igyenget (5b) l. egyenget

egyenget ts ige 5bigyenget (nyj)

1. ’〈Tárgyat, képződményt〉 egyenletessé v. egyenessé alakít, formáz.’

1a. (tárgy n. is) ’felszínét alakítva v. (el)igazgatva egyenletessé, simává tesz vmit’ ❖ Nem érzette föld-is a’ ſzántó vasakat ’S Hátát egyengetö borona fogakat (1774 Dugonics András ford.–Ovidius C1484, 277) | A kovácsoló kalapácsokat ugy alakítják, hogy velök nyujtani és egyengetni lehessen (1895 PallasLex. CD02) | A silótöltés alkalmával a takarmányt a szecskázóból a silóba hullatjuk és ott állandóan egyengetjük, tiporjuk (1947 Szabad Föld nov. 9. C1537, 6) | [az erdészek] fáradságos munkával egyengetik az ösvényeket (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. (több mozdulattal) megfelelő alakúra alakít, formáz, ill. a szükséges helyzetbe állít, igazgat vmi(ke)t’ ❖ enyvezik deſzkázatit, a’ kórmányt, az evezöket, vitorlyákat mennyit egyengetik (1777 Molnár János C3195, 170) | a’ fldn lev deszkák nintsenek […] a’ falhoz helyesen egyengetve (1807 Hazai Tudósítások C0189, 236) | A bőrlebenyeket a lékre egyengette (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 32) | [A tarisznya készítéséhez] a kiterített bőrt téglalap alakúra egyengették (1977 NéprajziLex. CD47).

1c. ’〈görbe v. hajlott, hosszúkás tárgyat〉 több mozdulattal egyenessé tesz’ ❖ egyenget [=] igyenget, jobbít, igyenesít (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 20) | Egyik [tanuló] kis táskáját törűgette, Másik: pálcikáját egyengette (1841 Lukács Pál 8279028, 138) | Rozsdás szögeket egyengetett a földön (1925 Kosztolányi Dezső C5083, 6) | Emlékek, kicsi ólomkatonák, kikért annyira sóvárogtam én s akiknek egyengettem szuronyát (1937 József Attila 9282183, 407) | [A lakatosok] drótot egyengettek (1976 Népszava szept. 4. C7441, 4).

2. (kissé rég, átv is) ’〈tárgyat, képződményt〉 vminek az egyen(let)essé formázásával, alakításával létrehoz’ ❖ [Coburg] lovassága egynehány izben karddal egyengetett magának útat rajtok [ti. a törökökön] (1789 Magyar Merkurius C0341, 762) | [a kollégium közelében a hegyoldalban] az emelvényeket (terrasse) maga a fiatalság egyengette (1848 Tavasi Lajos 8469011, 141) | [a nép] helyet egyengetett nekik [ti. az íróknak] az állami lét kiküzdőinek büszke sorozatában (1866 Jókai Mór CD18) | Ilmari vasverő pediglen, Főkovács örökétiglen Vaslóczát vereget vígan, Ezüstből valót egyenget (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521005, 119).

3. ’〈vmely testrész(é)t, ill. testét〉(több mozdulattal) a megfelelő helyzetbe hoz(za), a megfelelő alakúra formál(ja)’ ❖ A’ nagy ſzomoruſág […] örömre változott, és moſolygáſra egyengette mindeneknek ajakokat (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 60) | Büszkén egyengette magát a bakon (1889 Madarassy László 8466012, 42) | Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda [ti. a koporsó] fenekén? (1935 József Attila 9282129, 276) | vasárnap kora este jöttek meg a háziak. Fáradtan egyengették a tagjaikat (2009 Tóth Krisztina 3152002, 454).

4. (kissé rég) ’〈embert, állatot, testrészt〉 erősen, alaposan (el)ver, üt(legel)’ ❖ Egyengetem: […] Percutio (1810 Simai Kristóf C3748, 75) | Hasra ültették, ’s farát egyengették (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 15) | Fut a német, fenyeget a sarkával, Fut a magyar, egyengeti tusával: Isaszegnél, Nagy-Sarlónál, meg arrább, Üti-veri kegyetlenül, mint marhát (1849 Arany János CD01) | az eltört ostornyéldarabokkal egyengeti, üti, vágja, szúrja, döföli [a béres az ökröket] (1940 Veres Péter C4411, 121).

5. (kissé rég, ritk) ’〈személyt, ill. jelenséget〉 haladási irányán többször változtatva a megfelelő irányba v. helyre irányít, terel’ ❖ [a perzsák] a’ napot templomjokba bé-nem-hozhatták, se annak súgárjait (mind éjjel, mind nappal) Óltárjokra nem egyengethették (1806 Dugonics András C1481, 43) | Aki a vasúton lakik, az […] még a paradicsomban is a felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba egyengetni (1890 Jókai Mór CD18) | Samu bácsi: Tessék az asztal felé! (Egyengeti Kundi Kundot az asztal felé.) (1942 Tamási Áron 9701029, 76).

6. ’〈vmely elvont dolgot〉 rajta többször változtatva, javítva vmely célnak megfelelően (át)alakít, (ki)igazít’ ❖ Vigyázz [gyermeked] terméſzete hajlandóſágira, és ha hol félre horgad, igyengesd ifjantan (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 98) | Kérlek, igazics, egyenges raita [ti. a szövegen] és ird meg iránta itéletedet (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 78) | [Kínában] a’ financzminisztereknek tisztök az, hogy a’ kiadást a’ bevételhez mindaddig egyengessék […], míg egyik a’ másikat épen felüti (1832 Jelenkor C0224, 424) | [Szent Ambrus és Szent Ágoston Tertullianus] tanítását egyengették vagy építették tovább (1938 Korunk Szava 2131001, 423) | [mintha a pártok] éppen arra várnának, hogy a tőlük kivált vagy kizárt képviselők egyengessék kapcsolataikat[!] (2001 Magyar Hírlap CD09).

7. ’〈vmely ügyet, folyamatot, eseményt〉 előmozdít, megvalósulásában, elrendeződésében segít, támogat, ill. ahhoz tevőlegesen hozzájárul’ ❖ [az aggkisasszonyok] az ifjak számára boldog menyegzőt egyengessenek előre (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az érsek barátságával kellene egyengetnie ügyét Bécsben (1876 Beöthy Zsolt C1021, 380) | [a szerzők] plasztikusan érzékeltetik, hogy a misztika és a spiritualizmus hogyan egyengette az emberi érzelemvilág gazdagodását (1974 Szűcs Jenő 9688002, 388) | [apám és anyám egymásra találásában] nagy szerepet játszottak kettejük szülei, akik tulajdonképpen organizálták és egyengették az egészet (2006 Amerika Kiadó 3260001, 8).

Ö: el~, ki~.

Fr: út.

ÖU: meg~.

Sz: egyengetés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT. ~, egyengetett, egyengettet; ÚMTsz.

igyenget lásd egyenget
egyenget tárgyas ige 5b
igyenget 5b (nyj)
1.
〈Tárgyat, képződményt〉 egyenletessé v. egyenessé alakít, formáz.
1a. (tárgy n. is)
felszínét alakítva v. (el)igazgatva egyenletessé, simává tesz vmit
Nem érzette föld-is a’ ſzántó vasakat ’S Hátát egyengetö borona fogakat
(1774 Dugonics András ford.Ovidius)
A kovácsoló kalapácsokat ugy alakítják, hogy velök nyujtani és egyengetni lehessen
(1895 PallasLex.)
A silótöltés alkalmával a takarmányt a szecskázóból a silóba hullatjuk és ott állandóan egyengetjük, tiporjuk
(1947 Szabad Föld nov. 9.)
[az erdészek] fáradságos munkával egyengetik az ösvényeket
(2002 Magyar Hírlap)
1b.
(több mozdulattal) megfelelő alakúra alakít, formáz, ill. a szükséges helyzetbe állít, igazgat vmi(ke)t
enyvezik deſzkázatit, a’ kórmányt, az evezöket, vitorlyákat mennyit egyengetik
(1777 Molnár János)
a’ fldn lev deszkák nintsenek […] a’ falhoz helyesen egyengetve
(1807 Hazai Tudósítások)
A bőrlebenyeket a lékre egyengette
(1937 Szentiványi Jenő)
[A tarisznya készítéséhez] a kiterített bőrt téglalap alakúra egyengették
(1977 NéprajziLex.)
1c.
〈görbe v. hajlott, hosszúkás tárgyat〉 több mozdulattal egyenessé tesz
egyenget [=] igyenget, jobbít, igyenesít
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Egyik [tanuló] kis táskáját törűgette, Másik: pálcikáját egyengette
(1841 Lukács Pál)
Rozsdás szögeket egyengetett a földön
(1925 Kosztolányi Dezső)
Emlékek, kicsi ólomkatonák, kikért annyira sóvárogtam én s akiknek egyengettem szuronyát
(1937 József Attila)
[A lakatosok] drótot egyengettek
(1976 Népszava szept. 4.)
2. (kissé rég, átv is)
〈tárgyat, képződményt〉 vminek az egyen(let)essé formázásával, alakításával létrehoz
[Coburg] lovassága egynehány izben karddal egyengetett magának útat rajtok [ti. a törökökön]
(1789 Magyar Merkurius)
[a kollégium közelében a hegyoldalban] az emelvényeket (terrasse) maga a fiatalság egyengette
(1848 Tavasi Lajos)
[a nép] helyet egyengetett nekik [ti. az íróknak] az állami lét kiküzdőinek büszke sorozatában
(1866 Jókai Mór)
Ilmari vasverő pediglen, Főkovács örökétiglen Vaslóczát vereget vígan, Ezüstből valót egyenget
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
3.
〈vmely testrész(é)t, ill. testét〉 (több mozdulattal) a megfelelő helyzetbe hoz(za), a megfelelő alakúra formál(ja)
A’ nagy ſzomoruſág […] örömre változott, és moſolygáſra egyengette mindeneknek ajakokat
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Büszkén egyengette magát a bakon
(1889 Madarassy László)
Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda [ti. a koporsó] fenekén?
(1935 József Attila)
vasárnap kora este jöttek meg a háziak. Fáradtan egyengették a tagjaikat
(2009 Tóth Krisztina)
4. (kissé rég)
〈embert, állatot, testrészt〉 erősen, alaposan (el)ver, üt(legel)
Egyengetem: […] Percutio
(1810 Simai Kristóf)
Hasra ültették, ’s farát egyengették
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
Fut a német, fenyeget a sarkával, Fut a magyar, egyengeti tusával: Isaszegnél, Nagy-Sarlónál, meg arrább, Üti-veri kegyetlenül, mint marhát
(1849 Arany János)
az eltört ostornyéldarabokkal egyengeti, üti, vágja, szúrja, döföli [a béres az ökröket]
(1940 Veres Péter)
5. (kissé rég, ritk)
〈személyt, ill. jelenséget〉 haladási irányán többször változtatva a megfelelő irányba v. helyre irányít, terel
[a perzsák] a’ napot templomjokba bé-nem-hozhatták, se annak súgárjait (mind éjjel, mind nappal) Óltárjokra nem egyengethették
(1806 Dugonics András)
Aki a vasúton lakik, az […] még a paradicsomban is a felhőket fogja tologatni, s az istennyilákat a vágányaikba egyengetni
(1890 Jókai Mór)
Samu bácsi: Tessék az asztal felé! (Egyengeti Kundi Kundot az asztal felé.)
(1942 Tamási Áron)
6.
〈vmely elvont dolgot〉 rajta többször változtatva, javítva vmely célnak megfelelően (át)alakít, (ki)igazít
Vigyázz [gyermeked] terméſzete hajlandóſágira, és ha hol félre horgad, igyengesd ifjantan
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
Kérlek, igazics, egyenges raita [ti. a szövegen] és ird meg iránta itéletedet
(1818 Kazinczy Ferenc)
[Kínában] a’ financzminisztereknek tisztök az, hogy a’ kiadást a’ bevételhez mindaddig egyengessék […], míg egyik a’ másikat épen felüti
(1832 Jelenkor)
[Szent Ambrus és Szent Ágoston Tertullianus] tanítását egyengették vagy építették tovább
(1938 Korunk Szava)
[mintha a pártok] éppen arra várnának, hogy a tőlük kivált vagy kizárt képviselők egyengessék kapcsolataikat[!]
(2001 Magyar Hírlap)
7.
〈vmely ügyet, folyamatot, eseményt〉 előmozdít, megvalósulásában, elrendeződésében segít, támogat, ill. ahhoz tevőlegesen hozzájárul
[az aggkisasszonyok] az ifjak számára boldog menyegzőt egyengessenek előre
(1857 Vasárnapi Újság)
az érsek barátságával kellene egyengetnie ügyét Bécsben
(1876 Beöthy Zsolt)
[a szerzők] plasztikusan érzékeltetik, hogy a misztika és a spiritualizmus hogyan egyengette az emberi érzelemvilág gazdagodását
(1974 Szűcs Jenő)
[apám és anyám egymásra találásában] nagy szerepet játszottak kettejük szülei, akik tulajdonképpen organizálták és egyengették az egészet
(2006 Amerika Kiadó)
Fr: út
ÖU: megegyenget
Sz: egyengetés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT. ~, egyengetett, egyengettet; ÚMTsz.

Beállítások