ezüsttükör fn 7C

1. (részben) ezüstből való keretbe foglalt tükör’ ❖ Gyöngy alakod visgálod ezüst tükrödbe leánykám! Hajh! de szived’ mását az nem idézi elő (1834 Trattner-Károlyi István C3430, 64) | ott ragyogott a megközelíthetetlen Malárdy-kastély, melynek gazdagságát senki sem számlálta még meg, fényes, aranyos tornácaival, ezüsttükreivel, tündöklő csilláraival (1857 Jókai Mór CD18) | szoknyája mély zsebéből egy kis ezüsttükröt vont elő (1906 Krúdy Gyula CD54) | ötmázsás ezüsttükrök, 350 kilós asztalok, […] lámpák, csillárok, tálak és kancsók – vagy kétszáz hasonló, tömör nemesfém műtárgyból állt XIV. Lajos egyedülálló ezüstkincstára (2008 Népszabadság márc. 7. C7856, 11).

2. ’hátlapján ezüstöt tartalmazó anyaggal bevont tükör’ ❖ míg a régi, higanyos tükröt, hogy ne sértődjék, gyapotba kellet burkolni a szállitásnál: az ezüst tükröt máza őrzi, s papirba is elég pakolni (1861 Budapesti Szemle C7524, 130) | [mérgező hatásuk miatt] a múlt század közepén a higanytükröket az ezüsttükrök váltották fel (1957 Élet és Tudomány C4908, 1026) | A középkorban főként velencei és német mesterek készítettek ólommal, ónnal és higannyal bevont tükröket, s a XIX. század közepén először állítottak elő ezüsttükröt (1983 Népszabadság okt. 2. C7833, 4).

3. (ritk) ’tükörként haszn., fényesre csiszolt ezüstlap’ ❖ A tükörkészitésre leginkább ezüst használtatott, de ezenkivül az ón és vas is gyakran nyert alkalmazást. Plinius szerint a régi időkben Brundusiumban is jeles fémtükrök gyártattak részint ónból, részint rézből, de mindezek felett az ezüst tükrök birtak elsőséggel (1865 Vasárnapi Újság C7379, 55) | [A feltárt szarmata sírban] a csontváz mellett néhány használati tárgyat is találtak: egy ezüsttükör darabkája, egy vasból készült kis kés, két üvegpaszta alapanyagú gyöngy, valamint egy edény került elő (2002 Népszava aug. 28. C7465, 13).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ezüsttükör főnév 7C
1.
(részben) ezüstből való keretbe foglalt tükör
Gyöngy alakod visgálod ezüst tükrödbe leánykám! Hajh! de szived’ mását az nem idézi elő
(1834 Trattner-Károlyi István)
ott ragyogott a megközelíthetetlen Malárdy-kastély, melynek gazdagságát senki sem számlálta még meg, fényes, aranyos tornácaival, ezüsttükreivel, tündöklő csilláraival
(1857 Jókai Mór)
szoknyája mély zsebéből egy kis ezüsttükröt vont elő
(1906 Krúdy Gyula)
ötmázsás ezüsttükrök, 350 kilós asztalok, […] lámpák, csillárok, tálak és kancsók – vagy kétszáz hasonló, tömör nemesfém műtárgyból állt XIV. Lajos egyedülálló ezüstkincstára
(2008 Népszabadság márc. 7.)
2.
hátlapján ezüstöt tartalmazó anyaggal bevont tükör
míg a régi, higanyos tükröt, hogy ne sértődjék, gyapotba kellet burkolni a szállitásnál: az ezüst tükröt máza őrzi, s papirba is elég pakolni
(1861 Budapesti Szemle)
[mérgező hatásuk miatt] a múlt század közepén a higanytükröket az ezüsttükrök váltották fel
(1957 Élet és Tudomány)
A középkorban főként velencei és német mesterek készítettek ólommal, ónnal és higannyal bevont tükröket, s a XIX. század közepén először állítottak elő ezüsttükröt
(1983 Népszabadság okt. 2.)
3. (ritk)
tükörként haszn., fényesre csiszolt ezüstlap
A tükörkészitésre leginkább ezüst használtatott, de ezenkivül az ón és vas is gyakran nyert alkalmazást. Plinius szerint a régi időkben Brundusiumban is jeles fémtükrök gyártattak részint ónból, részint rézből, de mindezek felett az ezüst tükrök birtak elsőséggel
(1865 Vasárnapi Újság)
[A feltárt szarmata sírban] a csontváz mellett néhány használati tárgyat is találtak: egy ezüsttükör darabkája, egy vasból készült kis kés, két üvegpaszta alapanyagú gyöngy, valamint egy edény került elő
(2002 Népszava aug. 28.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások