak újabb időkben szenderült álomba (1842 Széchenyi István CD1501) | Szép lassan csend borult a völgyre, a sátrak fölé, álomba szenderült a király, a királyné, az egész kíséret, egyes-egyedül a királykisasszony szemére nem jött álom (1927 Benedek Elek 1015001, 81) | A város újra csendes, békés álomba szenderül (1994 Magyar Hírlap CD09) • álomra hajtja fejét (vál) ’aludni tér’ ❖ az éjjel nagyobb biztonsággal nyugodhattok, mint ha jól őrzött erős várban hajtanátok álomra fejeteket! (1868 Honvédvilág C2107, 87) | Debrecenben ebédeltünk, s még nem tudtuk, hol hajtjuk álomra fejünket (1981 Kerényi Grácia 9324048, 162) • álomra szenderedik (ritk, vál, átv is) ’szép lassan elalszik’ ❖ Fáradnak vidám érzéseim, ’s álomra szenderednek (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2114, 101) | [Lotti] szelíd álomra szenderedve Szent képzeteknek karjain, Még egyszer ah, sohajt epedve Költője kellő daljain (1810 Kölcsey Ferenc CD01) • álomra szenderít (ritk, vál) ’szép lassan elaltat’ ❖ kicsiny koromtól fogva megszoktam azt képzelni, hogy te közel hozzám alszol; s az nekem valami olyan álomra szenderítő érzés (1877 Jókai Mór CD18) • álomra szenderül (vál, átv is) ’szép lassan elalszik’ ❖ A’ csecsemő, kifáradva, ’s elgémberülve a’ hosszas siránkozástól, lázas álamra szenderült (1838 Lombok C0263, 5) | Délben azonban, az előző naphoz hasonlóan ismét álomra szenderült a hazai börze (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’alvásra való hajlandóság, álmosság’ ❖ [csecsemők,] kik a’ tsetsen el-aluſznak, kiket el-nyom gyakran az álom (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083003, 55) | téged’ Nagy-asszonyom […] az álom elfogván feküdni mentél (1819 Katona József C2502, 85) | mintha leragasztották volna, olly ellenállhatlan nyomta pilláit az álom (1851 A Falu Könyve C1667, 315) | a két zsidó ép imádkozott egy darabig, majd őket is elnyomta az álom és nyugovóra tértek (1933 Tamási Áron 9701003, 98) | Sokáig virrasztott; később fázni kezdett, akkor betakaródzott. A párna miatt kényelmetlen volt a fekvés, nehezen jött álom a szemére (1974 Szakonyi Károly 2025014, 582) • kimegy az álom a szeméből ’elmúlik az álmossága’ ❖ arra az álom kiment a szeméből (1879 Jókai Mór C2304, 232) | – Gyerekeim lelkecskéim szivecskéim… holnap eladom a Cirmost. Egyszerre kiment a szememből az álom s elállt a szivem verése. Ijedten szoritottam magamhoz a cicát (1931 Móra Ferenc 9459020, 78) • kiveri az álmot vkinek a szeméből (átv is) ’elmulasztja vkinek az álmosságát, hirtelen éberré tesz vkit’ ❖ az ö ugatása verte ki az álmot a szememböl (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 16) | házassága kiverte az álmot a szememből (1884 Bartalus István C0846, 101) | A fiatal lovasnagy nem aludt. Az izgalom kiverte szeméből az álmot. Készült első csatájára (1948 Gergely Sándor 9188004, 175).

4. ’ábrándos elképzelés, ábrándkép’ ❖ Tedd álmait nevetségesé A’ mellyeket tudós nevelője fejébe öntött (1819 Kisfaludy Károly C2681, 47) | szép álmaim rendre meghiusultak, ragyogó reményeim egymásután tünedeztek, s még sem okultam (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 97) | Elhanyagolja a házi dolgait s sepertelen pitvarában szövögeti álmait. Vágyában ezer terv születik meg az agyában (1905 Petelei István 8361006, 109) | Ifjúkorom egy álma vált valóra, de ennek most, deres fejemmel, alig tudtam örülni (1967 Örkény István 9500024, 132) • vmilyen álomban ringatja magát (vál) ’vmilyen illúzióban él, áltatja magát vmivel’ ❖ bizonyos urak Bécsben most is azon álomban ringatnák magukat, hogy a magyar nemzettel a régi hosszas alkudozás utja lehetséges (1848 Kossuth Lajos CD32) | Isten a megmondhatója, miféle álmokban ringatták magukat a szegény cselédasszonyok, amidőn arra vetemedtek, hogy gazdag parasztot, vagy urat kérjenek fel kisgyerekük számára keresztapának (1937 Remenyik Zsigmond 2045012, 61).

4a. (ritk, irod) ’ábrándozás, képzelődés’ ❖ Már nyugtom’ éjjel sem találom, Mert ott is ébren tart az álom, ’S fejem’ Lilin töröm (1798 Csokonai Vitéz Mihály 7069068, 166).

4b. • álmában sem ’egyáltalán nem, a legmerészebb elképzeléseiben sem 〈gondol, hisz stb. vmit〉’ ❖ álmába sem gondolja-meg, hogy a’ melly hivatalt visel, arra végre helyheztette tet, hogy annyi milliommal szolgáljon (1784 Benyák Bernát ford.–József, II. C0976, 24) | [a miniszter] álmában sem hiszi, hogy az ő életében fölszabadul a magyar jobbágy (1866 Vas Gereben C4382, 48) | De milyen szerencsém van nekem! – mondta a férfi nevetve, – ezt álmomban sem reméltem volna (1925 Móricz Zsigmond CD10) | olyan függetlenség a tiéd, amilyenre álmodban sem számítottál! (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 189) | Ők erre még álmukban sem mertek gondolni, hogy valaki őket becsapja (1990 Taar Ferenc 2001031, 67).

Ö: arany~, Csipkerózsika-~, fél~, láz~, leány~, rém~, szerep~, vágy~.

Fr: boldog, igaz, könnyű, nehéz, örök, örökkévaló, örökös, szem, téli.

ÖE: ~ábránd, ~adó, ~alak, ~bolygó, ~dal, ~élet, ~ének, ~fészek, ~fű, ~gyár, ~holt, ~járó, ~jelenés, ~jelenet, ~jós, ~képzet, ~könyv, ~látó, ~látvány, ~láz, ~lét, ~magyarázás, ~rabló, ~részeg, ~rontó, ~szer, ~szerző, ~szesz, ~szuszi, ~tarisznya, ~táska, ~zacskó, ~zsák.

Sz: álomi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.