álomkóros mn és fn 

I. mn 15A

1. (Orvos is) ’alvásszerű mély öntudatlansággal járó (kóros) 〈állapot〉, ill. ilyen állapotban levő 〈ember〉’ ❖ Lethargicus: álomkóros (1835 Kunoss Endre C2852, 57) | ha [az ótvart] hirtelen begyógyítják, a legveszélyesebb kóráttételes bántalmakat okozhatja, melyekből agylob, tüdőlob, béllob, hasmenések, görcsök s álomkóros állapot fejlődhet ki (1861 Lengyel Dániel 8270004, 202) | Csak azért jön be a hivatalba, hogy kialudja magát. […] Aludjon otthon. Vagy ha álomkóros, menjen kórházba (1913 Babits Mihály 9014130, 181).

1a. ’ilyen emberre jellemző’ ❖ Tompa álomkóros fekvés, fej hátralógása, meredt szemek (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305003, 204) | ebben a regényben mintha valami álomkóros tunyaság tompította volna el Török Sándor éberségét, igyekvését, alakító erejét (1933 Illés Endre CD10).

2. ’alvajáró, holdkóros 〈ember〉’ ❖ Nemcsak az utcán álomkórosan lézengő nagyközönség, hanem a csúcsra járatott tudósítók szeme körül is ott feketéllenek már az olimpiai karikák (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen emberre jellemző’ ❖ Kosztolányi korábban volt népszerű, mint igazán nagy: de tudatában volt lehetőségeinek, s álomkóros biztonsággal haladta túl újra meg újra önnönmagát (1936 Németh Andor 9480016, 264) | ment még öt-hat lépést, álomkóros érzéketlenségben, aztán maga sem tudta, hogy, megfordult és visszanézett (1954 Vidor Miklós 9778003, 352).

3. (Orvos) ’az álomkór nevű fertőző betegségben szenvedő 〈ember〉’ ❖ [a kutatóknak] azt kell beigazolniok, hogy a trypanosomákat [ti. az ilyen nevű egysejtű kórokozókat] csak álomkóros emberek teste rejti magában [, az egészségeseké nem] (1933 Az állatok világa ford. CD46).

II. fn 4A

1. ’álomszerűen mély öntudatlansággal járó (kóros) állapotban levő ember’ ❖ [a szobalányok] rémítik ideges asszonyukat kísértetzajukkal éjről éjre, míg félőrült álomkórost csinálnak belőle (1870 Jókai Mór CD18) | Tele voltam mondanivalókkal, nyugtalanul, lógós, nehéz fejjel kószáltam az utcákon, vagy hazamentem napközben is, lefeküdtem és elaludtam mélyen, mint az álomkóros (1931 Kassák Lajos CD10).

2. ’holdkóros ember’ ❖ Mi különbség hát köztem s e többi közt? Az, hogy én tudva és céllal ereszködém le a transcendentális állpontról ide, ahol vagyok; más mint álomkóros botorkál benne (1838 Tóth Péter 8491005, 431) | [A színésznél] is az van meg, […] a trance, melyben mint az álomkóros, könnyen és biztosan jár a meredélyek felett (1916 Lengyel Menyhért CD10).

Vö. CzF.

álomkóros melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1. (Orvos is)
alvásszerű mély öntudatlansággal járó (kóros) 〈állapot〉, ill. ilyen állapotban levő 〈ember〉
Lethargicus: álomkóros
(1835 Kunoss Endre)
ha [az ótvart] hirtelen begyógyítják, a legveszélyesebb kóráttételes bántalmakat okozhatja, melyekből agylob, tüdőlob, béllob, hasmenések, görcsök s álomkóros állapot fejlődhet ki
(1861 Lengyel Dániel)
Csak azért jön be a hivatalba, hogy kialudja magát. […] Aludjon otthon. Vagy ha álomkóros, menjen kórházba
(1913 Babits Mihály)
1a.
ilyen emberre jellemző
Tompa álomkóros fekvés, fej hátralógása, meredt szemek
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
ebben a regényben mintha valami álomkóros tunyaság tompította volna el Török Sándor éberségét, igyekvését, alakító erejét
(1933 Illés Endre)
2.
alvajáró, holdkóros 〈ember〉
Nemcsak az utcán álomkórosan lézengő nagyközönség, hanem a csúcsra járatott tudósítók szeme körül is ott feketéllenek már az olimpiai karikák
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
ilyen emberre jellemző
Kosztolányi korábban volt népszerű, mint igazán nagy: de tudatában volt lehetőségeinek, s álomkóros biztonsággal haladta túl újra meg újra önnönmagát
(1936 Németh Andor)
ment még öt-hat lépést, álomkóros érzéketlenségben, aztán maga sem tudta, hogy, megfordult és visszanézett
(1954 Vidor Miklós)
3. (Orvos)
az álomkór nevű fertőző betegségben szenvedő 〈ember〉
[a kutatóknak] azt kell beigazolniok, hogy a trypanosomákat [ti. az ilyen nevű egysejtű kórokozókat] csak álomkóros emberek teste rejti magában [, az egészségeseké nem]
(1933 Az állatok világa ford.)
II. főnév 4A
1.
álomszerűen mély öntudatlansággal járó (kóros) állapotban levő ember
[a szobalányok] rémítik ideges asszonyukat kísértetzajukkal éjről éjre, míg félőrült álomkórost csinálnak belőle
(1870 Jókai Mór)
Tele voltam mondanivalókkal, nyugtalanul, lógós, nehéz fejjel kószáltam az utcákon, vagy hazamentem napközben is, lefeküdtem és elaludtam mélyen, mint az álomkóros
(1931 Kassák Lajos)
2.
holdkóros ember
Mi különbség hát köztem s e többi közt? Az, hogy én tudva és céllal ereszködém le a transcendentális állpontról ide, ahol vagyok; más mint álomkóros botorkál benne
(1838 Tóth Péter)
[A színésznél] is az van meg, […] a trance, melyben mint az álomkóros, könnyen és biztosan jár a meredélyek felett
(1916 Lengyel Menyhért)
Vö. CzF.

Beállítások