fafej fn
1. ’fából készült, emberi fejet formázó tárgy, ill. fából készült, embert, es. állatot ábrázoló szobor, bábu stb. feje’ ❖ [az ezüstfűz] fájának, a’ derekának ollyan formán lehet hasznát venni, mint a’ nyárfának: a’ [sisak-, süveg- stb. tartó] fafejet (Haubenstock) ebből legörömestebb készítik (1805 Pethe Ferenc 8364019, 577) | [A templomos lovagok azzal] vádoltattak, hogy egy fafejet tisztelnek, mellyet emberbőrrel behuznak (1837 Tudományos Gyűjtemény C7291, 103) | Csak a tarka faló lógatta szomoruan a fafejét, mert ő is szeretett volna elmenni a világ végére (1913 Pesti Napló nov. 16. C8691, 43) | híre ment a faluban, hogy a szent Antal beleszólt a[z Új Barázda termelő]csoport dolgába, vagyis, ha valaki megkérdi tőle, belépjen-e [a csoportba], vagy se, megmozdítja magasztos fafejét (1953 Szabad Föld jan. 11. C4852, 4) | Olyan boszorkányosan mozgatja őket [ti. a bábszínész a bábokat], hogy elhisszük, aprólékos mimikájuk van a fafejeknek (2008 Népszava okt. 13. C7471, 11).
2. ’vmely tárgynak, eszköznek fából készült, rendsz. felül v. elöl levő, kidomborodó, kiszélesedő vége, (alkat)része’ ❖ Egy gyakorló kézigránát fa-fejét lecsavarták és a gránát nyelére ólombunkót erősítettek (1932 Budapesti Hírlap jan. 27. C4720, 5) | Az első ekék valószínűleg fafejjel túrták a földet, vaspapuccsal, az ekevas elődjével csupán a vaskorban látta el őket az ember (1977 NéprajziLex. CD47) | fafejjel ellátott, fokos formájú sétabot (1979 Népszabadság febr. 25. C7829, 20).
3. (jelzőként is) (tréf v. pejor) ’〈nehéz felfogású, ostoba, ill. hajlíthatatlan, makacs ember megnevezéseként v. minősítéseként〉’ ❖ A gránát elröpült, s Göndör arcára tapasztott kézzel lekuporodott. Kepes visszarántotta, letépte szeme elől a kezét, és együtt figyelték, amint a gránát fekete-piros koszorút vágva felrobbant. – Fafej – mosolyodott el a hadnagy és hátbavágta Göndört –, ordítsa a hajrát! (1961 Gerelyes Endre C6871, 74) | Bamba, buszma, bárgyú banda! [...] Tökfilkók! Fafejek! (1985 Békés Pál 1014003, 76) | Tudod, hogy megy ez, amikor idejön egy ilyen fafej amerikai üzletember, vagy csak egy kis vacak üzletkötő is: tisztára kinyalják a seggit (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 155) | az én drága férjem is Kos. És legalább akkora fafej, mint maga (2001 Népszabadság dec. 24. C7849, 31).
3a. ’〈(merevséggel társult) ostobaság, butaság megnevezéseként〉’ ❖ Szinész: Az, akinek az érvényesülésében nagyobb akadály a fa-lába, mint a fa-feje (1933 Pesti Hírlap febr. 9. C5681, 8) | ha valami nem vált be, fafejjel ragaszkodni ostobaság egy szabályhoz (1995 Országgyűlési Napló CD62).