ezüstérme fn 6B

1. ’ezüstből vert pénzérme’ ❖ [napjainkban a nemzetközi fizetőeszköz] élő és tényleges valóság; a mint azt az 1865-ki úgynevezett latin érme-egyezmény alapján az ez egyezményt kötött államokban forgásban lévő s akadálytalanúl vett és adott aranyérmek és az 5 frankos ezüst-érmének példájában [láthatjuk] (1878 Kautz Gyula C7564, 111) | az aranyérmék 900 ezredrész arany és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből készülnek, az ezüstérmék pedig 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmaznak (1912 RévaiNagyLex. C5702, 656) | az I. világháborúig készült lázsiás (nagypénz, húszas, medál) 3–5 cm átmérőjű ezüst érmékből állt (1980 NéprajziLex. CD47) | Az akcse kisméretű ezüstérme és pénzegység (2000 Szilágyi Mihály CD36).

2. (ritk) ’ezüstből készült érem mint díj, kitüntetés stb.’ ❖ A kérdés megoldására dijul a bizottmány arany nagy érméje van kitéve; a beküldendő munkák szerint a bizottmány ezüst érméje is itéltethetik meg (1858 Orvosi Hetilap C8108, 336) | a nagy siker emlékére a klub diszitett ezüst-érmével ajándékozta meg a tura résztvevőit (1912 Budapesti Hírlap jan. 16. C4700, 6) | V. György, 1917-ben, az első világháború utolsó esztendejében bölcs előrelátással alapította meg a kiváló alattvalók kitüntetési rendszerét. Az ezüstérmét az „Istenért és a birodalomért” felírás díszíti (1968 Magyar Nemzet dec. 15. C4805, 12) | Az Állami Pénzverő „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós temetése” alkalmából emlékérem-sorozatot bocsátott ki. A korabeli szerszámok felhasználásával készült díszdobozos ezüstérmék 5500,– Ft-ba [kerülnek] (1993 Népszava aug. 2. C7458, 4).

ezüstérme főnév 6B
1.
ezüstből vert pénzérme
[napjainkban a nemzetközi fizetőeszköz] élő és tényleges valóság; a mint azt az 1865-ki úgynevezett latin érme-egyezmény alapján az ez egyezményt kötött államokban forgásban lévő s akadálytalanúl vett és adott aranyérmek és az 5 frankos ezüst-érmének példájában [láthatjuk]
(1878 Kautz Gyula)
az aranyérmék 900 ezredrész arany és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből készülnek, az ezüstérmék pedig 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmaznak
(1912 RévaiNagyLex.)
az I. világháborúig készült lázsiás (nagypénz, húszas, medál) 3–5 cmcentiméter átmérőjű ezüst érmékből állt
(1980 NéprajziLex.)
Az akcse kisméretű ezüstérme és pénzegység
(2000 Szilágyi Mihály)
2. (ritk)
ezüstből készült érem mint díj, kitüntetés stb.
A kérdés megoldására dijul a bizottmány arany nagy érméje van kitéve; a beküldendő munkák szerint a bizottmány ezüst érméje is itéltethetik meg
(1858 Orvosi Hetilap)
a nagy siker emlékére a klub diszitett ezüst-érmével ajándékozta meg a tura résztvevőit
(1912 Budapesti Hírlap jan. 16.)
V. György, 1917-ben, az első világháború utolsó esztendejében bölcs előrelátással alapította meg a kiváló alattvalók kitüntetési rendszerét. Az ezüstérmét az „Istenért és a birodalomért” felírás díszíti
(1968 Magyar Nemzet dec. 15.)
Az Állami Pénzverő „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós temetése” alkalmából emlékérem-sorozatot bocsátott ki. A korabeli szerszámok felhasználásával készült díszdobozos ezüstérmék 5500,– Ftforint-ba [kerülnek]
(1993 Népszava aug. 2.)

Beállítások